Előfizetés

Erdogan berágott a NATO-ra

Publikálás dátuma
2017.11.18. 06:34
FOTÓ: AFP
Hazarendelte katonáit Törökország a Norvégiában zajló NATO hadgyakorlatról. A nem mindennapi bejelentést személyesen Recep Tayyip Erdogan tette pártja, az AKP egyik rendezvényén, arra hivatkozva, hogy a hadgyakorlat keretében országát „ellenségként” állították be. Beszédét televíziók is sugározták, jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Erdogan beszámolt arról, hogy „Norvégiában történt egy incidens. Egyfajta ellenség-standot állítottak fel, amelyre Atatürk fényképét és az én nevem tették”. Emiatt rendelte el Ankara a jelen lévő 40 katonája azonnali hazarendelését. November 8-17-e között Norvégiában zajlott az idei év legnagyobb hadgyakorlata, a Trident Javelin-17, 3000 katona részvételével. Az esemény a 35 ezresre tervezett Trident Juncture 2018 hadgyakorlat előkészítője. Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, a szövetség egyik legfontosabb tagországa. Magával a szövetséggel nem áll nyílt konfliktusban Erdogan rezsimje, ám több NATO-kulcsországgal feszült a viszonya a 2016-os puccs utáni demokrácia és jogállamiság elleni intézkedései miatt. Ankara Moszkvához való látványos közeledése azonban a NATO-ban is aggodalmakat gerjeszt. Jens Stoltenberg NATO főtitkár tegnap bocsánatot kért Törökországtól.

Szertefoszlott a terrorkalifátus

G.M.
Publikálás dátuma
2017.11.18. 06:33
Irakban minden település felszabadult a terrorcsoport uralma alól FOTÓ: AFP/MOADH AL-DULAIMI

Teljes egészében visszafoglalták pénteken az iraki kormányerők az Iszlám Államtól az utolsó, még a kezükön lévő települést, Rawát, ami a terrorcsoport most már megkérdőjelezhetetlen katonai vereségét jelenti, közölte a Reuters hírügynökség. A 2014-ben Abu Bakr al-Bagdadi által megálmodott kalifátusnak vége.

A rawai közintézményeken újra iraki zászló leng, minden talpalatnyi iraki föld felszabadult az IS megszállása alól, fogalmazott az iraki hadsereg szóvivője, hozzátéve, hogy a kormányerők a továbbiakban a szökésben lévő dzsihádisták elfogására és a határok biztosítására koncentrál.

Az amerikai vezetésű katonai koalíció különmegbízottja, Brett McGurk egy jordániai tanácskozáson már szerdán arról számolt be, hogy az IS elveszítette a 2014-ben Irakban és Szíriában elfoglalt területek 95 százalékát. A több mint két éve tartó terrorellenes harcok eredményeképpen 7,5 millió embert szabadítottak fel a terrorcsoport uralma alól. A szíriai menekülthullám megtorpant, „majdhogynem megszűnt”, fogalmazott a különmegbízott, és kiemelte, hogy egyre több, menekülni próbáló külföldi zsoldost sikerül letartóztatni a határokon. McGurk szerint létezik egy 43 ezer nevet tartalmazó Interpol adatbázis, amely lehetővé teszi a partner országoknak, hogy a Szíriából és Irakból hazájukba visszaszivárgott dzsihádistákat elfogják, akár közúti ellenőrzés, akár határátlépés során. Az Iszlám Állam anyagilag is megrendült, forrásai elapadtak. Az IS-re a kibertérben is komoly nyomást gyakorol a nemzetközi terrorellenes koalíció, amely nagy hangsúlyt fektet a terrorista propaganda internetes terjesztésének megfékezésére is. A különmegbízott hangsúlyozta, jelentősen megerősödött az együttműködés a különböző országok között a határbiztonság, a repülésbiztonság, a pénzügyi szankciók illetve az információcsere tekintetében, ami látható eredményeket hoz.

Szíriában is már csak egyetlen település van az Iszlám Állam birtokában. Az iraki határ menti Abu-Kemál városát hétvégén felszabadították ugyan az Aszad elnökkel szövetséges síita milíciák, de megtartani csak három napig tudták. A terrorcsoport hét közepén visszafoglalta a várost, öngyilkos merénylőket és rakétákat is bevetve az ünneplő milíciák ellen.

Puigdemont egyelőre marad Belgiumban

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.11.18. 06:31
FOTÓ:
A menesztett katalán vezető és kormányának négy tagja tegnap megjelent a bíróságon, ám napokig is eltarthat míg kiderül, hogy elrendelik-e az előzetes letartóztatásukat és kiadják-e őket Spanyolországnak.

