Lebegtetik a lakásáfát

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:22
Az állam beruházásai ütemezésével kiegyenlítő szerepet játszhatna. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bizonytalan meddig él az új lakások öt százalékos forgalmi adója. Folytatódik viszont a családi otthonteremtési program és a panelfelújítás is.

Nem kaptak egyértelmű válasz a tegnapi építőipari csúcstalálkozó résztvevői arra, hogy marad-e 2019. decembere után is az új lakások 5 százalékos áfája, vagy ismét 27 százalékos lesz 2020-tól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csak annyit mondott, hogy ha a folyamatos egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány vizsgálni fogja. Mindenesetre ez nem volt akadálya annak, hogy tegnap az építőipari szövetség (ÉVOSZ), valamint a szaktárca együttműködési megállapodást írjon alá az építőipar teljesítményének növelése jegyében.

Lapunknak nyilatkozó építőipari szakemberek szerint az áfakérdés lebegtetése nem jó hír a befektetőknek, hiszen egy többlakásos társasház építésének előkészítése a tervezéstől az engedélyezésig, kivitelezésig 1-1,5 év is lehet. A beruházók óvatosságát magyarázza, hogy rengeteg jogi vita lehetne abból, hogy a tervezőasztalon eladott lakások az átadáskor már jóval többe kerülnének. Éppen a bizonytalanság miatt sok beruházó kivár.

A szakma szereplői elégedetten nyugtázták ugyanakkor a miniszter ama bejelentését, hogy decemberben 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak. Varga nem zárta ki, hogy igény esetén meg is növelik azt. A forrással a cégek a technológiai, automatizálási eszközeinek beszerzést támogatják, segítve a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. A kormány szeretné elérni, hogy az építőipar a jelenlegi 3,4 százalék helyett 5-6 százalékos arányt érjen el a bruttó hazai össztermékéből.

Varga ígéretet tett a családi otthonteremtési program folytatására is, amelyet sikeresnek értékelt. Magyarországon 800 ezer panellakás található, s ezek megújítása további megrendeléseket jelenthet az építőipar, az építőanyagipar, számára, és újabb munkalehetőségeket teremthet.

A szakképzésben és a felnőttképzésben, még pontosabban a gazdaság igényeihez igazítanák a képzéseket. A kormány az elkövetkező 10 évben nagyjából 300 milliárd forintot szán a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézmények megújítására - ígérte Varga Mihály. Csak olyan programokat finanszíroznának, illetve támogatnának, amelyekre valós igénye van a gazdaságnak - fogalmazott.

Koji László, aki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökeként írta alá a megállapodást elmondta, fontos lenne, hogy a kormányzat, mint a legnagyobb megrendelő próbálja minél inkább ellátni kiegyenlítő szerepét, mert az ágazatnak nagyon nehéz követni a kereslet ilyen arányú hullámzását. Folyamatos megrendelések esetén az építőipar bátrabban kezd a szükséges fejlesztésekbe. Az elnök jelezte, kihívást jelent az ágazatnak az is, hogy egyszerre kellene a munkavállalókat hatékonyan foglalkoztatni, ugyanakkor képezni is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyan 35 ezerrel többen dolgoznak idén az építőiparban, mint a 2013-as mélypont idején, de többségük képzetlen segédmunkás - hangsúlyozta Koji. A fellendülő építőipari megrendeléseknek köszönhetően a cégek már nem kényszerülnek irreálisan alacsony áron vállalni a munkát, így a 2013-as 400 milliárdra becsült lánctartozás mára 150 milliárdra zsugorodott. Az ÉVOSZ felmérése szerint a megkérdezett cégek a valós követeléseik 5-6 százalékát sohase kapják meg.

Szerző

Fekete Péntek - Még izzik a parázs

Publikálás dátuma
2017.11.24. 17:53
FOTÓ: AFP / Artur Widak
Az év legnagyobb kiskereskedelmi forgalmú napja már 120 órán át tart, és a vásárláshoz nem is kell többé sorba állni.

Mire az egész világon elterjedt, és Magyarországon is megtanultuk, mit jelent a kereskedelemben a Black Friday, megváltozik a trend. A texasi Austinban, ahogy egész Amerikában, a korábbinál kevesebben álltak sorba a Hálaadás ünnepe utáni pénteken szokásos árleszállítások miatt. Még izzik a vásárlási szenvedély parazsa, az áruházak előtt ismét napokkal korábban lefoglalták az első helyeket, de a rendkívüli lehetőség már nem korlátozódik egyetlen napra, a forgalom pedig átvándorol az Internetre. Lassan feledésbe merül az a 2008-as incidens, amikor New York államban a tömeg halálra taposta az egyik Wal-Mart áruház kapuját kinyitó dolgozót.

A Fekete Péntek a hagyomány szerint az a nap, amikor a boltok éves árbevétele eléri a kiadásaikat. Innen kezdve az év végéig mérlegük már pozitív, a könyvelők az addigi veszteséget jelző vörös tintáról átválthatnak a jó hírt jelző feketére. Az Egyesült Államokban idén 3-4 milliárd dolláros bolti forgalmat jósoltak, ami több mint háromszorosa egy átlagos péntek bevételének. A vásárlók lelkivilága azonban világszerte hasonló: tavaly például Spanyolország állított fel világcsúcsot a Fekete Péntekek történetében a szokásos forgalom csaknem nyolcszorosával.

