Előfizetés

Madrid emelte a tétet

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:34
Fotó: AFP/Lluis Gene

Elmozdulhat a holtpontról a válság Spanyolországban, ám aligha pozitív irányba. Hétfő este őrizetbe vették a katalán függetlenségi mozgalom két vezéralakját, akik ellen zendülés miatt indult eljárás. Végső céljuk az volt, hogy megtörténjen a függetlenségi népszavazás, és kikiáltsák a katalán köztársaságot – ezzel az indoklással küldte a bíró rács mögé Jordi Sanchezt, a Katalán Nemzetgyűlés vezetőjét, valamint Jordi Cuixart, aki az Omnium Cultural élén áll. Amint arra az El Mundo emlékeztet, mindkét szervezet nagy szerepet vállalt a tüntetések, és az elszakadást támogató kampány szervezésében.

A bíró hangsúlyozta, hogy a demonstrációk nem voltak békések, holott a híradások szerint a tüntetések többnyire békében zajlottak, az erőszak elszigetelt jelenség volt. A radikális lépésre az indoklás szerint azért volt szükség, mert Sanchez és Cuixart nagy eséllyel elszöktek volna az igazságszolgáltatás elől.

MI5-főnök: többdimenziós a terrorizmus

Nagy-Britannia "többdimenziós", egyre gyorsabb ütemben átalakuló és mind nehezebben felderíthető terrorfenyegetéssel kénytelen szembenézni - mondta kedden a brit elhárítás (MI5) vezetője. Andrew Parker Londonban tartott háttérbeszélgetést a brit sajtónak, és utána több interjút is adott a médiának. 

Részletek nélkül elmondta: a brit biztonsági szolgálatok jelenleg "ötszáznál jóval több" aktív elhárítási műveletet folytatnak, és e műveletek hozzávetőleg háromezer olyan személyt érintenek, akik valamilyen módon szélsőséges tevékenységek részesei.
Az MI5 vezérigazgatója szerint az elmúlt négy évben húsz, az utóbbi hét hónapban hét nagy-britanniai terrortámadási kísérletnek sikerült elejét venni. Mindegyik meghiúsított támadási terv az iszlám szélsőségességhez volt köthető.

Összecsaptak a rendőrökkel a kijevi tüntetők

Publikálás dátuma
2017.10.17. 20:45
FOTÓ: SERGEI SUPINSKY / AFP
Több ellenzéki ukrán párt és társadalmi szervezet közös tüntetést kezdett kedden a kijevi parlament előtt, a politikai reformok folytatását követelve.

A megmozduláson a tüntetők egy csoportja megpróbált áthatolni a rendőrök által a parlamentnél felállított fémkordonon, és eközben összecsaptak a rendfenntartókkal.

A 112.ua hírportál közlése szerint a tüntetést Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori georgiai elnök Új Erők Mozgalma néven létrehozott pártja kezdeményezte, de csatlakozott a megmozduláshoz több ellenzéki parlamenti párt, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics), Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja, valamint a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) aktivistái is.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság felállítása és a választási rendszer megváltoztatása.

Sajtójelentések szerint délig több mint négyezer tüntető gyűlt össze a parlament előtt. Délután a tüntetők sátrakat kezdtek felállítani a demonstráció helyszínén. Újságíróknak úgy nyilatkoztak, hogy csütörtökig maradnak, mivel aznap tervezi a parlament követeléseik megvitatását.

A hatóságok rendkívüli erőkkel vonultak ki, az ukrán főváros központjában három és fél ezer rendfenntartó - zömében nemzeti gárdista - teljesít szolgálatot. A belvárosban korlátozták a forgalmat, a kormánynegyed utcáit - ahol a parlament a kormány és az elnöki hivatal épülete van - lezárták. Közvetlenül a parlamentet mintegy félezer gárdista védi. A szervezők mintegy tízezer tüntetőt várnak a parlament épülete elé.

A demonstráció miatt Andrij Parubij házelnök délelőtt felfüggesztette a parlamenti frakciók közötti egyeztetést a törvényhozás e heti plenáris napirendjéről. Az előzetes tervek szerint a parlament kedden tárgyalta volna második olvasásban a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló, első olvasásban már megszavazott törvényt is.

Szaakasvili - aki szeptember 10-én gyalog érkezett Lengyelországból Ukrajnába, hívei gyűrűjében áttörve az ukrán határőrségen - már előre jelezte, hogy október 17-én visszatér Kijevbe híveivel az általa szükségesnek ítélt ukrajnai reformok ügyében.

A politikus 2004 és 2013 között volt Georgia államfője. 2013-ban távozott - gyakorlatilag száműzetésbe - külföldre, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, 2016 novemberéig pedig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el.

Szaakasvili és Porosenko elnök között azonban megromlott a viszony, ami ahhoz vezetett, hogy a georgiai politikus tavaly novemberben lemondott tisztségéről, majd új pártot alapított, amely előrehozott választásokat akar kikényszeríteni Ukrajnában.

Kapcsolódó
Összecsapás a kijevi parlamentnél