Harmadik Herkules

Ennek a hétnek az egyik nagy eseménye volt, hogy a magyar filmrajongók megismerkedhettek a mozitörténet harmadik Hercule Poirot-jával. Agatha Christie egyik mesterdetektívjével, aki megszokott bravúrjával kinyomozza, hogyan ki szúrta le áldozatát az Orient expresszen. Ő a harmadik Poirot, ez a belga származású nyomozó, aki a krimi királynőjének képzeletében 1919-ben született meg. Az első kettő azóta klasszikus lett: Peter Ustinov és David Suchet színművész, mindkettő a maga módján jelenítette meg a belga különcöt. Talán kicsit Suchet az emlékezetesebb, a törékenyebb alkat, a maga kikent-kifent, ápolt és csinos bajuszkájával, szemfülességével.

Az új Poirot a rendkívül híres, ír származású brit színész és rendező, a Shakespeare-drámák avatott tolmácsolója, Kenneth Branagh. Most az ötvenhetedik évében jár, indulásától lett a királyi társulat tagja, végigjátszotta a nagy szerepeket színpadon és filmvásznon is. A Hamletet annak idején az ő alakításában tekintette meg II. Erzsébet királynő. Két elődjétől abban különbözik, hogy a bajuszkája nem diszkrét, hanem óriási, terjedelmesen eluralkodik az arcán. Alakításának eredetiségét azonban majd csak azt követően tudjuk megítélni, ha megnéztük, csakugyan egyénibb, karakteresebb-e elődeinél.

Az persze már önmagában is nagyon érdekes, miként született meg Hercule Poirot figurája. Szellemi ikerpárja a dámának, a nőnemű mesternyomozónak, az idős Miss Marple-nak, aki a krimi történetek másik klasszikusa. Christie eredetileg is gazdag képzeletű leányzó volt, a fantáziáját gyermekmesék alakjai, cicák és más házi kedvencek népesítették be. Kalandra vágyó lényét azonban egy valódi, mindmáig megfejtetlen rejtély tette misztikussá: első férje, a katona Archibald Christie hűtlenségét megtapasztalva 1926-ban ő maga eltűnt, és csak tizenegy nappal később találták meg egy fürdőhelyen. Amnéziát állapítottak meg nála, de sosem ült el a pletyka, hogy így hívta fel a figyelmet férje gyarlóságára, és így adott lökést nehezen induló írói karrierjének. Tény, hogy ugyanebben az évben jelent meg az első igazán nagy feltűnést keltő könyve, az Ackroyd-gyilkosság.

Mrs. Christie negyven éves korában, 1930-ban a nála jóval fiatalabb Max Mallowan archeológusnak lett a hitvese. Ők ketten az Orient expresszen is utaztak, bejárták Mezopotámia sivatagjait. Ugyancsak az írónő nevéhez köthető különlegesség, hogy színdarabja, az Egérfogó hatvanöt éven át 27 ezer előadást ért meg a St. Martin’s Színház deszkáin. Az utódok jólétéhez ennek a honoráriumai is jócskán hozzájárultak, ahogy a könyvek és filmek bevételei is. Agatha Christie ebben is bölcsen járt el: még az ötvenes években megalapította a nevét viselő és szellemi javait kezelő részvénytársaságot.

Szerző
Várkonyi Tibor újságíró

Nehezebb eladni a fővárosi új lakásokat

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:25
Illusztráció: Shutterstock
Csaknem kétszer annyit kell fizetni egy újépítésű lakás négyzetméteréért Budapesten, mint vidéken, a használt lakások piacán pedig négyszeres árkülönbség is lehet. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett Lakáspiaci jelentés szerint a budapesti használt lakások négyzetméterára már elérte a 400 ezer forintot, a megyeszékhelyeken ennek feléért lehet lakáshoz jutni, a községekben pedig 100 ezer forintnál is kevesebbe kerül egy négyzetméter. Az új lakások esetén Budapesten 516 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a megyeszékhelyeken, városokban és községekben pedig 308, 294 és 236 ezer forint.

Mindez azt is jelenti, hogy az elmúlt évben folytatódott a lakásárak emelkedése – országosan mintegy 15 százalékkal. Az MNB előrejelzése szerint az idei év második felében tovább folytatódik a növekedés, annak dinamikája ugyanakkor lassulni fog. A településtípusok szerinti bontásban viszont megfordulni látszanak az eddigi trendek: a fővárosban lassult, a vidéki városokban gyorsult az árak növekedésének üteme – mutatott rá Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője. Ezzel együtt az országban még mindig vannak olyan régiók – például Észak-Magyarországon , vagy az Észak-Alföldön – ahol még a válság előtti, 2008-as szintet sem érik el a lakásárak. Budapesten és Nyugat-Magyarországon ugyanakkor 51, illetve 25 százalékkal kerülnek többe, mint 9 éve.

