Előfizetés

Védett vezetők - Káosz Budapesten

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:17
Tegnap kora délelőtt szinte mindenütt álltak a járművek, kilátástalannak látszott a közlekedés Fotó: MTI/Mónus Márton
Kilométeres dugók, végeérhetetlen bosszúság. Ez jellemezte tegnap délelőtt a budapesti közlekedést. Köszönhetően a nemzetközi csúcstalálkozónak.

A kínai és a közép-kelet-európai országok kormányfőinek budapesti randevúja miatt még szerda délig várhatók a tegnapihoz hasonló forgalomkorlátozások. Addig nem lehet közlekedni a Lánchídon, a Széchenyi István téren, az Apáczai Csere János utcában és a környező utcákban, valamint a Pesti alsó rakparton a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között. A lezárás miatt a közösségi közlekedésben érintett járatok menetrendje is megváltozott, továbbá jelentősen meghosszabbodott. Budapest több pontján rövidebb ideig, egy-két óráig, de akár fél napig is lezárhatva tartanak egyes útszakaszokat.

De muszáj ennek így lennie? A lapunk által megkérdezett közlekedési szakértő szerint ez biztonsági kérdés, attól függ, a magas rangú politikusok ittléte alatt milyen előkészületeket kell megtenni, illetve életben tartani. Azt a védendő személytől függően jogszabály határozza meg, milyen szintű biztosítási elemeket kell végrehajtani.

Egy szintén név nélkül nyilatkozó biztonsági szakértő azt mondta, szakmailag indokoltak a kínai kormányfő, vagyis ilyen szintű vezető látogatása esetén azok a lezárások, amelyek ezekben a napokban történnek Budapesten. Ez más európai nagyvárosban is mindennapos gyakorlat, csak például Brüsszelben vagy Párizsban sokkal több alternatív útvonal segíti a közlekedőket, egy híd lezárása például nem okoz ekkora káoszt. Ilyen biztonsági fokozatban a világon mindenhol így járnak el.

Lehetnek azonban olyanok, akik fontos tárgyalást késtek le, ami komoly anyagi hátránnyal is járhat. Fordulhatnak-e jogorvoslatért valahová az őket ért kár miatt? „Kártérítésről csak abban az esetben lehetne beszélni, ha jogellenesség történt volna. Jogellenes károkozás esetében valamilyen jogszabálysértés történik, ez a delegációk miatti útlezárások esetében nem áll fenn” – mondta el lapunknak Borbély Zoltán közlekedési jogász. Az persze jogos kérdés, hogy megfelelő volt-e az előzetes tájékoztatás. Feltehetően sokan csak akkor döbbentek rá, mi a helyzet, amikor már a dugóban álltak és várakozni kényszerültek. Egy hétfő reggel, amikor amúgy is erős a forgalom, nagy csalódást jelenthet, hogy megszűnt a közlekedés Budapesten.

Mindenesetre ma is érdemes indulás előtt legjobb tájékozódni, merre érdemes menni. S még így is előfordulhat, hogy - közeledve a városközponthoz - dugóba ütközünk, hiszen a lezárások hatása továbbgyűrűzik. Kerülővel lehet próbálkozni, de ahhoz nagyon kell ismerni a várost, hiszen egy hosszú kitérő pont olyan fölösleges lehet, mint akár el sem indulni, s még a helyismerettel rendelkezők is belefuthatnak a lezárások következtében kialakult dugókba – akár a város másik felén is. A tömegközlekedéssel sem járunk feltétlenül jobban, azaz gyorsabban, hiszen több busz útvonala megváltozott, ha pedig nem, akkor is a zsúfolt utakon közlekednek a járatok. A BKK a kötött pályás tömegközlekedési eszközöket javasolja, de a sínek sem mindenhol futnak elkülönítve az utaktól, és tegnap a kis földalatti volt zárva néhány órát, ma pedig a kettes metró nem áll meg a Kossuth Lajos téren déltől este kilencig.

Ingyenesség?
Az Együtt azt javasolta, hogy a hét első három napján legyen ingyenes a tömegközlekedés Budapesten. Szerintük ezt a jelentős forgalomkorlátozások indokolták volna. Megpróbáltuk reagáltatni a BKK-t a javaslatra, de nem jártunk sikerrel. Ilyen ötleteket a főváros amúgy sem szokott pártolni.