Az amerikaiak 69 százaléka, 164 millió ember tervezett vásárlást ezekre a napokra, a többség azonban nem tolong a kordonok között. Főleg, hogy okostelefonjukról a csütörtöki pulykavacsora utáni futballközvetítés közben is megvehetik, amit akarnak. A legnépszerűbb célpont a tévékészülék, amelyhez most 15-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni. A szerdán éjfélkor kezdődött és általában hétfőn éjfélig tartó internetes árleszállítás 2017-ben nagyjából húszmilliárd dollár bevételt generál. A forgalom zömét az Amazon és a hozzá hasonló óriások viszik el - ezért is tartanak szombaton országszerte "kis üzlet napot", arra biztatva a vásárlókat, hogy jöjjenek ki az utcára és vegyenek valamit a sarki boltban is.

Szerző

Lakáspiac - Milliókat hozhat egy új alkalmazás

Publikálás dátuma
2017.11.24. 17:29
Újabban kelendőek a panellakások. FOTÓ: Tóth Gergő
Jelentősen átrendezheti az ingatlanhirdetések piacát egy új, ingyenes alkalmazás, amely megmutatja, hol kínálják a legolcsóbban ugyanazt a lakást.

Komoly árkülönbségekkel kínálják ugyanazt a lakást a különböző ingatlanközvetítő irodák: a legextrémebb példa erre egy Andrássy úti kastély, amely 7,1 milliárd forintért, de 5,5 milliárd forintért is megtalálható az ajánlatok között. Persze nem mindenki játszik ekkora tételben, de a kisebb értékű használt lakások piacán is nagy eltérések vannak: átlagosan 3,7 millió forintot nyerhet az a vásárló, akinek sikerül az összes, az adott ingatlanra vonatkozó hirdetést átböngésznie. Nem könnyű feladat: jelenleg 146 ezer használt lakást kínálnak eladásra, ezekhez pedig egymilliónál is több hirdetés tartozik. Egy lakást átlagosan 5 ingatlanközvetítő is próbál eladni 11 hirdetéssel, de van olyan lakás is, amelyik 118 ingatlanos kínálatában szerepel összesen 347 hirdetéssel.

Mindez egy új, ingyenes, magyar fejlesztésű alkalmazásnak köszönhetően derült ki, amely véget vethet az árkülönbségeknek. Az Árminimum egy gyors telepítés után ugyanis az összes, az interneten fellelhető hazai használtlakás-hirdetés kapcsán kilistázza: hol, mennyiért és hányszor hirdetik még ugyanazt az ingatlant. Jelenleg minden negyedik hirdetésnél találhatunk olcsóbbat, ilyen értelemben összességében 76 milliárd forintos túlárazás van a piacon - magyarázza Faragó Péter, az alkalmazást fejlesztő RealMonitor Kft. ügyvezetője. Úgy véli: az alkalmazás használatának elterjedésével ezek a különbségek megszűnnek majd, így az ingatlanirodák nem az áraikkal, hanem a szolgáltatásuk minőségével tudnak majd versenyezni.

Az új alkalmazás ingatlanpiaci fogadtatása ugyanakkor vegyes. Az Otthon Centrum például már le is szerződött az Árminimummal. Kosztolánczy György vezérigazgató azt mondja: ilyen árkülönbségek elméletileg nem is lehetnének a piacon, az ingatlanközvetítőkkel kötött szerződések alaptétele ugyanis, hogy sem a tulajdonos, sem más közvetítő nem kínálhatja olcsóbban ugyanazt az ingatlant. Hogy mégis léteznek, annak az az oka, hogy a tulajdonosok, ha a lakást nem tudják eladni, leviszik az árat, de erről nem szólnak az összes, velük szerződésben lévő ügynökségnek. Az emiatt kialakult átláthatatlan helyzet sem a vevőknek, sem az eladóknak nem jó, de az ügynökségeknek is okoz kellemetlen perceket, amikor ügyfelük egy alacsonyabb árú hirdetéssel szembesíti őket. Az Otthon Centrum ezért azt ígéri: a náluk kínált lakásokat máshol nem lehet olcsóbban megtalálni, vagy ha mégis, akkor arra az Árminimumon keresztül maguk hívják fel a figyelmet.

Az ingatlanirodák és magánszemélyek több mint 500 ezer hirdetését összefogó oldal, az ingatlan.com viszont nem engedélyezte az Árminimumnak, hogy az adatbázisában keresgéljen, ezért ezek a hirdetések csak egy fotó nélküli linkként jelennek meg az alkalmazás által kidobott listában. - Az alkalmazás sérti az ingatlan.com üzleti érdekeit, és az általános szolgáltatási feltételeit is, amely tiltja a gépi böngészést az adatbázisban – mondja Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője, hozzátéve: még vizsgálják, milyen lépéseket tehetnek az ügyben. Az Árminimum egyébként kikérte a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményét, amelynek állásfoglalása szerint ha "csak egy linkgyűjtemény jön létre a korábbiakban a jogosultak által már internetes oldalaikon szabadon hozzáférhetővé tett adatbázisokhoz, úgy a szolgáltatás létrehozásához nem szükséges az adatbázisok előállítóinak engedélye”. Ahonnan tehát nem kapnak engedélyt, ott a hirdetés linkjei mellett nem jelenítenek meg hirdetési adatokat - árat, méretet, fényképet. Vagyis nem többszörözik az adatbázist, de előrébb sorolják azon ingatlanirodák találatait, amelyek engedélyezik a hirdetési adatok közzétételét.

Akármi is lesz a jogi vita vége, az biztos, hogy valós igények hívták életre az Árminimumot. Ezzel Balogh László is egyetért: mint mondta, az ingatlan.com-on már egy éve létezik is egy „minden ingatlan egyszer” elnevezésű szolgáltatás, amely az ugyanazon ingatlannal kapcsolatban az oldalon fellelhető összes hirdetést összegyűjti. Megjegyezte: az átlátható ingatlanpiac fontos ügyük, ezért ők a téves vagy szándékosan félrevezetően közzétett hirdetéseket is igyekeznek kiszűrni.

Szerző