Előfizetés

Turizmusfejlesztés - A haverok zsebe dagad tovább?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:01

Hatalmas összegeket tol bele a kormány az elkövetkező bő évtizedben az idegenforgalomba. Kérdés, ki jár majd jól?

Annyit már most is látni, hogy a fejlesztési irányvonalak kijelölésében és a pályázati pénzek elosztásában kiemelt szerepet játszik a tavaly tavasszal létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az MTÜ ötlete annak idején Rogán Antal fejéből pattant ki, de a kormányzati csúcsszerv felállításáról szóló megbeszélésen többek között a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is részt vett. Hozzá, illetve férje, Tiborcz István érdekköreihez számos vendéglátó-ipari beruházás kapcsolódik.

Most pedig – a turisztika innentől kiemelt területként való kezelését is jelezve –, személyesen Orbán Viktor ismertette a MTÜ által kidolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A kormány által már elfogadott dokumentum nagy számokkal dolgozik: az elkövetkező 13 évben - a hazai és az uniós forrásokat együttvéve - összesen több mint 828 milliárd forintot öntenek majd a magyar turizmusba: csakis olyan fejlesztésekre, amelyek összhangban vannak a stratégiával. A kitűzött célokban is mertek nagyot álmodni: 2030-ra megduplázódik a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma, 100 ezer új munkahely jön létre az ágazatban. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, 30 ezer vendégszobát újítanak fel, 400 turisztikai fejlesztési projekt valósul meg - az ügynökség közreműködésével.

Az MTÜ ugyanis nem csupán az általa kezelt hazai pályázati források elosztásáért lesz felelős, de közvetlenül is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben, a kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósításában - olvasható a stratégiában. Gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul: feladatai közé tartozik még a fentieken túl a turizmust érintő folyamatok feltérképezése, a fejlesztési elképzelések kidolgozása, az ágazat szereplőinek informálása, a turizmus marketing-kommunikációjának irányítása, a minősítési rendszerek – védjegyek, díjak – kidolgozása, a turisztikai képzések összehangolása, megvalósítása.

Az MTÜ az első lépést már megtette: az általa kidolgozott stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Ennek lényege, hogy az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap.

Tavaly már el is kezdték ezeket a területeket behatárolni. A stratégia a desztinációs fejlesztési célokat – kevés konkrétummal, de annál több vízióval –, fel is sorolja. Elsőként említi a Balatont – ahol a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vásárolt be tavasszal: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Itt a térség jövőbeni márkapozíciója a „Balaton egész éven át” lenne, ezt segítenék például az új látogatóközpontok Badacsonynál és a Kis Balatonnál, illetve a négy évszakos családi wellness hotelek. Sopron-Fertő térsége „a történelmi séták egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval és gyógyulással” szlogennel versenyez majd a turisták kegyeiért, Tokaj-Zemplén térsége – ahol többek között Mészáros Lőrinc szintén terjeszkedik - „Tokaj, több, mint bor” üzenettel „állítja fókuszba az aktív turisztikai kínálatot”. A Felső-Tisza térségében az aktív- és ökoturizmus lenne az elsődleges termék: javítanák a tiszai vízitúrázás feltételeit, fejlesztenék az egészségturizmust. A Nyírség térségben a Nyíregyházi Állatpark mellett új tematikus park jöhet létre, így a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai szolgáltatásának és a térség zarándok vonzerőinek (Máriapócs, Mária út) fejlesztésével „három generációnak térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció” képe rajzolódhat ki a turistákban.

A Dunakanyar a Grand Budapest koncepció részeként a „Budapest plusz egy nap” lehetőségét kínálja majd, ennek érdekében fejlesztenék a dunai gyorshajózást és „felszámolnák a dunai átkelés problematikáját” is. Debrecen-Hajdúszoboszló térségben erősítenék az egészségturisztikai pozíciót, a Hortobágy-Tisza-tó térséget pedig Európa egyik kiemelkedő vonzerővel bíró síkvidéki kerékpáros desztinációjává tennék.

