Orosz embargó - Az élősertés is felkerült a listára

Az élősertést, a belsőségeket és néhány más haszonállati eredetű terméket is felvett Oroszország a nyugati, köztük az uniós államok ellen bevezetett élelmiszerembargó-listájára - közölte honlapján pénteken az orosz kormány.

 Az embargó ezentúl az élősertés mellett (a fajtiszta tenyészállatok kivételével) kiterjed a szarvasmarha-, sertés-, birka-, kecske- és más állati belsőségre, a sertészsírra, a zsírsztearinra és a zsírolajra is. Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy ezáltal Moszkva elzárja azokat a "szürke csatornákat", amelyeket arra használtak fel, hogy egyes haszonállati eredetű termékeket más címen szállítottak Oroszországba, a helyi termelők kárára.

Szerző

Végleg leáll a fizetésképtelen Air Berlin

Publikálás dátuma
2017.10.27. 15:43
CHRISTOF STACHE / AFP
Végleg beszünteti működését péntek este a fizetésképtelen Air Berlin német légitársaság, ezzel érvényét veszti nagyjából 200 ezer menetjegy.

A vásárlók közül csak azok kapják vissza a teljes vételárat, akik jegyüket a fizetésképtelenség bejelentése, augusztus 15. után vették meg. A többiek esetleg visszaszerezhetik majd pénzük egy részét, ha feliratkoznak a hitelezők listájára. A társaság erről még nem közölt részleteket.

Az utolsó Air Berlin járat az AB6210-es, amely péntek este 21.35-kor indul Münchenből és 22.45-kor érkezik meg a berlini Tegel nemzetközi repülőtérre.

Az 1978-ban alapított cég 1979. április 28-án indította első járatát, az akkori Nyugat-Berlinből Mallorcára. Az első évtizedek sikerei révén a Lufthansa utáni második helyet szerezte meg a német légitársaságok rangsorában, de 2012 óta rendre veszteséges, a német sajtóban idézett szakértők szerint a túl gyors növekedés és az elhibázott üzleti modell miatt. Végül az idén augusztusban fizetésképtelenséget jelentett és csődvédelmet kért, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább a veszteséget.

A vállalatot feldarabolják. Legnagyobb része, 81 repülőgép a személyzettel együtt a Lufthansa csoport Eurowings nevű diszkont légitársaságához kerül, ez üzemelteti majd a Budapest-Berlin járatot is, egyelőre nem tudni, hogy mikortól. A Lufthansa 210 millió eurót (65,1 milliárd forint) fizet, az ügylet véglegesítéséhez még be kell szerezni az illetékes versenyfelügyeleti hatóság, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának engedélyét.

Az Air Berlin további részeinek átvételéről tárgyalnak az Easyjet brit diszkont légitársasággal és a Thomas Cook brit utazásszervező vállalathoz tartozó Condor légitársasággal. A cég feldarabolását irányító szakember, Frank Kebekus pénteken a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy a két pályázón kívül is vannak még érdeklődők, és remélhetőleg napokon belül megállapodásra jutnak a megmaradt üzletrészek értékesítéséről. Hozzátette, hogy a nagyjából 8000 alkalmazott 70-80 százaléka találhat új munkahelyet az új tulajdonosoknál.

Szerző

MNB: a termelékenységet kell növelni

Publikálás dátuma
2017.10.27. 15:09
FOTÓ: Népszava
Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza.

A jegybank vezető munkatársai pénteken mutatták be az MNB Versenyképességi jelentését, amelyet a jegybank rendszeresen, évente publikál a jövőben.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére.

Palotai Dániel kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum (WEF) saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Rámutatott: Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürökrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Szólt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.
Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni.

Hozzáfűzte: a PISA-tesztek alapján pedig jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent.

Szerző