Elmegy a falig az MSZP

Tisztázó beszélgetésre ült össze Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója és Horváth Imre országgyűlési képviselő. Arra keresték a választ, hogy Horváth miért lépett ki az MSZP-ből. Az újpesti-újpalotai választókerületet 2014-ben időközi választáson behúzó honatya ugyanakkor nem magyarázkodott, mondván ami elmúlt, arra nem vesztegeti az idejét. Így továbbra sem egyértelmű, múltheti távozásában szerepet játszott-e az, hogy az MSZP helyi szervezete úgy döntött: az együttműködés érdekében hajlandó átengedni a DK-nak a sikerkörzetet. Az Azonnali még aznap este úgy értesült: az LMP indítaná Horváthot a 2018-as országgyűlési választáson. A képviselő azonban az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta: nem lesz semelyik másik ellenzéki párt jelöltje, baloldali embernek, baloldali politikusnak tartja magát, értékrendje nem változott, ahogy az sem, hogy továbbra is baloldali közösséghez tartozik. Azt, hogy újra elindul-e független jelöltként, egyelőre nem tudja – abban az esetben igen, ha megkapja a helyiektől a kellő támogatást. Hogy ez a kitétel mit jelent, egyelőre szintén kérdés – a politikust hiába kerestük, tegnap is elérhetetlen volt.

Horváth távozása mindenesetre szimbolikus. Ugyanis az MSZP-ben az utóbbi két évben két politikai, ideológiai áramlat birkózott. Az egyik alapvetése úgy hangzott, hogy a különböző választókerületekben az erős pártembereket kell indítani, míg a másik lényege az volt, hogy a pártot a helyben népszerű kisközösségi hangadók köré kell szervezni. Utóbbiak közé tartozott Horváth. Az, hogy melyik irányzat kerekedik felül, most különösen fontos, hiszen a balos politikai közhely szerint a választókerületekben csak akkor lehet konkurálni a Fidesz emberével, ha egyetlen ellenzéki jelölt megy vele szembe. Ám egyelőre a baloldal formációi képtelenek koordinálni a jelöltállítást. Hogy ez változzon, az MSZP elmegy a falig: a párt elnökségének hétfő esti ülésére a legtöbb résztvevő úgy érkezett, hogy el kell térni az eredeti menetrendtől, és a december 9-ei kongresszuson nem szabad listát állítani – ráér az január végén is.

Az atv.hu közben az elnökségi ülés kezdetére időzítve „a legfrissebb igazi listát” hozta ki az MSZP–DK megállapodásról. Eszerint 55-45 arányban osztják el a 106 körzetet, Budapesten már az Együtt és Párbeszéd is számíthat két körzetre. Horváth Imre helyett Újpesten a DK-s Varju László indulna, az MSZP elnöke, Molnár Gyula pedig a XXII. kerületben. Legutóbb a zoom.hu állt elő hasonló listával, akkor az MSZP és a DK is cáfolt.

OLAF-vizsgálat kétséggel

Csalódást keltőnek nevezte az OLAF ügyvezető igazgatójának a magyarországi vizsgálatokról szóló beszámolóját az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának egyik vezető tisztségviselője. A Népszavának név nélkül nyilatkozó illetékes szerint az EU Csalás Elleni Hivatalának képviselője semmiféle új és érdemi információval nem szolgált arról, hogy Magyarországon milyen ellenőrzéseket végzett, illetve végez a szervezet. Lapunk információi szerint Nicolas Ilett – akit nemrégiben neveztek ki a korábbi vezető, Giovanni Kessler helyére – azért vallott kudarcot a zárt ülésen, mert felkészületlen volt, nem ismerte alaposan a magyar ügyeket.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője többek között azt kérdezte Ilettől, hogy az OLAF vagy a magyar ügyészség dolgozik-e rosszul, ha az európai hivatal ajánlásainak jelentős részét következmények nélkül lezárja a magyar főügyészség. A politikus az ülés után lapunknak azt mondta, hogy a felvetéseire nem kapott értékelhető választ.

Mint korábban beszámoltunk róla, a parlamenti szakbizottság tényfeltáró küldöttsége szeptember közepén tett “viharos” látogatást Magyarországon. Az erről szóló jelentés várhatóan csak jövőre készül el. A testület vezető tisztségviselője lapunknak azt mondta, hogy további meghallgatásokat terveznek, mielőtt véglegesítik a beszámolójukat. Külön vitát szentelnek majd a magyarországi közbeszerzéseknek, és a szakbizottság ki fogja kérni az Európai Bizottságtól a belvárosi Budapest Szíve projektről készült teljes könyvvizsgálói jelentést.

 

Polt Péter elégedett
Objektív és hatékony az ügyészség működése – jelentette ki a legfőbb ügyész egy tegnapi, adózással foglalkozó pécsi szakmai fórumon. Polt Péter ugyanakkor megemlítette: a tavaly ismertté vált 310 ezer bűncselekmény alig 1 százaléka, 2444 eset számított költségvetési csalásnak, de a szám évről évre nő. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) 2012-ben megkezdett együttműködés keretében eddig 37 ajánlás érkezett hozzájuk, ebből azonban csak 8 esetben emeltek vádat. MTI