Tokaj szállodái már pályázhatnak

A vidéki szálláshelyek megújítását célzó Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció első ütemét október 5-én hirdette meg az MTÜ: valamennyi vidéki panzió megújítására, valamint a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségek szállodafejlesztéseire lehet támogatást nyerni. A pályázók a beruházás értékének a 70 százalékát is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként, az önerő egy részének biztosításához kedvezményes hitelt kaphatnak az MFB-től.

Hazai forrásokból 2030-ig több mint 574 milliárd forintot terveznek szétosztani turizmusfejlesztésre: ebből már jövőre 53,5 milliárdot. Az uniós források alapját három operatív program képezi – a célok között szerepel a kastély- és várprogramok, a nemzeti parkok, a világörökségi helyszínek fejlesztése, lehet pályázni nemzeti turisztikai marketing programra, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre. Ezekre 2023-ig 253,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Balaton - A "Zimmer Ferik" szezonja volt?
Egyes vendégvárók szerint régen tapasztalt tömeg kereste fel idén nyáron a Balatont, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azonban ez nem, vagy csak alig tükröződik. Siófokon egyenesen politikai purparlé lett abból szezonzárás után, hogy a KSH 9 százalékos visszaesést mutatott ki a vendégéjszakák számában tavalyhoz képest.
A balatoni települések egyébként soha nem is voltak kibékülve a KSH-számokkal, hiszen azok csak a kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók - vendégforgalmát mutatják. Az önkormányzatok adatai ezzel szemben az idegenforgalmi adóbevételein alapulnak, amelyben a magánszálláshelyek vendégforgalma is szerepel. Egyes településeken ezért - így például Balatonbogláron, ahol kevés a kereskedelmi szálláshely - a valós vendégforgalom több mint a duplája a KSH által közzétettnek. De Siófok számára is kedvezőbb volt a kép a „Zimmer Ferikkel” együtt: így már 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma július végén, augusztus végén pedig egy százalékkal.
-Tavaly év végén váratlanul bezárták az Erzsébet-szállodát, amely önmagában 6-10 százalékos vendégéjszakaszám-kiesést jelent. Meglehet az is, hogy azok a családos vendégek, akikre a bulituristák helyett koncentrálunk, inkább a magánszálláshelyeket keresik és nem a wellneszszállodákat - ad magyarázatot Lengyel Róbert siófoki polgármester a KSH által jelzett mínuszra.
Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők „pénzüknél vannak”, az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta – a fesztivál ma már legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat.
A KSH – csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10,4 százalékkal - meghaladva a 8,9 százalékos országos átlagot is. - F.I.

Mindenki léphet egyet előre

A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban – véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

- Nagyszabású terveket sző a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. Reális célkitűzések ezek?

- Reálisak lehetnek, ha a szükséges feltételek - fejlődő gazdaság, a beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás, a beruházási és foglalkoztatási kedvet segítő adókörnyezet, a nemzetközi utazási kedv, hazánk emelkedő népszerűsége, békés politikai körülmények Európában – teljesülnek. De legfontosabb a munkaerőhelyzetre adott hosszú távú megoldás.

- A stratégia 100 ezer új munkahelyet is vízionál, miközben az ágazat most is munkaerőhiánnyal küzd. Ki tölti majd be ezeket a helyeket?

- Nehéz kérdés. Azon küzdünk, hogy a jelenlegi alkalmazotti számot megtartsuk, pótoljuk. Az oktatás reformja lehet az egyik eszköz. Fontos a bérek növelése, az ehhez szükséges adóváltozások, a folyamatos fehérítés és a munkába bevonhatók rétegének szélesítése. Ezek nélkül nehéz lesz, nemcsak bővíteni, de a jelenlegi munkaerőt is megtartani.

- Az ügynökség dönt majd gyakorlatilag minden turisztikát érintő kérdésben. Ilyen erős központosítás szükséges a kitűzött célok megvalósításához?

