Előfizetés

Lebuktatta a kormányt a CEU rektora

J.D.
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:01
Michael Ignatieff egyértelművé tette: a CEU ma is megfelel a törvénynek. FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A megfelelési határidő meghosszabbítása az Egyetemet és a magyar tudományos közösséget feleslegesen teszi ki még egy év jogbizonytalanságnak – reagált a Közép-európai Egyetem (CEU) az Országgyűlés keddi döntésére, amellyel egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbították a felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosításában szereplő, a megváltozott feltételek teljesítéséhez előírt határidőt. Éppen akkor cselekedett így a Ház, amikor a CEU már a módosítás valamennyi előírásának megfelelt.

– Mi nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat. Ennek pont az ellenkezőjét tesszük: tiszteljük és betartjuk a magyar törvényeket, azok megváltozása esetén is a megoldásra törekszünk. Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok – mondta Michael Ignatieff. A CEU elnök-rektora bemutatta az amerikai Bard College-dzsal köttetett egyetértési megállapodásukat, amely a módosult magyar törvényeknek megfelelve biztosítja, hogy a CEU székhelyállamában, New York államban is fizikailag jelen legyen, képzéseket folytasson. Bemutatta azt a levelet is, amit MaryEllen Elia, New York állam Oktatási Minisztériumának biztosa küldött Orbán Viktornak, hogy biztosítsa a magyar miniszterelnököt a két intézmény közötti megállapodás hitelességéről.

A rektor emlékeztetett: a Magyarország és New York állam közötti megállapodás az asztalon hever, a magyar kormánynak csupán annyit kellene tennie, hogy tollat ragad és aláírja. – Ezzel lezárhatnánk ezt az egészet. Az előírt követelményeknek megfelelünk. Európában egyetlen egyetemnek sem kellett még átélnie azt, amit nekünk az elmúlt hónapokban. Elfogadhatatlan, hogy a bizonytalanság időszakát még egy évvel meghosszabbítsák – fogalmazott Ignatieff, hozzátéve: elfogadhatatlan az is, hogy "okafogyottnak" nyilvánítsák három hónapnyi tárgyalás eredményét.

Balog Zoltán humánminiszter hétfőn beszélt arról, hogy a határidő kitolásával "okafogyottá vált" a CEU-megállapodás aláírása. Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvényes határidő lejártáig a kormánynak nem kell aláírnia a megállapodást. – Képzeljék el, hogy önök New York kormányzói. Hónapokig jó hiszemben tárgyalnak a magyar kormány képviselőjével, majd amikor közel a megállapodás, egy magyar miniszter "okafogyottnak" nevezi az egészet. Önök szerint mit gondol most a New York-i kormányzó – tette fel a kérdést Ignatieff.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a határidő módosításával a kormány valójában önmagának adott időt; a választások közeledtével, a "sorosozás" kellős közepén nem mutatna jól, ha megállapodnának a Soros György alapította egyetemmel. A CEU rektora erre úgy reagált: a kormány motivációját nem neki kell megmagyaráznia, és politikai kampánynak sem akarnak a részesei lenni. – Jogállamban ilyen nem fordulhatna elő. Ez egy egyetem. Hagyjanak minket békén –mondta.

Ki az, aki téved?
Vagy a CEU korábbi közleménye volt téves, hogy a korábbi határidő nem elegendő a feltételek teljesítésére, vagy a mostani közlésük az – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a CEU keddi nyilatkozatát követően. Ignatieff azonban ezt az érvet már korábban lesöpörte, hiszen amikor teljesíthetetlennek nevezték a feltételeket, egy részük valóban az is volt. A törvény például az amerikai szövetségi kormánnyal köttetett államközi megállapodást írta elő, ám végül a magyar kormány is belátta, hogy azt nem lehet tető alá hozni.

Uniós milliárdok morzsolódnak a diákokkal együtt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:00

Hatalmas összeget, összesen 27 milliárd forintot fordít a kormány a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A pénzt különböző projektekben hasznosítják, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében valósulnak meg. A költségek szinte egésze uniós forrás, a stratégiához kapcsolódó EFOP projekteket 2015-ben, 2016-ban és idén írták ki, az Emmi tájékoztatása szerint mindegyik megvalósítása folyamatban van.

A legtöbb pénzt (12,9 milliárd forintot) a tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények fejlesztésére szánják. A program indítását kedden jelentette be Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a projekt keretében a lemorzsolódásnak leginkább kitett 150 óvoda és 300 iskola intézményfejlesztését végzik el. Ugyanakkor az Emmi lapunkat úgy tájékoztatta: a fejlesztési terveket megalapozó helyzetelemzés még nem zárult le, október végéig tervezik annak elkészítését. A projekt – ami deszegregációs modelleket, szakmai útmutatókat is tartalmaz – három teljes tanévben, 2020-ig valósul meg.

