Előfizetés

Hosszú Katinka arany- és ezüstérmet szerzett Pekingben

Publikálás dátuma
2017.11.11. 17:44
FOTÓ: Jia Yuchen / XINHUA
Hosszú Katinka arany- és ezüst-, Kapás Boglárka pedig bronzérmet szerzett az úszók rövidpályás világkupájában, a sorozat pekingi állomásának zárónapján.

Hosszú, aki pénteken 100 méter háton és 100 méter vegyesen győzött, a verseny honlapja szerint szombaton első lett 200 méter vegyesen (2:04.64 p), 50 méter háton pedig másodikként csapott célba (26.42 mp).  Kapás a nyitónapon 400 méter gyorson elért harmadik helye után a befejező napon is bronzéremmel gazdagodott: ezúttal 800 méter gyorson (8:16.89).


A férfiaknál a magyarok közül a legjobban Földházi Dávid szerepelt, aki negyedik lett 200 méter háton (1:52.67). Verrasztó Dávidnak - a pénteki 400 méteres vegyesúszás második helye után - az ötödik hely jutott 400 méter gyorson (3:44.93), míg Dudás Dániel nyolcadikként ért célba a 100 méter vegyes döntőjében (54.37). 

Nyolcadikként zárt a Kendi Csaba, Dudás, Hosszú, Kapás összeállítású 4x50 méteres vegyes gyorsváltó is. A vk jövő héten Tokióban folytatódik, a hétvégén pedig Szingapúrban zárul.

Szikora tagadja a szexuális zaklatást - Reagált Kátai

Publikálás dátuma
2017.11.11. 16:48
Forrás: Vörösmarty Színház Youtube-csatornája
Kátai István színész korábban szexuális zaklatással vádolta meg a Vörösmarty Színház igazgatóját, aki viszont tagadta a vádakat. Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész közleményére, amelyben egy büfés bosszújáról ír, Kátai István úgy reagált: a szemtanú szavahihetőségét nem befolyásolja, milyen minőségben volt jelen, a lényeg, hogy mit látott.

A színész szerint egyetlen lényeges pont van: jól látta-e az eseményt, felismerte-e az elkövetőben Szikora Jánost. Mint írja, „jól láttuk, mi történt, és színésztársammal felismertük őt. A rendezvényen a színház musicalének egyik főszereplőjeként vettem részt.” Mint ahogy a származás sem befolyásolja egy szemtanú szavahihetőségét - írja Kátai az atv.hu-nak elküldött reakciójában, majd felidézi, hogy a színház első reakciójában megemlítették erdélyi gyökereit.

Kátai a „büfés” megnevezéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a Vörösmarty Színház melegételes Gasztrobisztróját nyilvános pályázaton elnyerve a Gastera Kft. ügyvezetőjeként vezette. Arra kérte Szikora Jánost, „amennyiben a szexuális kényszerítés bűntett mellett egy gazdasági jogi frontot is meg kíván nyitni, elemezni kívánja a színházi vezetés, a városvezetés és cégem közti szerződéses viszonyt, mai napig elérhető hivatalos levelezéseket, állok elébe, de ezt ne a szexuális kényszerítés bűntettéről szóló tanúvallomásomra adott nyilatkozatában írja le.” Kátai válaszának végén hangsúlyozta, hogy tanúvallomását továbbra is fenntartja.

Mint ismert, Kátai István színész az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtök este zaklatással vádolta meg Szikora Jánost. Kátai elmondása szerint évekkel ezelőtt látta, ahogy a rendező megfogdos egy színitanodás fiatal lányt.

Szikora János a közleményében azt írja, Kátai a személyét súlyosan kompromittáló kijelentéseket tett. Szerinte, bár Kátai István Facebook-oldalán az áll, hogy a Vörösmarty színház színésze, ez nem igaz, soha nem is volt az. Kátai István azonban szerepel az 56 csepp vér című, a  székesfehérvári színházban bemutatott darab werkfilmjében is 9:05-nél, íme:

Oktatás - Első lépés a fájdalomcsillapítás

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.11.11. 15:50
Illusztráció: Shutterstock
A Fidesz-KDNP-n kívül bármely párt kerüljön is hatalomra a közeli (vagy távoli) jövőben, az biztos, hogy újból lesz önálló oktatási minisztérium - ennek szükségességében ugyanis minden ellenzéki politikus egyetértett a Civil Közoktatási Platform (CKP) szombati rendezvényén, ahol a jövő évi parlamenti választásokon indulni kívánó pártok képviselői ismertették oktatási elképzeléseiket. A négy részesre tervezet rendezvénysorozat első fórumán az azonnali intézkedésekről, illetve a fenntartás és az autonómia kérdéséről volt szó.

