Előfizetés

Madrid megvonhatja Katalónia önrendelkezési jogát

Publikálás dátuma
2017.10.19. 13:30
Mariano Rajoy/AFP
Ha a spanyol kormány felfüggeszti Katalónia autonómiáját, akkor a katalán kormány elnöke kihirdeti a térség függetlenségét. Carles Puigdemont ezt ígérte szerda este pártjának, a Katalán Demokrata Pártnak. Csütörtök délelőtt a spanyol kormányszóvivő bejelentette: Madrid folytatja az alkotmány 155-ös cikkében előírt eljárást, vagyis megvonja Katalónia önrendelkezési jogát.

Madrid ugyanis ma délelőttig adott határidőt a katalán vezetőnek, hogy egyértelműsítse, kikiáltja-e egyoldalúan az autonóm közösség függetlenségét. Ezt a múlt héten megtette, de a döntést felfüggesztette.  Azt kértük a kormányfőtől, hogy ha az állam úgy dönt, hogy alkalmazza a 155-ös cikkelyt, akkor vessen véget a függetlenségi nyilatkozat felfüggesztésének, és szerezzen érvényt a népszavazás mandátumának – mondta a Katalán Demokrata Párt koordinátora, Marta Pascal.

Rajoy kormányfő már ekkor azzal fenyegetett, hogy a spanyol demokrácia történetében példátlanul az alkotmány 155-ös cikkét fogja alkalmazni, vagyis megvonja Katalónia önrendelkezési jogát.A spanyol parlamentben a baloldali Podemos és a katalán pártok képviselői követelték, hogy engedjék szabadon Jordi Sánchezt és Jordi Cuixartot, a katalán függetlenségi törekvés őrizetbe vett vezéralakjait.  A függetlenség ellenzői is egyre aktívabbak Barcelonában. Mintegy ezer ember tüntetett a spanyol egység mellett szerdán este. Néhányan javasolták, hogy zárják börtönbe Puigdemont kormányfőt - tudósított az Euronews.

A spanyol kormány szerint a katalán elnök nem tett eleget a felszólításnak, hogy tisztázza, kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét vagy sem, és állítsa helyre az alkotmányos rendet Katalóniában, ezért Madrid folytatja az alkotmány 155-ös cikkében előírt eljárást - jelentette be Ínigo Méndez de Vigo kormányszóvivő csütörtökön. Mint mondta, a spanyol kormány szombaton rendkívüli ülést tart, hogy döntsön azokról az intézkedésekről, amelyeket a parlament felső háza, a szenátus elé terjeszt.

Az alkotmány 155-ös cikke azt határozza meg, hogy ha a kormány azt alkalmazni akarja, akkor javasolt intézkedéseinek listáját el kell küldenie a szenátusnak, amely megvitatja őket, majd pedig szavaz róluk. A folyamat - az előzetes, nem hivatalos vélemények szerint - akár több hétig is eltarthat.

EP - Megszavazták a dublini szabályozás reformtervezetét

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét.

Az EP szakbizottságának képviselői 43 szavazattal, 14 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon. A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint a tervezet megszavazása komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis az új szabályok meghívót jelentenek a migránsoknak Európába. Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket.



Amikor az állam küldené dolgozni külföldre a magyart

A börtönben is sokan érdeklődnek a külföldi munkavállalásról, gyakran találkozik a pártfogó irreális elképzelésekkel, amikor megpróbálja visszavezetni a szabadultakat a munka világába. Akár külföldre is.

Van, aki Németországban házmester, és többszörösét keresi, mint a pártfogója, akinél egyébként időnként dübörgő Audival jelentkezik. Mindez a minap hangzott el az európai munkavállalásról szóló, nem sajtónyilvános szegedi üzleti reggelin, ahol az is kiderült, hogy az Európai Unióban 16 millió ember dolgozik más tagállamokban, plusz 1,5 millió ingázik két ország között – írja a Délmagyarország.

Aki menni akar, annak külföldi munkavállalását hiteles információval segítik. Például az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portállal, az EURES honlappal, ahol valóban naprakész információk várják az érintetteket. A cél, hogy senki se szaladjon bele csalásba, visszaélésbe.

A rendőrségnek is fontos, hogy ne váljon áldozattá a munkavállaló. Kurzusaik is vannak az SZTE-n, és tapasztalják, hogy a fiatalok nagy számban készülnek elmenni. Bármilyen meglepő, a hajléktalan-ellátásban is téma a külföldi munkavállalás. Azoknak, akik frissen kerültek ebbe a helyzetbe – például válás után –, ez is egy kitörési pont, esély arra, hogy visszavezessék őket a – külföldi – munka világába.

Németországban van egyházi adó is, amit automatikusan vonnak a fizetésből. A magyar – és persze más nemzet polgára is – ügyeskedik, és nagyon ateista, amikor erre kérdeznek rá. Utána viszont már nem célszerű egyházi óvodába adni a középső csoportost, mert a német hivatalnokok sem hülyék.