Szabadlábra helyezték a katalán vezetőt

Feltételekkel szabadon engedték Carles Puigdemont volt katalán kormányfőt. A politikus vasárnap adta meg magát a belga hatóságoknak, miután Madrid szombaton nemzetközi elfogatóparancsot adott ki vele szemben. A belga bíró Puigdemont és négy volt katalán miniszter 10 órán át tartó meghallgatását követően döntött így azzal a feltétellel, hogy Puigdemont a bíró hozzájárulása nélkül nem hagyhatja el az országot és 15 napon belül meg kell jelennie a bíróság előtt.

A katalán vezetőt és társait – miután feladták magukat – a belga hatóságok átmenetileg őrizetbe vették. A spanyol hatóságok egyebek mellett lázadásra való uszítással, közpénzek törvénytelen felhasználásával vádolják őket. Spanyolországban akár 30 éves börtönre ítélhetik őket. Az uniós előírások szerint a belga hatóságoknak 60 napjuk van arra, hogy kiadatásukról döntsenek. Ezt kivételes esetben további 30 nappal hosszabbíthatják meg. 

Puigdemont belga ügyvédje, Paul Bekaert azt közölte, mindenképpen meg akarja akadályozni védence kiadatását Spanyolországnak. Bár erre nagyon kevés az esély, mégsem nevezhető teljesen kizártnak. A spanyol nemzetközi elfogatóparancs szövegében ugyanis az is szerepel, hogy Puigdemont erőszakot követett el, eddig azonban erre utaló bizonyíték nem volt. A belga előírások szerint megakadályozható a kiadatás akkor is, ha a vádlott alapjogait veszély fenyegeti hazájában. A katalán parlament másfél hete hirdette ki a függetlenséget. A madridi kormány válaszként felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

Szerző

Megfenyegették Phenjant

Publikálás dátuma
2017.11.06. 09:29
Fotó: AFP/Toru Hanai/Pool/Anadolu Agency
Egységet demonstrált Donald Trump és Abe Sinzó tokiói tárgyalásukon. Igaz, nem mindenben értett egyet az amerikai elnök a japán kormányfővel.

Japán üdvözölte Trump kemény magatartását az észak-koreai vezetéssel szemben – jelentette ki Abe közös sajtóértekezletükön. Mint mondta, a két szövetséges állam „száz százalékig” osztja ezt az álláspontot. Trump már a sajtóértekezletet megelőzően megerősítette, hogy nem puhít Észak-Koreával szembeni álláspontján: Japán és az Egyesült Államok közösen válaszolnak „a veszélyes agresszióra”. Kifejtette, az Egyesült Államok részéről „fogytán a stratégiai türelem”. Hozzáfűzte, bár egyesek azzal vádolják, hogy túl heves a retorikája, a bírálóknak azt javasolja, nézzék meg, mire jutottak az elmúlt két és fél évtizedben a visszafogott hozzáállással. Feltűnő volt azonban, hogy ezúttal Trump retorikája sem volt annyira támadójellegű, korábban egyebek mellett az ország megsemmisítésével is megfenyegette Észak-Koreát.

Abe úgy foglalt állást, hazája lelövi Phenjan rakétáit, ha „az szükséges”. Megegyeztek abban is, hogy nagyobb nyomást akarnak gyakorolni Észak-Koreára. Szerintük a helyzet nem érett meg a Phenjannal való párbeszédre. „Nem akarunk háborút. Azt kívánjuk elérni, hogy Észak-Korea változtasson eddigi politikáján” - fűzte hozzá Abe. Trump és a japán miniszterelnök jó viszonyt ápolnak egymással, Abe nem igen tudott mit kezdeni Trump elődje, Barack Obama intellektualizmusával, tárgyszerűségével.

Ettől függetlenül nem mindenben volt teljes egyetértés közöttük. Trump ugyanis azzal vádolta Japánt, hogy az ország nem folytat tisztességes kereskedelmi politikát. „Igazságos és nyílt kereskedelemre törekszünk, de jelenleg ezek közül egyik sem jellemző a Japánnal folytatott árucserénket” – fejtette ki Trump. Dicsérettel illette ugyanakkor vendéglátóit, hogy az ország amerikai fegyvereket vásárol. Az azonban nem tetszik neki, hogy miközben az ország több millió gépkocsit ad el az Egyesült Államokban, „lényegében nem érkezik autó Amerikából Japánba”. Országa ezért „sok sok éve” komoly „kereskedelmi deficittel küzd Japánnal szemben”. Ezért „tárgyalnunk kell erről” – tette hozzá, s ezt „békésen tesszük meg”. (Trump már hasonló vádakkal illette Németországot.)

Japán az első állomása az amerikai elnök majdnem 12 napos ázsiai körútjának, amelynek során Dél-Koreába, Kínába, Vietnamba, valamint a Fülöp-szigetekre is ellátogat. Vizitjének középpontjában az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogram miatt kialakult válság áll. Ugyanakkor a kereskedelmi kérdések is szóba kerülnek. Trump Japánban megvédte azt a döntését, amely szerint az Egyesült Államok kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból, a TPP-ből. Szerinte a TPP után kiterjedtebb kereskedelmet folytatnak majd egymással. „A helyzet sokkal kevésbé lesz összetett” – fejtette ki.