Az ügyben eljáró belga bíró tegnap megvizsgálta az országban tartózkodó Carles Puigdemont egykori katalán vezető és négy egykori minisztere ellen kiadott európai elfogatóparancsot, az ügy végére azonban csak soká kerülhet pont. A vizsgálóbíró két héttel ezelőtt kapta meg a dokumentumot, ám a Katalán Hírügynökség (ACN) beszámolója szerint napokig is eltarthat, míg eldönti, hogy eleget tesz-e a spanyol hatóságok által – egyebek között – zendülés, lázadás és hűtlen kezelés miatt kiadott elfogatóparancsnak. A nemzetközi sajtó nagy figyelemmel kísérte a hetek óta Belgiumban bujkáló katalán politikusok felbukkanását, akik megjelentek a bíróságon, s tanúvallomást is tettek. Korábban egyébként azt nyilatkozták, nem térnek vissza Spanyolországba, ahol megítélésük szerint nincsenek biztosítva a fair eljárás feltételei.

Puigdemont a távolból sem tétlen. Rendszeresen publikál nemzetközi sajtóorgánumokban, és olykor a televízió képernyőin is feltűnik. Legutóbb csütörtökön sikerült megdöbbenést okoznia, amikor a Russia Today (RT) – az orosz kormány Kreml-barát narratívát követő nemzetközi televíziócsatornája – egyik talkshowjában tűnt fel. A műsorvezető az az Alex Salmond volt, aki a 2014-es függetlenségi népszavazás bukása után távozott a skót kormány éléről. Puigdemont igen megdöbbentő dolgokat osztott meg vele, így azt, hogy egy „ismeretlen erő” biztatja őt, hogy építsen egy új társadalmat”. Mint mondta, 13 éves volt, amikor először érezte, hogy a világ „felszólítja”, lépjen politikai pályára. „Franco halála után elindult egy demokratikus mozgalom. Úgy éreztem, hogy az új világ megszólít. Rólam és a jövőmről volt szó. Arról, hogy fel kell építenem egy új társadalmat” – mondta az 54 éves politikus Alex Salmondnak, aki következetesen az „ország elnökeként” hivatkozott Puigdemontra, a jelenleg madridi fennhatóság alatt álló régióra pedig „bátor új köztársaságként” utalt.

A Katalóniát a függetlenség útjára vezető politikus az interjúban azt is kifejette, hogy Mariano Rajoy spanyol kormányfő azért ellenzi a régió elszakadását, mert úgy tekint az ország egységére, „mint egy vallásra”. „Ez nem politikai, hanem… vallási ügy, ahol a hit a kérdés” – mondta Puigdemont.

Némiképp spirituális kijelentései sem tántorították el pártját, a PDeCAT-ot attól, hogy pénteken javaslatot tegyen: mindegy, hogy ki nyer a december 21-i előrehozott választásokon, Carles Puigdemontnak kellene a kormány élén maradnia. „Ő a legitim elnök és nagyon furcsa lenne, ha nem az a lista [a Junts per Catalunya koalíció] nyerne, amelyet ő vezet” – nyilatkozta a TV3-nak Marta Pascal, a PDeCAT koordinátora. Egyelőre nehéz megmondani, hogy Puigdemont neve mennyire vonzó. Belgiumi menekülését sokan árulásként értékelik, de akadnak szép számmal olyan függetlenségpártiak, akik úgy vélik, nem volt más választása, és jól tette, hogy elment, mert Spanyolországon kívül megfelelően tudja képviselni a katalán érdekeket a nemzetközi porondon is. További sorsa, s a belga hatóságok döntése erősen befolyásolhatják a megítélését az elkövetkező hetekben.

ERC: Halállal és vérrel fenyegetőzött a kormány
Míg Carles Puigdemonték Belgiumban vallomást tettek, Spanyolországban sem unatkoztak - a szélsőbaloldali, függetlenségpárti Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) súlyos vádakkal illette a madridi vezetést. A párt második embere, Marta Rovira azt mondta, az október 1-jei függetlenségpárti népszavazás után megfenyegették a regionális kormányt. Állította, Madridból azt az üzenetet kapták, hogy, ha nem hagynak fel a függetlenségi törekvésekkel „erőszak lesz az utcákon, sőt, halottak is”.
„Nyíltan kimondták, hogy vér fog folyni, s be kell fékeznünk, mert… ezúttal nem gumilövedékeket fognak használni” – nyilatkozta a Rac1-nek, utalva a referendum során tapasztalt erőszakra, ahol „csak” gumilövedékeket használtak a spanyol rendőrök. Rovira azonban nem árulta el, hogy a kormány részéről ki fenyegette meg őket, bár nem zárta ki, hogy később ezt is nyilvánosságra hozza. Madrid nem késlekedett a válasszal, hazugságnak nevezve a vádakat.