- Az egy kézben tartás segítheti a hatékonyság növelését. A szakminisztériumok közötti egyeztetések évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket; nem volt igazán gazdája a turizmusnak. Ennek végre vége szakad, és átlátható módon lehet tervezni.

- Máris kezdenek felbukkanni azok a teóriák, miszerint ez is csak a kormányközeli vállalkozások kistafírozását szolgálja.

- Nem véleményezünk semmilyen spekulációt. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programból ugyanakkor látszik, hogy az mindenki előtt nyitva áll. A hangsúly most a kis és középvállalkozásokon van. A panziók felújítása erős pillére lesz a programnak, amely az egész országra kiterjed és erősíti a kormányzati célt, hogy minden turisztikai szereplő előre tudjon lépni egyet a saját területén. - V. A. D.

Római-part - Az aláírásgyűjtést is megállítaná a közgyűlés

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:02
Szinte az egész ellenzék gyűjt, egy nap alatt több mint tízezer aláírás gyűlt össze a mobilgát ellen. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Újabb referendum ellehetetlenítésére készül a Fővárosi Közgyűlés: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az aláírásgyűjtést is okafogyottá tennék.

A Fővárosi Közgyűlés mai döntésén múlik, folytatják-e az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg lezárhatná, de a közgyűlés ma várhatóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak.

Minderről Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méternyire, a kerítésekhez közeli nyomvonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptember végén már amúgy is határoztak.

Ez a döntés már magát az aláírásgyűjtést is meggátolná. Béres András is tart ettől, ha visszavonja az áprilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még folytathat ugyan, de sok potenciális aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést.

Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása "a joggal való visszaélés" lenne, aminek politikai következményei kellene, hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormány(pártok) ellenzéki népszavazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: "szinte lehetetlen egy népszavazási kezdeményezéssel megfelelni a törvénynek", annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti népszavazáshoz szükséges aláírásszámot nem sokkal meghaladó szignó szükséges, vagyis nagyon torzak az arányok. Továbbá, amíg az országos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást összeszedni, a fővárosi 138 ezer szignót összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Béres megemlítette azt is, hogy azért nem lehet a mobilgát ellen csak óbudai, azaz III. kerületi népszavazást kezdeményezni, mert az árvízvédelem fővárosi hatáskör.

Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, alaptörvény-ellenes a népszavazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik.

A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezésük mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérték. Ám a közgyűlés - még az aláírások hitelesítése előtt - március 1-én, a maihoz hasonlóan rendkívüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezárulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi panaszában a két magánszemély. Úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást.

Nem jött össze a kellő számú aláírás
Két olyan országos népszavazási kezdeményezése is volt az ellenzéknek ebben a ciklusban, amelyekben elkezdték és be is fejezték az aláírásgyűjtést, de a kormány(pártok) mégsem próbálták törvénymódosítással megakadályozni a referendumot.
Az egyik Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki magánszemélyként nyújtott be földügyi népszavazási kérdését, amely így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, a Kúria ezzel ellentétes döntést hozott, így Gőgös 2016. februárjában elkezdhette a szignók gyűjtését. Gőgös júniusban a szükséges 200 ezer aláírásnál jóval többet adott le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely azonban csak 181 ezer érvényeset talált. Emiatt az MSZP elnökhelyettese a Kúriához fordult, de a legfőbb bírói fórum helybenhagyta az NVI ellenőrzése nyomán meghozott NVB-döntést az aláírások számáról.
Hasonló sorsra jutott Kész Zoltán kezdeményezése: a független parlamenti képviselő az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna országos népszavazást, ám neki sem jött össze a 200 ezer támogató aláírás. Bár a 100 ezer aláírás itt is megvolt - Kész az MSZP-vel együtt, bár időben kissé lemaradva gyűjtötte a szignókat -, így az Országgyűlés elé került a kérdés, a parlamenti többség nem rendelte el a referendumot.
A Fidesz-KDNP e két kezdeményezést vélhetően azért nem próbálta törvénymódosítással megakadályozni, mert politikusaik többsége - közvetlenül vagy a hozzátartozók révén - érintett volt a két ügyben: részt vettek a földprivatizációban és annak nyertesei közé tartoztak, továbbá épp rájuk vonatkozott volna az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonja.

