Előfizetés

Döntés még nincs, de a Fidesz harcol

Halmai Katalin (Brüsszel), Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:03
Gulyás Gergely FOTÓ: Tóth Gergő

Bár az Európai Parlament (EP) még nem döntött, csak egy állásfoglalást hozott a menedékkérők EU-n belüli elosztásáról, a Fidesz-frakció máris harcba indul. Igaz, abban egyelőre még mutatkozik némi zavar, hogy pontosan mikor támadnak: Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetője ugyanis azt jelentette be, hogy a héten terjesztenek elő határozati javaslatot az EP-állásfoglalás elutasítására. Csakhogy a Fidesz-frakció szóvivője egy nappal korábban még azt mondta: hétfőn kezdeményezik ezt. Megkérdeztük a Fidesz-frakciót, hogy mi az oka a késlekedésnek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Ráadásul nem is az időpontokkal van a legnagyobb baj: az EP november közepén nagy többséggel ugyan elfogadta menedékkérők EU-n belüli elosztásáról rendelkező jogszabályról szóló álláspontját, de ez csak a képviselő-testület véleménye az úgynevezett “Dublini Rendeletről”, nem Brüsszel döntése. Úgy lesz belőle törvény, hogy a tagállamok és az EP nézeteit összecsiszolják. A kormányoknak még nincs közös álláspontjuk, a kompromisszumot a huszonnyolc állam- és kormányfő december közepén esedékes találkozójától várják, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtheti a nézeteit.

A dublini szabályok azt határozzák meg, hogy mely tagállam felelős egy-egy nemzetközi védelemért folyamodó menedékkérő ügyének az elbírálásáért. A menedékkérés jogát az összes EU tagállam által aláírt genfi egyezmény szavatolja. A dublini reformról szóló EP állásfoglalásban szó sincs a gazdasági migráció legalizálásáról. Ellenkezőleg: a menekültstátuszért folyamodó személyeket a javaslat szerint minden eddiginél szigorúbban ellenőriznék, a státuszra nem jogosultakat gyorsan hazaküldenék. A parlamenti határozat értelmében már nem az az állam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahova a menedékkérő érkezik, hanem automatikusan szétosztanák őket Európában. Az elosztási kulcsot egy-egy ország népességének mérete és gazdasági teljesítménye alapján határoznák meg. Azok a tagállamok, amelyek nem fogadtak be menekülteket, három éves átmeneti időt kapnának a felkészülésre. Az áthelyezések során figyelembe vennék, hogy köti-e a kérelmezőt bármilyen kapcsolat egy adott tagállamhoz. Ha nem, akkor azon négy ország valamelyikébe költöztetnék, amelyek a legkisebb terhet viselik. A parlament úgy döntött, hogy úgy tisztességes, ha a szolidaritást nem mutató tagállamoktól arányosan megvonnák az uniós forrásokat.

Orbán Viktor Ázsia bűvkörében

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:01
A kínai kormányfő kobban örült. Nem véletlenül. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Kínai szerződés- és hiteldömpingről szóló ígéretek, a nyugati világ hanyatlásáról és a Kelet emelkedéséről szóló orbáni elmélkedések és hatalmas közlekedési dugók a magyar fővárosban – így telt a Kína és a 16 közép- és kelet európai ország alkotta Kína–Kelet-Közép-Európa (KKE) budapesti fórumának az első napja. Míg a térség államfői a mai napon ülnek tárgyalóasztalhoz a kínai miniszterelnökkel, Li Ko-Csianggal, a rendezvénysorozatot hétfő délelőtt üzleti fórummal indították, ahol 330 kínai, illetve ugyanennyi térségbeli és háromszáz-körüli magyar cég képviselői vettek részt.

A fórumon történt bejelentések özönében a legnagyobb tétel a már régóta húzódó Budapest-Belgrád vasútvonal terve volt. Emellett szóba került, hogy a kínai fejlesztési (Exim) bank 2 milliárd eurós hitelkeretet biztosít kelet-közép európai projektek finanszírozására a régió és Kína együttműködésének keretében – ezek jó részéről már döntés született, illetve születhet hamarosan –, és további egymilliárd eurós hitelkeret nyílhat meg a térség cégeinek.