A megnövekedett árszint következményeként a fővárosban már nehezebb is eladni az ingatlanokat: az új lakások várható értékesítési ideje az előző negyedévi 12 hónapról 14 hónapra nőtt. A leggyorsabban a kisebb lakások kelnek el: egy 50 négyzetméternél kisebb lakás csaknem 11, az 50-80 négyzetméter közöttiek 15, a 80 négyzetméter felettiek több mint 21 hónap alatt kelnek el.

A fővárosban csökkent is az adásvételek száma, a vidéki településeken viszont nőtt. A piaci forgalom elsősorban azokon a területeken esett vissza, ahol az átlagos négyzetméterárak a leginkább emelkedtek.

A fővárosi újlakás kínálat az elemzés szerint 2018 végén fog tetőzni: a futó projektek alapján az idén várhatóan 3200 új lakást adnak át, jövőre mintegy 7700 új lakás készülhet el. Ezek az adatok messze elmaradnak a válság előtti évi 8-10 ezer átadástól, 2019-re ráadásul tovább is csökkenhet – 4100-ra – az átadott új lakások száma. A csökkenés oka feltehetőleg az, hogy 2020. január 1-jétől megszűnik az új lakásokra vonatkozó eddigi áfa-kedvezmény, azaz a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékra nő a kulcs. A piaci szereplők erőteljesen lobbiznak is az áfa-kedvezmény megtartásáért. Nagy Tamás szerint egy ezzel kapcsolatos határozott és egyértelmű kommunikáció oldaná a piac bizonytalanságát és megkönnyítené a költségek tervezését.

A lakáspiac fellendülésének további erős gátja az alapanyag és a szakképzett munkaerő hiánya. A korábbi években az alacsony kereslet illetve a pénzügyi korlátok fogták vissza az ingatlanpiacot, a foglalkoztatottság bővülése és a keresetek növekedése viszont most ismét serkenti a lakások iránti keresletet.

Az MNB szerint a jelenlegi lakásárak szintje országosan még a lakáspiacot meghatározó – a háztartások jövedelme, munkaerőpiaci helyzete, lakásállomány mennyisége és minősége alapján számolt - gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodik. Budapesten ugyanakkor az árak már kismértékben túllépték az indokolt szintet. Ezzel összefüggésben a fővárosban romlott, míg országosan kismértékben javult a hitelből történő lakásvásárlás elérhetőségének indexe (HAI). A banki adatok alapján a hitelből történő lakásvásárlások aránya emelkedett az utóbbi időben, az új lakáshitelek kibocsátása 34 százalékkal bővült éves átlagban. A HAI-index azt megmutatja, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos – 65 négyzetméteres – lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik. Az index országosan (1,42) azt mutatja: bár a lakásárak emelkedtek, az alacsony kamatszint és a bérek növekedése miatt a lakásvásárlás hitelből történő finanszírozása még mindig kedvező lehetőség a lakosság számára. Budapesten viszont a lakásárak jelentős emelkedése miatt a mutató már az elérhetőségi szint határán mozog (1,08).

A jegybank elemzéséből ugyanakkor az is kiderül: a hitelezés bővüléséhez még jelentős tér van, a lakáshitelezés GDP-arányos szintje európai és régiós összehasonlításban is alacsony hazánkban.

Szerző

Olcsóbb az év végén forduló biztosítás

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:23
Illusztráció: Shutterstock
Lényegesen kisebb az év végén forduló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéssel rendelkezők átlagos évi díja, mint azoké a személygépkocsi tulajdonosoké, akik év közben újíthatják meg biztosításukat.

Előbbiek átlagos évi díja alig több mint 17 ezer, utóbbiaké viszont majd' 29 ezer forint volt idén január 1-jén - közölte az MNB. A jegybank a jelentős eltérést azzal magyarázza, hogy a naptári évfordulósok között sokkal több a bónusz 10-es besorolású. Az év végi váltás 1,1 millió autóst érint - akiknek erről a mai napig kellett megkapniuk az értesítést -, közülük tavaly 287 ezer, két éve 322 ezer ügyfél kötötte át (vagy vissza) kgfb-szerződését más biztosítóhoz. Az online platformok összehasonlító oldalait több mint 400 ezer autós vette igénybe.

Szerző