A közszférában dolgozók nyugdíjáról döntött az Ab

Publikálás dátuma
2017.10.27. 14:13

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában.  

Az Ab által vizsgált és alkotmányosnak talált szabályozás 2013. július 1-jei hatállyal írta elő, hogy a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni. A továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk öregségi nyugdíjukról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz: például közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik.

Az Alkotmánybíróságnak az ombudsman, valamint több konkrét ügyben eljáró bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket, mivel azok ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával.

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása segíti elő. A feltételek teljesítése esetén megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet az Alaptörvény véd. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon-korlátozást jelent, amelyre csak törvényben, közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.

Az Ab eljárásában vizsgálta, hogy a támadott szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a közérdek és az érintett személyek alapvető jogainak védelme között.

Az Alkotmánybíróság október 16-ai - most nyilvánosságra hozott - határozatában kimondta: a törvényhozó értékelésétől függ, hogy a közérdek érvényre juttatása érdekében a tulajdonhoz való jog korlátozása szükséges-e, azonban ennek kell, hogy legyen ésszerű alapja. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíjra jogosult személy alapvető jogainak védelme között.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást.

Rámutatott arra is: az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja, a megélhetés biztosítása. Továbbá az érintett maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja.
Az Ab kimondta: a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.

Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Mindezek alapján az Ab a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

A határozathoz a 15 tagú testületből Stumpf István alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozatának teljes szövege a testület honlapján olvasható.

Szerző

A taxissztrájk évfordulóján

Publikálás dátuma
2017.10.27. 12:00

A kormány nem számított arra, hogy ilyen ellenállásba ütközik.

Tegnap reggelre a drasztikus áremelés ellen tiltakozó taxisok megbénították az ország közlekedését, így követelve, Hogy a kormány függessze fel az üzemanyag- ár-emelést. Délelőtt a taxisok és a magánfuvarozók képviselői: Horváth Pál és Barcsai Jenő tárgyaltak Horváth Balázs belügy-, Siklós Csaba közlekedési és Bőd Péter Ákos ipari miniszterrel. Csatlakozott hozzájuk Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. A megbeszélés nem hozott eredményt, a kormány nem volt hajlandó engedni a követeléseknek, a taxisok nem szüntették meg az országos blokádot. Közben nyilvánvalóvá vált, hogy a demonstráció részvevőit támogatja a lakosság. Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozatban tett javaslatot a kormánynak, hogy függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését.

A politikai patthelyzet feloldására összeült a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány képviselőiből álló Érdekegyeztető Tanács, hogy kompromisszumos javaslatot dolgozzon ki. Délután ugyanerre tettek kísérletet a Munkaügyi Minisztériumban a kormány megbízottai és a taxisok képviselői. A kiszivárgott hírek szerint javaslatot terjesztettek a kormány elé. Eszerint a benzin árát 50 százalékkal emelnék csupán, s ez feltehetően hétfőn lépne életbe — addig az emelt áru üzemanyagot árusítanák —, s a jövő hét elején komoly tárgyalások kezdődhetnének egy döntési joggal felhatalmazott kormány- megbízott és a taxisok képviselői között, de Horváth Balázs nyilatkozatában sejtetni engedte, a kormány semmilyen engedményre nem hajlandó.

A beterjesztett javaslat sorsa lapzártakor még nem dőlt el. Tegnap este ismét összeült az Érdekegyeztető Tanács.

A péntek délutáni kormányülést megelőzően Horváth Balázs belügyminiszter nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának, a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak, amelyben a többi között a következőket mondta:

„Az országnak normál fogyasztás mellett körülbelül 9 napi olaj- és benzintartaléka van. Ez a jelenlegi helyzetben négy napra csökkent. Ha a fogyasztás növekszik, akkor még ennyi sem lesz, és könnyen előállhat az a helyzet, hogy az ország közlekedése.

A belügyminiszter a kormánynyilatkozat ismertetését követően elmondta: a kormány nem számított arra, hogy ilyen ellenállásba ütközik. Folyamatosan konzultálnak Göncz Árpád köz- társasági elnökkel, a kialakult vészhelyzetről, és máris felállítottak három válságstábot. Ezek közül az egyik az érdekegyeztetés problémáit igyekszik megoldani a szakszervezetekkel közösen. A konfliktus globális megoldására a nemzetbiztonsági kabinet és a gazdasági tárca képviselőiből alakítottak válságstábot. Az energiagondok kezelésére is létrehoztak egy munkacsoportot.

A belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány az áremeléssel senkit nem akar megnyomorítani, de az intézkedés elkerülhetetlenné vált. Horváth Balázs közölte: a kormány nem kíván erőszakhoz folyamodni, és a rendőrség munkatársait is felhívta, hogy tanúsítsanak toleranciát, ám igen nehéz ezt megvalósítani, mivel immár kirakatbetörésekre, vasúti sínek eltorlaszolására is sor került.

Népszava 1990. október 27.

Szerző

A taxissztrájk évfordulóján

Publikálás dátuma
2017.10.27. 12:00

A kormány nem számított arra, hogy ilyen ellenállásba ütközik.

Tegnap reggelre a drasztikus áremelés ellen tiltakozó taxisok megbénították az ország közlekedését, így követelve, Hogy a kormány függessze fel az üzemanyag- ár-emelést. Délelőtt a taxisok és a magánfuvarozók képviselői: Horváth Pál és Barcsai Jenő tárgyaltak Horváth Balázs belügy-, Siklós Csaba közlekedési és Bőd Péter Ákos ipari miniszterrel. Csatlakozott hozzájuk Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. A megbeszélés nem hozott eredményt, a kormány nem volt hajlandó engedni a követeléseknek, a taxisok nem szüntették meg az országos blokádot. Közben nyilvánvalóvá vált, hogy a demonstráció részvevőit támogatja a lakosság. Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozatban tett javaslatot a kormánynak, hogy függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését.

A politikai patthelyzet feloldására összeült a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány képviselőiből álló Érdekegyeztető Tanács, hogy kompromisszumos javaslatot dolgozzon ki. Délután ugyanerre tettek kísérletet a Munkaügyi Minisztériumban a kormány megbízottai és a taxisok képviselői. A kiszivárgott hírek szerint javaslatot terjesztettek a kormány elé. Eszerint a benzin árát 50 százalékkal emelnék csupán, s ez feltehetően hétfőn lépne életbe — addig az emelt áru üzemanyagot árusítanák —, s a jövő hét elején komoly tárgyalások kezdődhetnének egy döntési joggal felhatalmazott kormány- megbízott és a taxisok képviselői között, de Horváth Balázs nyilatkozatában sejtetni engedte, a kormány semmilyen engedményre nem hajlandó.

A beterjesztett javaslat sorsa lapzártakor még nem dőlt el. Tegnap este ismét összeült az Érdekegyeztető Tanács.

A péntek délutáni kormányülést megelőzően Horváth Balázs belügyminiszter nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának, a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak, amelyben a többi között a következőket mondta:

„Az országnak normál fogyasztás mellett körülbelül 9 napi olaj- és benzintartaléka van. Ez a jelenlegi helyzetben négy napra csökkent. Ha a fogyasztás növekszik, akkor még ennyi sem lesz, és könnyen előállhat az a helyzet, hogy az ország közlekedése.

A belügyminiszter a kormánynyilatkozat ismertetését követően elmondta: a kormány nem számított arra, hogy ilyen ellenállásba ütközik. Folyamatosan konzultálnak Göncz Árpád köz- társasági elnökkel, a kialakult vészhelyzetről, és máris felállítottak három válságstábot. Ezek közül az egyik az érdekegyeztetés problémáit igyekszik megoldani a szakszervezetekkel közösen. A konfliktus globális megoldására a nemzetbiztonsági kabinet és a gazdasági tárca képviselőiből alakítottak válságstábot. Az energiagondok kezelésére is létrehoztak egy munkacsoportot.

A belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány az áremeléssel senkit nem akar megnyomorítani, de az intézkedés elkerülhetetlenné vált. Horváth Balázs közölte: a kormány nem kíván erőszakhoz folyamodni, és a rendőrség munkatársait is felhívta, hogy tanúsítsanak toleranciát, ám igen nehéz ezt megvalósítani, mivel immár kirakatbetörésekre, vasúti sínek eltorlaszolására is sor került.

Népszava 1990. október 27.

Szerző