A kínai miniszterelnök füleinek nemcsak a magyar nóta, de Orbán szavai is tetszhettek. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A kínai miniszterelnök füleinek nemcsak a magyar nóta, de Orbán szavai is tetszhettek. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A megbeszélések után Orbán Viktor miniszterelnök beszédében nem fukarkodott a nagy szavakkal, így „gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek” nevezte Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködését. Orbán ezt az alkalmat is felhasználta, hogy elmondja a sokszor, sokféle módon hangoztatott elméletét Nyugat Európa jelentőségének csökkenéséről és Kelet felemelkedéséről. „Most kelet csillaga áll magasan” – hangoztatta Orbán, aki szerint a múltban Ázsia modernizációjához kellettek az európai technológiai-pénzügyi források, addig ma Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére. Ebben kulcsszerepe lehet Magyarországnak és a térségnek, mivel „Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában” – tette hozzá a miniszterelnök.

Üzleti megállapodások
Két tucat üzleti megállapodás aláírása várható az üzleti fórumon – derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaiból. Határidőkről, részletes üzleti kondíciókról nem volt szó, javarészt kínai érdekeltségű beruházások kapnának kínai hitelt. A konkrét tervek között említették a kínai Eximbank és a BorsodChem közötti 217 millió eurós hitelről, a BYD komáromi elektromos buszgyártó cég 20 millió eurós hitelkeretéről és a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkeretéről szóló megállapodást, valamint a Magyar Posta és két kínai logisztikai társaság vegyesvállalatát.

Jóval visszafogottabb volt a kínai miniszterelnök, ahogy az index.hu híradása szerint a kínai állami média is igencsak hűvösen – vagy éppen realistán – kezelte a budapesti miniszterelnöki vizitet: mindössze pár percben tudósítottak róla. Li Ko-Csiang szerint Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak. Szerinte Kína és a kelet-közép európai országok közeledése „racionális”, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési keretben az országok kiegészítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon – mondta.

Zászlóshajó vagy pocsék üzlet?
A kínai üzleti értekezlet kezdetére időzítve megjelent a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai tőkéből történő felújítására kiírt közbeszerzési felhívás. „Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, zászlóshajó, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre” – méltatta a tervet Orbán Viktor hétfőn. A jelenlegi elképzelések szerint 2020-ban indulhatna el a kínai Eximbank által folyósított hitelből történő, 750 milliárd forint értékű beruházás. Az LMP szerint a beruházás Paks 2 után az évszázad második legrosszabb üzlete, amellyel megint Orbán oligarchái járnak jól. Az LMP szakértői szerint a vonal alacsony kihasználtsága miatt a kínai óriáshitel csak 2400 év alatt fog megtérülni.

Kár lenne túlértékelni a mostani megbeszélés súlyát – jelentette ki a találkozón elhangzottakról Szunomár Ágnes az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatócsoport-vezetője lapunknak. Kínának vannak sikeres beruházásai nálunk, ilyen a Huawei, vagy ígéretesek, mint az elektromos autóbuszgyártó BYD, ám a kínai beruházások aránya továbbra is 5 százalék alatt van Magyarországon. Szunomár Ágnes szerint az is némileg félrevezető, hogy a kínai nagyberuházások kapcsán egyik-másik kelet-közép-európai ország a kínai gazdaság uniós „hídfőállásának” láttatja magát. Így nemcsak a magyar vezetés, de a régióban a lengyelek, a csehek, illetve újabban a románok és a bolgárok is már ekként emlegetik magukat. A kínaiak valójában csak szeretnék sokrétűbbé tenni a kereskedelmi útvonalaikat – tette hozzá a kutató.