További milliárdokat fordítanak a tanárok felkészítésére: a "Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében" elnevezésű EFOP projekt keretösszege 9,86 milliárd forint. Az "Esélyteremtés a köznevelésben" című projektre 4,29 milliárd forintot szántak, ennek célja egyebek mellett "az esélyteremtő nevelés-oktatást lehetővé tévő módszertani kultúra kialakítása, megerősítése, esélyteremtő módszertant alkalmazó köznevelési intézmények gyakorlóintézménnyé válásának támogatása", illetve az iskolarendszeren kívüli hátránycsökkentő tevékenységek (Tanoda, Második Esély) eredményességének növelése.

A stratégia része a hároméves kortól kötelező óvodáztatás 2015 szeptemberi bevezetése (az Emmi szerint a 2016-2017 nevelési évben 3,8 százalékkal nőtt a háromévesek aránya 2014-2015-höz képest), illetve az Arany János Programok is. Ezekben eddig több mint négyezer középiskolás, szakiskolás hátrányos helyzetű tanuló vett részt (30 százalékuk roma). "A 2014-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy e programok nélkül a tanulók mintegy negyede alacsonyabb képzési szinten vagy valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább" – állítja a minisztérium.

Ehhez képest a trendek aggasztóak. Az Eurostat adatai szerint miközben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya Európa-szerte csökken, Magyarországon 2010 óta szinte folyamatosan növekszik, 2014-ben már meghaladtuk az uniós átlagot (lásd ábránkat). A romló trend 2016 után sem állt meg, és nagy valószínűséggel a közeljövőben sem fog, legalábbis Radó Péter szerint. Az oktatáspolitikai elemző lapunknak elmondta: a kormány olyan eszközöket alkalmaz, amelyekről már most tudni, nem lesz jelentős hatásuk.

– Ahhoz, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyást visszaszorítsuk, elsősorban iskolai autonómiára van szükség. Rengeteg kutatás-fejlesztés készült korábban Magyarországon is, egyértelműek a kritériumok. A mutatók 2010 óta romlanak, jól látszik, az okokat a kormány maga idézte elő. Megszüntették a normatív finanszírozást, az iskolákat semmi nem motiválja arra, hogy bent tartsák a diákokat. A tankötelezettség korhatárának leszállítása is azt üzente, idő előtt meg lehet szabadulni a "problémás" gyerekektől. A pedagógusok mozgásterét csökkentették, az állam kívülről irányít. Ilyen környezetben semmi esélye a differenciált oktatásnak, ami az egésznek az alapfeltétele lenne – mutatott rá Radó. A szakértő szerint így hatalmas mennyiségű uniós pénz megy el, a gyakorlati megvalósítást tekintve értelmetlen projektekre.

Ködös reggel, enyhe délután

Publikálás dátuma
2017.10.17. 22:06
FOTÓ: Shutterstock
Szerdán folytatódik a nyugodt idő, csapadék továbbra sem várható, de hajnalra, reggelre sokfelé képződhet pára, köd, mely helyenként csak lassan oszlik majd fel a délelőtti órákban. Napközben sokfelé fátyolfelhők szűrhetik a napsütést. Nyugaton, északnyugaton megélénkülhet a délies szél. Hajnalban 4-10, délután 20-26 fok közötti értékeket mérhetünk, de a tartósabban ködös tájakon 20 fok alatt maradhat a csúcshőmérséklet. 

Csütörtökön is sokfelé párásan, ködösen indul a nap. Napközben keleten fátyolfelhők jelenhetnek meg az égen, nyugaton, északnyugaton pedig gomolyfelhők takarhatják el gyakrabban a napot, de csapadék továbbra sem várható. A légmozgás nem lesz jelentős. Délután 20-25 fokot mérhetünk, de a tartósabban ködös, vagy felhősebb tájakon 20 fok alatt maradhat a maximum-hőmérséklet.

Pénteken gyengén, változóan felhős, de csapadékmentes időre készülhetünk. A Dunántúlon többfelé megélénkülhet a délies szél. Még többfelé ködös lehet a reggel, majd délután 19-24 fokra van kilátás.

A hétvégén vasárnap estig csak néhol alakulhat ki jelentéktelen csapadék, szombaton számíthatunk több napsütésre. Nyugaton időnként megélénkülhet a szél. Délutánonként 17-23 fok közötti értékeket mérhetünk.