Úgy kell küzdeni, mintha a kiesés lenne a tét

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:50
A Vasast felkészítő Michael Oenning és Remili Mohamed is tudja, hogy meghatározó találkozó vár a csapatra FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Szombathelyen teltházas élvonalbeli stadionavatóval, a Vasas szempontjából pedig vízválasztó mérkőzéssel, azaz a 17. játéknappal folytatódik szombaton a labdarúgó OTP Bank Liga.

Tíz körrel ezelőtt komoly pofonba, 4-1-es verésbe szaladt bele a Vasas Debrecenben, azóta pedig a hullámvasútéhoz hasonló pályán ingadozik az angyalföldiek idénye. Fájó vereségek (2-5 az FTC vendégeként, 0-5 a DVTK ellen, kupakiesés a harmadosztályú Dunaújvárossal szemben) és bravúros sikerek (3-1 a Videoton ellenében vagy 4-1- a címvédő Honvéd stadionjában) követték egymást az utóbbi négy játéknapon nyeretlen csapatnál, amely egy hete háromszori egyenlítés után 3-3-ra végzett a Mezőkövesddel. A tavaly ilyenkor éllovas, később bajnoki bronz- és kupaezüstérmes egylet hetedik helyezettként várja a debreceniek elleni újabb erőpróbát.

„Az előző szezon hasonló szakaszában nyilván jobb volt az öltözői hangulat, ám azt azért senki ne gondolja, hogy ezekben a napokban kisírt szemekkel ülünk az öltözőben. Az edzőnk éppen pénteken vázolta fel a Debrecen elleni mérkőzés jelentőségét: azt mondta, majdnem hasonló a szituáció, mint két évvel ezelőtt, az MTK elleni utolsó meccset megelőzően (amikor a Vasas a 2-0-s sikerének köszönhetően bennmaradt az NB I-ben – a szerk.). Magam is egyetértek azzal, hogy szombaton ugyanolyan mentalitással kell pályára lépnünk, mint akkor. A következő mérkőzés kissé kisarkítva vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy egyenesbe tudunk-e jönni az ősz végére” – nyilatkozta tegnap a Népszavának a Vasas csapatkapitánya, Remili Mohamed. Hozzátette: a Debrecen ellen a visszavágás vágya is dolgozik a csapatban.

„A Debrecen éppen ellenünk mutatta meg először az idén, hogy milyen játékerőt képvisel” – emlékeztetett Remili. – Egyrészt szeretnénk revánsot venni az idegenbeli vereségért, másfelől viszont az is motivál minket, hogy négy ponttal előznek meg minket, azaz egy győzelemmel felzárkózhatnánk mögéjük. Nem véletlenül állnak dobogós helyen, mi viszont jó és eredményes játékkal szeretnénk folytatni a sorozatukat – utalt a középpályás a DVSC két legutóbbi bajnokijára, amelyen az FTC és a Videoton is legyőzte a debrecenieket.

A hajdúságiak számára az lehet a Megyeri úti találkozó tétje, hogy tudják-e tartani a lépést az éllovasokkal, 16 forduló után ugyanis éppen 10 ponttal előzi meg a DVSC-t a holtversenyben vezető Videoton és a Ferencváros.

A székesfehérváriak a papírforma szerint ma pályaválasztóként – a Paks ellen – tovább gyűjtik a pontokat, az FTC esélyei viszont még akkor sem egyértelműek, ha a fővárosi zöld-fehérek a kiesőjelölt Haladás vendégei lesznek. Ezúttal ugyanis már nem Sopronban, hanem a vasiak új otthonában, a bajnoki mérkőzésen „debütáló” szombathelyi arénában rendezik a meccset, az előzetes jegyeladások alapján tömött lelátók, mintegy 9000 ember előtt.

