Előfizetés

Hogy állunk, pártok? - Itt az új felmérés

Publikálás dátuma
2017.10.19. 16:10

A Fidesznek harmadik hónapja nő a támogatottsága, szeptember és október között statisztikailag is érdemben,27-ről 30 százalékra bővült a tábora - derül ki a Závecz Research legújabb felméréséből. Úgy tűnik, bejött a nyugdíjasokat megcélzó mézesmadzag-politika is, a kutatás szerint ugyanis a bővülés elsősorban az idős korosztályban figyelhető meg.

A Jobbik híveinek aránya nem változott, maradt 12 százalék. Az MSZP támogatottsága valamelyest csökkent, a múlt havi 10 százalékról 9-re. A Demokratikus Koalíciónak és az LMP-nek sikerült kissé erősödnie, 4-ről 5 százalékra emelkedett a táboruk. Az előző hónapok 1 százalékos pártjai most is azok: ezen a szinten áll a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd. Az őszi politikai évad kezdete aktivizálta a választópolgárokat, a pártot nem választók aránya 37 százalékról 33 százalékra csökkent.

A biztos pártválasztók csoportja népesebb lett, nagyjából a választópolgárok négytizede tartozik közéjük. Még mindig fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 45 százalékot ér el, a Jobbiknak 19 százaléka van, az MSZP 13 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazóknak 9 százaléka támogatja a DK-t, 6 százaléka az LMP-t. A Momentum a biztos pártválasztók 3 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd 1-1 százalékosak - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet október első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének távozása nem forgatta fel a pártpreferenciákat, de némi hatással volt rá. A szocialistáknak inkább a korábbi hónapokban szűkült a tábora, júniusban 13 százalékon álltak, ez szeptemberig 10 százalékra csökkent, most, Botka László lemondását követően már csak kis mértékben, 9 százalékra szűkült. Ezzel párhuzamosan, hosszú stagnálást követően megmozdult a DK tábora s tovább folytatódott az LMP felfelé araszolása. Az elmúlt hetekben a népesség egészén belül mindkét párt 1-1 százalékpontot emelkedett.

Mindeközben a Fidesz egyértelműen erősödött, júliustól szeptemberig 24-ről 27 százalékra, most egyetlen hónap alatt 30 százalékra. A bővülés elsősorban az idős korosztályban figyelhető meg, a nyár közepe óta 60 év felettiek körében 17-ről 32 százalékra nőtt a kormánypárt támogatottsága – tehát minden harmadik nyugdíjas a Fidesz híve. Látványos a Fidesz fővárosi térnyerése is: az elmúlt negyed évben 22-ről 37 százalékra emelkedett az itteni táboruk.

A kormányváltást akarók az elmúlt két hónapban valamelyest kevesebben lettek – 43-ről 41 százalékra csökkent az arányuk –, de még mindig relatív többségben vannak. Az ellenzéki szavazók – akik mindösszesen 2,6 millióan vannak - lényegében teljes mértékben felsorakoznak a kormányváltás mellett, és rajtuk kívül 700 ezer pártnélküli választópolgár szeretné, ha a Fidesz jövőre távozna a hatalomból. A kormány maradását kívánók csoportja népesebb lett, 32-ről 36 százalékra nőtt az arányuk. Közéjük tartoznak a kormánypárt hívei – 2,4 millió fő – s hozzájuk adódik még a pártokhoz nem kötődők, a bizonytalanok közül nagyjából 450 ezer fő.

Lemondott Rákócziújfalu független polgármestere

Lemondott tisztségéről Papp János, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákócziújfalu független polgármestere szerdán, képviselő-testületi ülésen.

A mintegy kétezer lakosú település polgármestere csütörtökön az MTI-nek egészségi okokkal indokolta döntését.  Hozzátette: 90-110 napon belül kell kiírni új választást, addig Varga József független alpolgármester vezeti a települést. Papp János 2008. április eleje óta volt Rákócziújfalu polgármestere.

Újabb Erzsébet-utalvánnyal kenyereznék le a nyugdíjasokat

Publikálás dátuma
2017.10.19. 15:36

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 23-i ünnep - szigorúan állami - rendezvényein való megjelenésre buzdította azokat a 101. Kormányinfón, "akinek fontos az ország szabadsága és függetlensége". A kancelláriaminiszter a protokoll után elég gyorsan eljutott a kötelező propagandáig: a bevándorlás és a Soros-terv megszokott rigmusain túl nyugdíjprémiumot is bejelentett - a választások előtt fél évvel.

A kancelláriaminiszter ismertette az ünnepi program részleteit. Természetesen - az ellenzéki tüntetést mellőzve - az állami megemlékezésekre invitált mindenkit, így a 9 órakor, a Kossuth téren várható zászlófelvonásra, és Orbán Viktor Terror háza előtt tervezett, délután 3-kor kezdődő beszédére.

Lázár ezután felidézte, hogy tegnap a V4-ek vezetői Jean-Claue Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkoztak egy nem hivatalos vacsorán a brüsszeli EU-csúcson. A miniszter elmondta, hogy Orbán sikeresnek, eredményesnek és hasznosnak értékelte a találkozót. Lázár hozzátette, hogy a kormányfő a leghatározottabb fellépésre kérte Junckert az ukrán oktatási törvény ügyében, és az Európai Néppárt elnökségének ülésén, továbbá az Európai Tanács ülésén is szóba hozza, hogy a kisebbség jogainak érdekében alakítsák át a törvényt. 