Okafogyott országos kezdeményezések

"Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hamarabb a lehetőséget, hogy meghatározzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyetlen rendelkezésre álló alkotmányos eszköz, az a népszavazás." Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója megszólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett úgynevezett "szociális népszavazás", amely mindhárom kérdésben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es kétharmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal később ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból s ezzel a koalíció megszűnt.

Népszavazáspárti fideszes szignók

Népszavazáspárti fideszes szignók

Orbánnak több olyan megszólalását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007-ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: "Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkotmányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhessünk az akaratunknak.”

Mint látható Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegyver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) kétharmados vagy ahhoz közeli többséggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősorban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár megszüntetése elleni szocialista kezdeményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése - amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén és a kormányt is cselekvésre késztette.

A kabinet, nyilván a politikai következményektől tartva, nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkét esetben inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló módon próbáltak gátat szegni Tarlósék. Ugyanakkor jogilag semmi nem kötelezte az MSZP-t, vagy Vágóékat, hogy az aláírásgyűjtést felfüggesszék, azt nyugodtan végigvihették volna. Nyilvánvalóan mérlegeltek, mekkora a politikai haszna annak, ha nem engedik el a kezdeményezést, és a bíróságokra bízzák annak kimondását, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.

Egy csésze gépolajat, uram? - Robotok vehetik át a munkánkat

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:02

A jövő munkahelyén egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő, tehetséges szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Az emberi munka gépek általi kiváltásának problematikája az ipari forradalom óta foglalkoztatja a tudósokat, ám a megvalósulás még sosem került olyan kézzelfogható közelségbe, mint ma. Ezek a technológiák ma már megjelennek a mindennapjainkban: a hazai webáruházakban is egyre terjednek az ügyfélszolgálatokat kiváltó chatbotok; a titkárnők, bérszámfejtők számos feladatát rég átvették a szoftverek. Az ipari szektorban a robotizáció helyettesíti az élő munkaerőt, például az élelmiszerek feldolgozásának minden lépése automatizálható, ahogyan az építőipari munkák jelentős része, a logisztikában pedig terjed a csomagoló és rakodó robotok használata. Mindez Magyarországon sem futurisztikus elképzelés: épp a napokban adtak át Bócsán egy festékgyárat, ahol közel egymilliárd forintos beruházással teljesen automatizált gyártást vezettek be. A technológiai fejlesztés nem jár létszám-leépítéssel – hangsúlyozták az átadáson.

Az automatizáció Magyarországon a munkahelyek 12 százalékát válthatja ki, ami több mint félmillió foglalkoztatottat érinthet – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. Eszerint hazánkban már 55 foglalkozás kiváltható lenne az új technológiák bevezetésével. A szakmák 33 százaléka ipari, 20 százaléka irodai, adminisztratív jellegű, 18 százalékuk a logisztikához és járművezetéshez kapcsolódik, 16 százalékuk építőipari, 11 százalék pedig a szolgáltatások közé tartozik.

Ám ez csak elmélet: hogy mindez a valóságban is így valósul-e meg, az attól is függ, hogyan reagálnak a cégek – hangsúlyozza Nábelek Fruzsina, a GVI elemzője. Azt mondja: munkaerő-hiánnyal főként a kisebb, 20-49 főt foglalkoztató cégek küzdenek – nekik pedig nincsenek forrásaik a drága technológiák bevezetésére. A GVI azt is vizsgálta: melyek azok a hazai régiók, amelyeket a leginkább veszélyeztet az automatizáció – vagyis ahol magas munkanélküliségi ráta mellett sokan dolgoznak új technológiákkal kiváltható szakmákban. Ilyen terület Észak-Magyarország, de járásonként nagyon eltérő a helyzet. A Csengeri járásban például a munkavállalók 38 százaléka automatizálható szakmákban dolgozik, és emellett magas a munkanélküliség is. A cégek visszajelzései alapján ugyanakkor nem valószínű, hogy a jelenleg elérhető olcsó emberi munkaerőt a közeljövőben kiváltanák drágább technológiákkal: egyelőre nem érné meg – mutat rá az elemző. Megjegyezte: előbb-utóbb valószínűleg ezeken a területeken is hangsúlyosabb lesz az automatizáció, így a cégeknek olyan munkaerőre lesz szükségük, akik értenek ezekhez a technológiához.