Egyelőre úgy tűnik, a pártok elképzelései sokkal több mindenben hasonlítanak, mint különböznek az oktatás terén. Valamennyi politikus egyetértett abban, hogy az oktatás GDP-arányos finanszírozását 6 százalékra vagy a fölé kell emelni, a túlzott központosítást, és így a Klebelsberg Központot mihamarabb fel kell számolni, a pedagógusok, illetve a nem pedagógus végzettségű, nevelő-oktató munkát segítő iskolai dolgozók bérezését, szakmai autonómiáját, illetve a szakképzés helyzetét is azonnal rendezni kell, ahogy az iskolai nyelvoktatást is meg kell erősíteni. Utóbbival kapcsolatban kijelentették: a felsőoktatásba való bekerülés nyelvvizsgához kötését (a kormány ezt 2020-tól tervezi) a jelenlegi állapotok között nem tartják megvalósíthatónak. Továbbá meg kell teremteni a döntések előtti egyeztetések valódi fórumait, az érdekképviseletek, szakmai szervezetek és civilek bevonásával.

A pártok képviselői abban is egyetértettek, az oktatásügy állapotát (az évről évre romló mutatók mellett) azt is jelzi, hogy azonnali intézkedésekről is beszélni kell; egy "normálisabb" rendszerben ilyen nem fordulhatna elő, hiszen az oktatásügyi fejlesztések hosszú távú folyamatok.

- Az azonnali lépések csak az azonnali fájdalomcsillapítást szolgálhatják, a gyógyuláshoz hosszú évekre van szükség - mondta ezzel kapcsolatban Kanász-Nagy Máté (LMP). Hozzátette: a közoktatás egyik legnagyobb problémáját, az iskolai szegregációt sem lehet azonnal felszámolni, ám a hosszú távú intézkedések tervezéséhez először átfogó kutatásokra, egy országos problématérkép megrajzolására lenne szükség, az LMP programjának ez kiemelt része.

Erőss Gábor (Párbeszéd) hangsúlyozta: pártja a szabadság és az egyenlőség jegyében szervezné újra az oktatást, tanárt, diákot, szülőt egyaránt felszabadítva a "Klik uralma alól".

Brenner Koloman (Jobbik) szerint "emberközpontú" oktatási rendszerre van szükség.

Arató Gergely egyebek mellett arról beszélt, hogy a DK megszüntetné a kötelező hit- és erkölcstan órát. Ambrus Gyöngyi (Új Kezdet) az oktatásüggyel kapcsolatos széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd elindítását említette az egyik első lépésként.

Bősz Anett (Liberálisok) szerint nemcsak önálló minisztériumra van szüksége az oktatásnak, hanem arra is, hogy az iskola visszakerüljön a helyi közösségek kezébe.

Szabó Szabolcs (Együtt) az állami tankönyv monopólium eltörlését sürgette, Dukán András (Momentum) pedig a szektorsemleges finanszírozás bevezetését, illetve az iskolaigazgatói kinevezések és a pártpolitika szétválasztását.

- A gyerekek és a tanárok leterheltségét is sürgősen orvosolni kell. Az MSZP a jelenlegi 22-26 helyett egyértelműen 22 órában állapítaná meg a pedagógusok heti kötelező óraszámát - erről Kunhalmi Ágnes beszélt. Hozzátette: a minősítési rendszert is gyökeresen átalakítanák, mert az jelenleg semmi másra, csak politikai megfelelésre kényszeríti a tanárokat. A tankötelezettség korhatárát (ahogy több más párt is - a szerk.) újból felemelnék 18 évre.

Farkas Szilvia Angéla (MOMA) mindezzel kapcsolatban megjegyezte: ahhoz, hogy a tervek megvalósításának legyen realitása, előbb kormányváltás kell. - Erre csak választási együttműködésben van lehetőség. Kormányváltás után az első lépés a demokrácia és a jogbiztonság helyreállítása, ezek az oktatásban is mind alapfeltételei az azonnali és a hosszú távú intézkedéseknek - mondta.

A CKP további rendezvényein az esélyegyenlőség, a szakképzés és iskolaszerkezet, a finanszírozás, a felsőoktatás, a pedagóguspolitika, valamint a társadalmi egyeztetés témakörében fejthetik ki bővebben elképzeléseiket a pártok képviselői.