Nyugdíjemelést jelentett be

Lázár egy több generációs családi házként képzeli el a magyar társadalmat, ahol az időseket is támogatni kell. A támogatás ebben az értelemben egy újabb nyugdíjemelés lesz - jelentette be. 0, 8 százalékos emelésre  számíthatnak az idősek, ami a korábbi 1,6 százalékos emeléssel együtt már kompenzálja a 2,4 százalékos inflációt - tette hozzá.

Emellett egy újabb karácsonyi Erzsébet-utalvány lebegtetésével is kampányolt a miniszter a nyugdíjasok szavazataiért. Mint mondta, nyugdíjprémiumot is fizet a kormány idén: ez 20-23 ezer forintot jelent majd, amit fejenként 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány egészít ki. A kormány így összesen 60 milliárd forintot ad a nyugdíjasoknak - fél évvel az országos választás előtt.

A kormány nem érti a CEU-t

Lázár János ezután a CEU ügyéről is beszélt: szerinte a kormány a felsőoktatási törvény módosításával épphogy időt és lehetőséget nyújtott a Közép-európai Egyetemnek jogi helyzetük rendezésére, épp ezért nem értik, hogy az intézmény miért tiltakozik az ellen, hogy a kormány egy évvel kitolta a lex CEU végrehajtási határidejét. "Ideje lenne eldöntenie a CEU-nak, hogy mit szeretne, hiszen egész nyáron a felsőoktatási törvény határidő-módosítását kérte az intézmény, majd amikor a parlament ezt megtette, ismét politikai tiltakozásnak lehetünk tanúi. Ez az eljárás nem fair" - közölte a miniszter.

CEU: ne húzzák az időt!
Michael Ignatieff, a CEU rektora október 17-én jelentette be, hogy az egyetem követeli a kormánytól, hogy a magyar hatóságok írják alá a New York állammal kötendő, teljesen előkészített megállapodást. Az elnök-rektor bemutatta azokat a dokumentumokat (1-2), amelyek alátámasztják, hogy a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, amely a két intézmény által vállalt közös program révén helyet ad a CEU amerikai képzéseinek. Magyarán a CEU teljes mértékben megfelel a törvényi feltételeknek.

Lázár nekiment az amerikai ügyvivőnek

A kancelláriaminiszter szerint az amerikai ügyvivő a „tücsök és bogár”-kategóriájú kijelentéseket tesz a hazai politikai ügyekben, és valószínűleg csak az angol nyelvű, magyar ügyekről szóló sajtót olvassa. Lázár azt mondta, hogy David Kostelanciknek érdemes lennie megtanulnia magyarul is, ha már magyar sajtószabadságot félti - szerinte ekkor látná, hogy mennyi kormánykritikus cikk jelenik meg napról napra sajtóban.

Hozzátette, szerinte sokat segítene Magyarország és az Egyesült Államok együttműködésén, ha lenne Budapesten amerikai nagykövet (ennek hiányában jelenleg az amerikai ügyvivő a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon).

Mint ismert, David Kostelancik amerikai ügyvivő a Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében úgy fogalmazott: szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával. Az ügyvivő teljes beszédét ide kattintva olvashatja el!

Paks 2, Földet a gazdáknak

Az Európai Bizottság  paksi bővítéssel kapcsolatos álláspontjáról Lázár azt mondta: szerinte ez egyértelműen pozitív értékelés, ami elismeri, hogy 7-9 százalékos megtérüléssel működhet majd az orosz beruházásban bővített erőmű, folyamat pedig minden szempontból szabályos és törvényes. 

Lázár János emlékeztetett, hogy a  Nemzeti Földalap földkeretéből  200 ezer hektár került állami tulajdonból magántulajdonba, 30 ezer gazdálkodó jutott így földhöz, és ez 270 milliárdos bevételt jelentett az államnak. Az Alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy a Földet a gazdáknak-program teljesen jogszerűen zajlott le. Az Ab viszont pontosítást is kért: tisztáznia kell, hogy a földeladásból származó állami bevételeket milyen célokra csatornázzák be. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az Ab a Natura 2000-es földek értékesítését is jogszerűnek találta, azzal a feltétellel, hogy a védett besorolású földek az értékesítés után is megőrzik minősítésüket. 

Tovább erőltetik a Czeglédy-ügyet

A miniszter elmondta: azért fordul a brüsszeli testülethez, mert Czeglédy Csaba szombathelyi önkormányzati képviselő "folyamatosan élvezte" Gyurcsány Ferenc politikai és anyagi támogatását, márpedig a volt miniszterelnök cégéhez uniós pénz is került. Lázár szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, minek minősül, ha ugyanabba a tulajdonosi körbe kerül a testület támogatása, ahonnan egy bűncselekménnyel gyanúsított személy is pénzt kap.

A Czeglédy-ügy a kormány „kétségbeesett kísérlete"
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke mai sajtótájékoztatóján mondta: a Czeglédy Csaba ellen folyó nyomozás is csak a kabinet „kétségbeesett kísérlete", hogy a választások előtt elterelje a figyelmet a Fidesz zavaros, kínos ügyeiről. Lásd még: Molnár Zsolt: a kormány a saját piszkos ügyeiről akarja elterelni a figyelmet