Az amerikai elnököt, aki szombaton érkezett Japánba, Akihito császár is fogadta. Kezet fogott vendéglátójával. Elődjével, Barack Obamával szemben azonban nem mondta azt, hogy az Egyesült Államok megbocsát az országnak a második világháborúban történtekért. Trump hétfőn találkozott azon japánok családtagjaival, akiket a hetvenes- nyolcvanas években dél-koreai ügynökök raboltak el.

Szerző
Frissítve: 2017.11.06. 20:03

Kapcsolódó

Szócsata Phenjannal

Texasi mészárlás - Már 26 halott, a támadó öngyilkos lett

Publikálás dátuma
2017.11.06. 08:27

Huszonhatra nőtt a halálos áldozatok száma a dél-texasi Sutherland Springsben, ahol a település templomában vasárnap délben egy ámokfutó lövöldözött. A sebesültek száma meghaladja a harmincat.

Texas történetének legszörnyűbb vérfürdője történt vasárnap, amikor egy férfi templomban lőtt halomra embereket. A szövetségi állam kormányzója, Greg Abbott megerősítette: 26 személy vesztette életét. Azt is közölte, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet, mert 20 személyt kórházban ápolnak San Antonióban: 5 és 72 év közöttiek. Meghalt a helyi lelkipásztor 14 éves lánya is – közölte a CNN az egyházi személyiség feleségére hivatkozva. A kislány szülei a lövöldözés alatt nem voltak jelen a Sutherlands Springs-i istentiszteleten.

Kiderült, önkezével leadott lövés végzett az ámokfutóval - mondta Joe Tackitt Wilson megyei seriff a CBS amerikai televíziónak. Tackitt megerősítette, hogy tűzpárbaj volt a lövöldöző és két felfegyverzett állampolgár között a vérengzést követő autós üldözés során.

Az NBC News közlése szerint a lövöldöző a közeli Comal Countyból származó Partick K, a légierő egy volt katonája, akit már elküldtek a szolgálatból. A merénylő fekete ruhát és golyóálló mellényt viselt. A nyomozás során egyelőre nem tudták megállapítani, miért követte el tettét, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy nem terrorcselekmény történt.

Devin Kelley FOTÓ: MTI/EPA/Texasi közbiztonsági hivatal

Devin Kelley FOTÓ: MTI/EPA/Texasi közbiztonsági hivatal

A helyi seriff, Joe Tackitt rekonstruálta a történteket. Eszerint az elkövető 11 óra 30 perckor lépett be a baptista templomba, majd találomra lőtte halomra az ott összegyűlt embereket. A templomot később a rendőrség lezárta. Később a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői is bekapcsolódtak a vizsgálatokba. A hírtelevíziók közvetítéséből annyi volt látható, hogy mentőkocsik tucatjai jelentek meg a helyszínen.

A mindössze 400 lelket számláló település, Sutherland Springs 50 kilométerre délre található San Antoniótól. Általában 50-en járnak a vasárnapi istentiszteletre. Egy szemtanú, Carrie Matula az MSNBC-nek elmondta, olyan apró községről van szó, hogy saját tűzoltóságuk sincs. Mindenki ismer mindenkit, közel laknak egymáshoz. Ezért is lesz szinte lehetetlen kiheverniük a vasárnap történteket. Az ázsiai körúton tartózkodó Donald Trump Japánban értesült a vérfürdőről. A Twitteren annyit közölt: Isten segítse a sutherlandi embereket. 

„Nem a fegyverek miatt alakult ki ez a helyzet, hanem egy legmagasabb szintű mentális probléma miatt” - mondta az amerikai elnök hétfőn.

Nincs magyar áldozat

A helyi hatóságoktól kapott információk alapján nincs magyar áldozata a dél-texasi Sutherland Springsben vasárnap történt támadásnak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hétfőn az MTI-vel. A tárca részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak, és gyors felépülést kívánt a sebesülteknek.

Egy hónapja világszerte megdöbbenést keltett, amikor a Nevada állambeli Las Vegasban egy szálloda ablakából tüzelt egy férfi egy helyi fesztivál hallgatóságára. Összesen 58 személyt gyilkolt és félezret sebesített meg. A tettes önkezével vetett véget életének. Ez volt az Egyesült Államok legszörnyűbb vérfürdője. Ez esetben sem terrorcselekményről volt szó, az azonban mind a mai napig nem derült ki, mi állt a lövöldözés hátterében.

Utoljára 2015-ben, Charlestonban (Dél-Karolina) lövöldöztek templomban. Akkor egy 21 éves fiatalember rasszista bűncselekményt követett el: kilenc fekete bőrű hívet lőtt le. Az elkövetőt halálra ítélték.

Szerző
Frissítve: 2017.11.06. 20:28