Szunomár Ágnes szerint pontosan ezért kissé eltúlzottak azok a nyugati félelmek is, hogy a térségbeli kínai gazdasági jelenlétből a távol-keleti ország hosszú távon politikai tőkét, illetve térségbeli hátországot kovácsolna. Brüsszel ugyanis finoman szólva sem optimista a kínai beruházásokat illetően. A vezető európai gazdasági napilapok, így a Financial Times és a Handelsblatt hétfőn egyaránt arról számoltak be, hogy az uniós vezetés, de más tagállamok is igencsak rosszallóan nézik Kína régiós térnyerését. Úgy látják, hogy a tőkeszegény keleti országokat infrastrukturális fejlesztésekkel csalogató Kína valójában politikai szövetségeseket toboroz, amivel részint megbontja az unió egységét, illetve elmélyíti a nyugati központi államok és az elmaradottabb keleti országok közötti ellentétet, és megpróbálja fellazítani az egységes uniós Kína-stratégiát, amivel később előnyösebb feltételeket harcolhat ki cégeinek.

„Ezt direkt módon nem érzékelem” – mondja Szunomár Ágnes. Szerinte a világhatalmak közül „a kínaiakra kevésbé jellemző, hogy gazdasági hatalmukon keresztül politikai szerepre törnének”. Az természetes, hogy ha itt lesznek sikeres beruházásaik, együttműködéseik, arra később hivatkozhatnak Nyugat-Európában is, illetve nagyobb eséllyel fognak szóba állni a kínai befektetőkkel másutt is – vélekedett a kutató. Ahogy az is tény, hogy most egy újfajta hangvétel van a kínai vezetésben, az új kínai pártfőtitkár egyértelművé tette, hogy elődeihez képest neki sokkal inkább vannak nagypolitikai ambíciói, nagyobb globális befolyást szeretne, ám az nem több, mint amit Kína jelenlegi globális gazdasági befolyása indokolna.



Most sem lehetett Tibetért tüntetni
Féltucat egyenruhás és civil ruhás rendőr vetette rá magát most is azokra a tüntetőkre, akik megpróbáltak tibeti zászlót lengetni a kínai miniszterelnöki konvoj útvonalán. Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság - Sambhala Tibet Központ alapítványi elnöke néhány társával próbálta elővenni a tibeti zászlót, ám azonnal négy egyenruhás és több civil ruhás rendőr ugrott oda „igazoltatás” címén. Nem először történik ez: 2011-ben az előző kínai miniszterelnök Ven Csia-pao látogatásakor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fél napra berendelte az itt élő tibetieket, hogy azok ne tudjanak tüntetni. 2012-ben Hendrey már megpróbált hasonló módon, tibeti zászlóval tüntetni, de a rendőrök akkor is megakadályozták ebben, amiért idén nyáron a Kúria már félmilliós kártérítést ítélt meg az aktivistának. Ellenzékben a Fidesz még harsány Tibet-barát politikát folytatott: az azóta emberminiszterré emelt Balog Zoltán akkor még látványosan, tibeti zászlót lengetett a Parlament épülete és a sajtó képviselői előtt és úgy nyilatkozott: „A tibeti események rávilágítanak arra a nemzetközileg konszenzussal vallott nézetre, miszerint a Kínai Népköztársaság nem biztosítja az emberi jogok maradéktalan teljesülését sem általában, sem különösen Tibetben."

Mr. Tíz Százalék - Az elnök kerete után nyomoznak

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:00
Farkas Flórián miniszterelnöki biztost eddig mindig megvédte felettese, Orbán Viktor kormányfő. FOTÓ: Tóth Gergő
Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – tudta meg a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből a jelenlegi miniszterelnöki biztos több százmillió forintot osztott szét.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) törvényességi felügyeletét ellátó – korábban kifejezetten megengedő módon viselkedő – Budapest Főváros Kormányhivatala kezdi elveszíteni a türelmét. A roma testületnél folytatott felügyeleti eljárása során „mulasztásban megnyilvánuló eljárási jogsértéseket” állapított meg. Tavaly nyáron ugyanis a kormányhivatal javaslatokat fogalmazott meg az ORÖ működésével kapcsolatban, amelyeket a roma testület köteles lett volna megtárgyalni, és azokról döntést hozni.