Érdekes mérkőzésre van kilátás Debrecenben is, ahol a Diósgyőr fogadja az Újpestet. Tegnap a borsodiak és a lila-fehérek is hallattak magukról. A világbajnokságról lemaradó játékvezető, Kassai Viktor egy korábbi nézeteltérés miatt beperelte a miskolciak labdarúgóját, Lipták Zoltánt, majd a hírre reagálva a DVTK azt kérte a Magyar Labdarúgó-szövetségtől, hogy ha lehet, Kassai az ügy lezárásáig ne dolgozzon a miskolciak mérkőzésein. Újpestről ennél előremutatóbb hírek érkeztek, a klub ugyanis bejelentette, hogy jövő péntektől egy három főből – a volt válogatott futballistából klubmenedzserré lett Böőr Zoltánból, az új ügyvezető igazgatóból, Berta Csabából és az operatív igazgatói feladatokat ellátó Dzodzoglu Szideriszből – álló klubvezetés lát munkához.

A 17. forduló programja

Videoton–Paks 15.30

Felcsút, Pancho Aréna

Vasas–Debrecen 15.30

Szusza Ferenc Stadion

Budapest Honvéd–Mezőkövesd 15.30

Bozsik-stadion

DVTK–Újpest 15.30

Debrecen, Nagyerdei Stadion

Balmazújváros–Puskás Akadémia 15.30

Balmazújváros, Városi Stadion

Haladás–FTC 19.30

Szombathely, Haladás-stadion

Szerző

Raffaello Bécsben

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:48
A szent család
Január 7-ig látható a bécsi Albertina múzeumban az európai reneszánsz egyik legnagyobb festőjének-építészének, Raffaellónak a kiállítása.

Az 1483-ban Urbinóban született művészt mindmáig a keresztnevén ismeri a világ, vezetékneve, Santi a festményein sem látható. A bécsi bemutatón az Albertina saját képei szerepelnek, további ismert múzeumok, köztük a Vatikáni múzeum, az Uffizi, a magyar Szépművészeti, a brit királyi múzeum, a párizsi Louvre adták kölcsön a tulajdonukban lévő rajzokat-festményeket. Összesen 18 festményt és 132 rajzot láthatunk a tárlaton. A kékre varázsolt falakon elhelyezett alkotásokat az osztrákok az Ahmolean Museum Oxforddal együttműködve állították össze.

A kiállítás egyszerre tematikus és követi a művek időrendjét, egy külön teremben „gyűltek össze” például Raffaello madonnái. De pontosan követhető az 1504-ig tartott umbriai időszak, amelyben Raffaello festő és aranyműves apjától, Giovanni Santitól tanulta a festészetet. Szülei korai halála után következett a firenzei négy év, amelyek során Michelangelo és Leonardo da Vinci művei hatottak a tízes éveiben járó, 17 éves korában már mesteri címmel rendelkező művészre. Ebben a korszakban bontakozott ki Madonna-festészete. Következett a 37 éves korában bekövetkezett halálig tartó római időszak, amelyet Raffaello immár II. Julius és X. Leo pápa szolgálatában töltött el, a pápai főváros fantasztikus épületeinek festőjévé, építőjévé avanzsálva.

A vallásos képeket, rajzokat festő művész nagyon is világi életet élt: az Albertina igazgatója, a kiállítást megnyitó Klaus Albrecht Schröder felhívta a figyelmet az ábrázolt figurák kerekdedségére, életigenlésére. (Tudott, hogy Raffaellónak rengeteg szerelmi kapcsolata volt, ez is okozta a végzetét: valószínűleg vérbajban halt meg.)

Firenzéből kölcsönözte a bécsi képtár az 1511-ben készült Madonna dell’Impannata című festményt, amelyet elhelyezésével, megvilágításával a kiállítás fénypontjává emeltek a rendezők. A festő világiságának legékesebb bizonyítéka ez: a gyermekként ábrázolt isten önfeledt játszadozásában bemutatni, nyoma sincs a vallási szigornak, szikárságnak. Az igazgató felhívta a figyelmet a kor összes létező rajzeszközével, de főleg vörös krétával készült rajzokra: ezeken gyakorolta az alkotó az emberi formák, testrészek, mozdulatok ábrázolását. A későbbi színes festmények egy-egy részlete látható a krétarajzokon, néha csak egy vádli, egy magasba lendülő kar vagy egy lovas harcos.

