Londont is utolérte a zaklatási botrány

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:35
Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter. FOTÓ: NIKLAS HALLE'N / AFP

A westminsteri parlamentben napról napra jobban dagadó erkölcsi botrány a brit konzervatív és munkáspárti politikusokat egyaránt érinti. A hét elején a világhálón is napvilágot látott az a hivatalosan titkos “piszkos dosszié”, melyben immár negyven tory képviselő neve szerepel. A gyanúsítások politikusok közötti, konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatokról, - például a jelenlegi belügyminiszter, Amber Rudd és a nálánál tizenkét évvel fiatalabb fekete képviselő, Kwasi Karteng viszonyáról – és szexuális molesztálási, illetve “nem konvencionálisként” aposztrofált nemi aktusokról egyaránt szólnak. További legalább öt munkáspárti képviselő, köztük az árnyék-kormány tagjai keveredtek bele a skandalumba.

Theresa May kormányfő megbízta a köztisztviselői kar fejét, Jeremy Heywoodot, hogy készítsen jelentést a Házban uralkodó áldatlan szexuális állapotokról. Az alsóház konzervatív vezetője, Andrea Leadsom bejelentette, napokon belül zaklatás-ellenes szabályok kerülnek bevezetésre. A kormány tagjai elveszíthetik állásukat, ha kiderül, “kényes helyzetbe hozták parlamenti munkatársaikat”. Leadsom új, független sérelmi eljárást ígér a westminsteri és azon túli nemi atrocitások büntetésére, illetve jövőbeni megakadályozására.

A molesztálási ügyben eddig involvált 40 politikus közül a legmagasabb rangú Damien Green, Theresa May oxfordi egyetemi társa, tényleges miniszterelnök-helyettes. A 61 éves, családos vezetőről egy fiatal kritikus és irodalmár, Kate Malby azt állította, hogy másfél évvel ezelőtt, a fűző történetéről a The Times napilap számára írt könnyed hangvételű cikkének megjelenése után Green telefonüzenetben gratulált, egyben meghívta egy pohár italra. A lány, akinek szülei Green szoros barátai, nem reagált az invitálásra, miután előző találkozásuk során a tory potentát “ha csak egy pillanatra is, hozzáért a térdéhez”. Ugyanezt az indiszkréciót követte el tizenöt évvel ezelőtt a jelenlegi, nagy becsben tartott nemzetvédelmi miniszter, Sir Michael Fallon egy rádiós újságíróval, Julia Hartley-Brewerrel szemben, aki az incidenst most felidézve kijelentette, “nem tekinti magát áldozatnak”.

Több politikus tart "túlreagálástól" és "boszorkányüldözésről". Barátságos, bár nem értékelt simogatásoknál összehasonlíthatatlanul komolyabb esetről számolt be Bex Bailey, a Munkáspárt Országos Végrehajtó Bizottságának volt tagja, akit 2011-ben, 19 éves korában egyik felettese egy pártrendezvényen megerőszakolt. Amikor két évvel később be akarta jelenteni a történteket a Labour vezetésének, azt a tanácsot kapta, álljon el ettől, mert árthat a karrierjének. A Munkáspárt független vizsgálatot indított az ügyben.

Lemondott Sir Michael Fallon védelmi miniszter
Theresa May brit miniszterelnöknek küldött, szerda este nyilvánosságra hozott levelében Fallon azt írta, hogy az elmúlt napokban "számos állítás" fogalmazódott meg egyes alsóházi képviselőkkel kapcsolatban, és néhány ilyen állítás az ő korábbi magatartását is érintette.
A felmerült állítások közül sok hamis, de "elfogadom, hogy a múltban nem feleltem meg a fegyveres erőktől elvárt magas viselkedési normáknak" - áll a volt brit védelmi miniszter levelében. Hozzátette: védelmi miniszterként a brit fegyveres erőket képviselte a kormányban, ezért szükségesnek tartja lemondását.
Michael Fallon nem részletezte lemondásának pontos okát, de a héten megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, hogy 15 évvel ezelőtt egy rendezvényen "nem helyénvaló módon" érintette meg egy újságírónő térdét. -MTI

Tuskógombák titkát kutatták

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:18
Fotó: AFP/Bernard Dubreuil

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.

Az őszi hónapokban az erdőt járva jó eséllyel találkozunk a gyűrűs tuskógomba népes csoportjaival. Ami azonban a kirándulóknak és a gombászoknak kellemes látvány, az erdészeknek komoly probléma, hiszen az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak. Amellett, hogy rendkívül rafinált kémiai trükkökkel próbálnak hozzájutni a fák értékes szerves anyagaihoz, van egy különleges fegyverük is: gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. Ezek hatalmas területeket képesek behálózni – olyannyira, hogy a világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el.

Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét lebontani. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az efféle folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során„ráakadt” néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe.

Szerző

Tuskógombák titkát kutatták

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:18
Fotó: AFP/Bernard Dubreuil

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.

Az őszi hónapokban az erdőt járva jó eséllyel találkozunk a gyűrűs tuskógomba népes csoportjaival. Ami azonban a kirándulóknak és a gombászoknak kellemes látvány, az erdészeknek komoly probléma, hiszen az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak. Amellett, hogy rendkívül rafinált kémiai trükkökkel próbálnak hozzájutni a fák értékes szerves anyagaihoz, van egy különleges fegyverük is: gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. Ezek hatalmas területeket képesek behálózni – olyannyira, hogy a világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el.

Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét lebontani. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az efféle folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során„ráakadt” néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe.

Szerző