A vállalkozásokban lassan tudatosul, a megfelelő, kvalifikált dolgozó megtalálása bonyolult feladvánnyá vált. A felismerés része, hogy egyre kevésbé a munkaadók diktálnak, a vállalatoknak kell elnyerniük a dolgozók kegyeit, erre pedig már nem alkalmasak a hagyományos eszközök.

A munkaerőhiányt ugyanakkor iparágaktól függetlenül érzékelik a cégek. Esetenként már a gyakornokok maradásra bírása is gondot okoz, és nem ritka a 20-30 százalékos fluktuáció. A probléma forrásaként az alacsony béreket, a szakképzett munkaerő hiányát, a versenytársak illetve a külföldi piac elszívó hatását jelölik meg. A vállalatok döntő többsége olyan hagyományos motiváló eszközökkel igyekszik úrrá lenni a problémán, mint a fizetésemelés vagy a cafeteria bővítése. Részmunkaidő, távmunka bevezetésével csak minden harmadik cég próbálkozik.

Pedig lenne más út is. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának vizsgálatából – a szabad szöveges válaszokból – például egy másik kép is körvonalazódik. Sok megkérdezett szerint a vállalatok belső szervezeti problémái is felelősek lehetnek a munkaerőhiányért, így például a belső konfliktusok, a túlzott bürokrácia, a gyenge munkáltatói brand, a rossz motivációs környezet, a nem vonzó szervezeti kultúra, a vezetési hibák, a rossz HR-stratégia.

A diplomások jobban félnek
A munkavállalók egy része a javuló foglalkoztatottsági mutatók ellenére sem érzi biztonságban munkahelyét: negyedük a munkanélküliek számának növekedésére számít. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése egy meglepő változásra is rámutatott: míg 1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, most megfordult a helyzet: az iskolázatlanabb réteg az optimistább. A legfeljebb 8 általánost végzettek 21, az érettségivel rendelkezők 23, míg a szakmunkások és a diplomások 26-26 százaléka vár romlást.

Az utóbbi évek munkaerő-piaci változásai kihívások elé állítják a HR-eseket (HR=Human Resources=Humán Erőforrás - régen: személyzeti osztály - a szerk.), akik nagy része akkor szerezte diplomáját, amikor még szó sem volt arról, hogy a munkavállalók diktálnák a tempót. Sokan rossz lépéseket tesznek: kötelező biciklis bejárást, családi napot szerveznek, ami inkább nyűg a munkavállalóknak, mint élmény. De egyre többen belátják: a tehetséges szakemberekért folyik a verseny, s aki nem tudja őket megnyerni, lemarad a piaci versenyben – fogalmaz Tóth Gergely, a HR-Fest alapítója.

A felgyorsult technológiai fejlődés a piac minden szereplőjét érinti. Az áruházak polcai eddig fizikai határt szabtak a piacon megjelenő sörmárkáknak: ezek az online kereskedelem megjelenésével leomlottak, és egyre erőteljesebb terjeszkedésnek indulnak a kézműves sörfőzdék is – említ egy példát. Ezekre a kihívásokra csak a tehetséges, kreatív szakembereket foglalkoztató vállalatok tudnak megfelelő ütemben reagálni. Megszerzésükhöz ugyanakkor ma már nem elég a magas fizetés. A bérezést illetően amúgy is végesek a cégek lehetőségei, pár tízezer forintért pedig miért hagyna ott egy informatikus egy olyan munkahelyet, ahol jól érzi magát?