A kormányhivatal által kifogásolt pontok közé tartozik az úgynevezett elnöki keret. 2011-ben, amikor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő – jelenlegi miniszterelnöki biztos – volt az ORÖ elnöke, a közgyűlés úgy határozott: a roma önkormányzat működési támogatásainak tíz százaléka az „elnöki keret alapját képezi”. A határozat kiterjedt arra is, hogy az elnök köteles félévenként beszámolni a pénz felhasználásáról.

Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki tagja és képviselőtársa, Dancs Mihály pár éve feljelentést tett az elnöki keret miatt. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett.

A roma politikusok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Az elnök sem írásbeli, sem szóbeli beszámolót nem terjesztett a képviselők elé. (Az ORÖ gazdasági vezetője állította, hogy az elnök nem a teljes összeget használta fel.)

Az ügyészség megtagadta a nyomozást. Az indoklás szerint a működési támogatást nem kizárólag bérköltségre vagy rezsiköltségre szabad felhasználni. Az elnöki keret megléte önmagában nem bűncselekmény, az pedig – érvelt az ügyészség –, hogy az ORÖ támogatási szabályzata esetleg nincs a hatályos jogszabályi környezethez igazítva, „nem a büntetőjogi értékelés körébe tartozik”.

Ezzel azonban az elnöki keret ügye máig nem zárult le. Bár a fővárosi kormányhivatal is úgy ítélte meg, hogy a tízszázalékos keret létrehozásának nincs jogszabályi akadálya, javasolta: az ORÖ rögzítse a szervezeti és működési szabályzatában, hogy az elnök milyen formában tesz eleget beszámolási kötelezettségének, és a beszámolót önálló napirend keretében tárgyalja a közgyűlés.

– Ez azonban mindeddig nem történt meg, mivel az elnök nem készített ilyen előterjesztést – erősítette meg lapunknak Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője. Az ügyiratból, amelyet a fővárosi kormányhivatal bocsátott lapunk rendelkezésére, kiderült: Balogh János, az ORÖ mostani elnöke eddig hat alkalommal kért haladékot. A hivatal álláspontja szerint újabb hosszabbítás nem indokolt, a következő lépés törvényességi felügyeleti bírság kiszabása lesz.

Makai István megjegyezte: a múlt hónapban végre-valahára ezek a javaslatok is szerepeltek az ORÖ közgyűlésének kiküldött napirendjei között, aztán – mindenféle magyarázat nélkül – kikerültek onnan. Makai úgy tudja, hogy jelenleg nincs elnöki keret az országos önkormányzatban, de az ORÖ vezetője valamiért nem akarja feltárni a Farkas Flórián időszakához kötődő pénzköltéseket: ennek érdekében a kormányhivatallal szemben tudatosan vállalja a jogsértést. Szerettük volna megkérdezni Balogh Jánost, az ORÖ elnökét, de nem reagált megkeresésünkre.

Lakatos Oszkár, egy másik ORÖ-képviselő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal véleményét is kikérte az elnöki keretről. A borsodiak „tájékoztató jellegű, jogi kötelező erővel nem bíró” állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény nem ismeri az elnöki keret intézményét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának a nemzetiségi közügyek ellátását kell szolgálnia. Szociális ellátást például nem nyújthat, mert az nem a nemzetiségi, hanem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Ennek azért van jelentősége, mert a roma ellenzék szerint Farkas Flórián a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is.

Amikor rossz helyre tesznek egy aktát
A tízszázalékos keret Farkas Flórián régebbi elnöksége idején is létezett az Országos Roma Önkormányzatban. Annak idején egy belső gazdasági vizsgálat megállapította, hogy 2002-ben például Farkas saját hatáskörben 24 millió forintról dönthetett, ám ennél 12 millióval többet, összesen 36 millió forintot osztott szét. Az Állami Számvevőszék ismeretlen tettes ellen feljelentést tett: többen ugyanazon számlák alapján, jogosulatlanul jutottak mintegy 1,9 milliós támogatáshoz. Farkas Flórián akkor a számvevőszék által feltárt szabálytalanságok jelentőségét ahhoz hasonlította, mint amikor egy minisztériumban véletlenül nem megfelelő helyre tesznek egy aktát.