Az Ifjú képmása és az Esterházy Madonna is látható az osztrák kiállításon. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő alkotásokról szerencsére már nem az jut elsőként eszünkbe,hogy 1983-ban egy olasz-magyar bűnöző csoport elrabolta azokat, sokkal inkább a Máriával ábrázolt gyermek és Keresztelő Szent János alakjának befejezetlenségére összpontosítunk.

Szerző

Raffaello Bécsben

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:48
A szent család
Január 7-ig látható a bécsi Albertina múzeumban az európai reneszánsz egyik legnagyobb festőjének-építészének, Raffaellónak a kiállítása.

Az 1483-ban Urbinóban született művészt mindmáig a keresztnevén ismeri a világ, vezetékneve, Santi a festményein sem látható. A bécsi bemutatón az Albertina saját képei szerepelnek, további ismert múzeumok, köztük a Vatikáni múzeum, az Uffizi, a magyar Szépművészeti, a brit királyi múzeum, a párizsi Louvre adták kölcsön a tulajdonukban lévő rajzokat-festményeket. Összesen 18 festményt és 132 rajzot láthatunk a tárlaton. A kékre varázsolt falakon elhelyezett alkotásokat az osztrákok az Ahmolean Museum Oxforddal együttműködve állították össze.

A kiállítás egyszerre tematikus és követi a művek időrendjét, egy külön teremben „gyűltek össze” például Raffaello madonnái. De pontosan követhető az 1504-ig tartott umbriai időszak, amelyben Raffaello festő és aranyműves apjától, Giovanni Santitól tanulta a festészetet. Szülei korai halála után következett a firenzei négy év, amelyek során Michelangelo és Leonardo da Vinci művei hatottak a tízes éveiben járó, 17 éves korában már mesteri címmel rendelkező művészre. Ebben a korszakban bontakozott ki Madonna-festészete. Következett a 37 éves korában bekövetkezett halálig tartó római időszak, amelyet Raffaello immár II. Julius és X. Leo pápa szolgálatában töltött el, a pápai főváros fantasztikus épületeinek festőjévé, építőjévé avanzsálva.

A vallásos képeket, rajzokat festő művész nagyon is világi életet élt: az Albertina igazgatója, a kiállítást megnyitó Klaus Albrecht Schröder felhívta a figyelmet az ábrázolt figurák kerekdedségére, életigenlésére. (Tudott, hogy Raffaellónak rengeteg szerelmi kapcsolata volt, ez is okozta a végzetét: valószínűleg vérbajban halt meg.)

Firenzéből kölcsönözte a bécsi képtár az 1511-ben készült Madonna dell’Impannata című festményt, amelyet elhelyezésével, megvilágításával a kiállítás fénypontjává emeltek a rendezők. A festő világiságának legékesebb bizonyítéka ez: a gyermekként ábrázolt isten önfeledt játszadozásában bemutatni, nyoma sincs a vallási szigornak, szikárságnak. Az igazgató felhívta a figyelmet a kor összes létező rajzeszközével, de főleg vörös krétával készült rajzokra: ezeken gyakorolta az alkotó az emberi formák, testrészek, mozdulatok ábrázolását. A későbbi színes festmények egy-egy részlete látható a krétarajzokon, néha csak egy vádli, egy magasba lendülő kar vagy egy lovas harcos.

Az Ifjú képmása és az Esterházy Madonna is látható az osztrák kiállításon. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő alkotásokról szerencsére már nem az jut elsőként eszünkbe,hogy 1983-ban egy olasz-magyar bűnöző csoport elrabolta azokat, sokkal inkább a Máriával ábrázolt gyermek és Keresztelő Szent János alakjának befejezetlenségére összpontosítunk.

Szerző