Ezért fontos, hogy olyan vállalati légkört alakítsanak ki a cégek, amelyben jól érzik magukat a munkavállalók. Ehhez hozzátartozik a munkahelyi kávégép, a babzsákfotel vagy a csocsóasztal, de messze nem ez a legfontosabb – hangsúlyozza Tóth Gergely. Sokkal lényegesebb, hogy a munkavállalók rugalmas időbeosztásban, akár otthonról is dolgozhassanak, valamint az, hogy ha van egy innovatív ötletük, meg tudják valósítani cégen belül.

Tóth Gergely elismeri: ezek a lépések rövidtávon nem feltétlenül nyújtanak megoldást a kereskedelemben vagy az építőiparban az alsóbb szinteken jelentkező munkaerőhiányra. A cégek mégis jól teszik, ha ezekre a dolgokra koncentrálnak, a jövő munkahelyén ugyanis egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő - kreatív, kézügyességgel vagy szociális készségekkel bíró - szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Ipar 4.0: a nagyok felkészültebbek
Az ipari termelés területén elindult technológiai forradalom okozta változásokat Ipar 4.0 néven is emlegetik. A napokban megnyitott Ipar 4.0 Mintagyár nevezetű kiemelt projekt - 2,35 milliárd forint keretösszegű támogatással - célja a hazai termelő kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítése, valamint az Ipar 4.0 termelési rendszerek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési megoldásai iránti nyitottságának fokozása. A nemzetgazdasági tárca adatai szerint az 50 főnél nagyobb kkv-k jelentős hányada főbb vállalatirányítási folyamataik döntő részéhez már szoftveres támogatást vesz igénybe, vagyis megvannak az alapjai az ipari digitalizációnak. Az érintett vállalkozások 87 százaléka nyitott a fejlesztésekre, és bár legnagyobb részük kapacitásbővítésben gondolkodik, egyre többen szeretnének korszerűsítő beruházásokat. Az innovációs készség arányos a cégek méretével.



Anyaként nehéz a visszatérés

Hiába a javuló foglalkoztatottsági mutatók, Repka Ágnes, HR-szakértő, a Dolgozómami blog szerzője szerint a kisgyermekes nők továbbra is nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.

- Mélyponton a munkanélküliség, növekszik a munkaerőhiány. Segíti ez az anyák újbóli munkába-állását?

- Tízből hét kisgyerekes anyát nem vesz vissza korábbi munkaadója: ez az utóbbi években sem változott. Ezek a nők a regisztrált munkanélküliek között azonban nem feltétlenül jelennek meg, mert kényszerűségből még otthon maradnak a gyerekekkel, esetleg vállalkozásba kezdenek.

- Miért nem kellenek a munkaadóknak?

- A munkaerőhiány tipikusan a hagyományosan férfias szakmákban jelentkezik. Egyre több nő tanul ezért a gyed/gyes alatt új szakmát, például programozást. Ez segíti az újrakezdést, de még mindig erősek az anyákkal kapcsolatos sztereotípiák. A munkaadók azt gondolják, a kisgyerekesek nem fognak túlórázni, rohannak a gyerekekért, sokat lesznek táppénzen. Pedig itt az apák is be tudnak segíteni. A legtöbb családban persze az apa munkahelye az első, hiszen a férfiak még ugyanabban a munkakörben is többet keresnek, mint a nők. Nem csoda, ha a nőkre hárul minden gyerekekkel kapcsolatos feladat.

- Az atipikus foglalkoztatási formák megoldást jelenthetnének.

- Valóban, de részmunkaidőben az összes munkavállaló 5-6 százaléka dolgozik: az évek óta változatlan adatban benne vannak a nyugdíj mellett dolgozók és a béremelések miatt kevesebb munkaórára bejelentettek is. A munkaadók nem szeretik a távmunkát sem: nem bíznak abban, hogy a munkavállaló felügyelet nélkül is dolgozni fog. Pedig azok az anyák, akik erre lehetőséget kapnak, keményen hajtanak, mert tudják, ez a legjobb esélyük a munka és a család összeegyeztetésére.