Előfizetés

CEU: a kormánynak alá kell írni a megállapodást (videó)

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.10.17. 17:04
Fotó: Molnár Ádám
Minden törvényi feltételnek megfelel a Közép-európai Egyetem  (CEU), ezért az intézmény azt követeli, hogy az Orbán-kormány ne az időhúzással, hanem az egyetem működését biztosító államközi megállapodás aláírásával legyen elfoglalva.

A CEU mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzeti felsőoktatási törvény lex CEU néven ismert módosításának, éppen ezért az intézmény rektora bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyek, amennyiben az Orbán-kormány komolyan gondolná a törvényesség tiszteletben tartását, biztosítanák az intézmény további működését. Michael Ignatieff délután 3 órakor jelentette be a CEU-n, hogy az egyetem követeli a kormánytól: a magyar hatóságok írják alá a New York állammal kötendő, teljesen előkészített megállapodást. Az elnök-rektor bemutatta azokat a dokumentumokat (1-2), amelyek alátámasztják, hogy a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, amely a két intézmény által vállalt közös program révén helyet ad a CEU amerikai képzéseinek. Magyarán a CEU, mint megírtuk, teljes mértékben megfelel a törvényi feltételeknek.

Forrás: youtube.com/CEU

Forrás: youtube.com/CEU

Megírtuk: – Ha módosítjuk a törvényt, akkor nem kell aláírni addig a CEU-ról a megállapodást, amíg nem járt le a törvényes határidő. A megállapodás aláírása igazából ilyen szempontból okafogyott – mondta hétfőn az ATV-nek Balog Zoltán. A humánminiszter, azután beszélt erről, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfő indítványára megszavazta: kedden, egyetlen nap alatt megtárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbítja a határidőt a törvényben megszabott feltételek teljesítésére. Orbán maga indítványozta Kövér László házelnöknél, hogy már kedden tárgyalja meg az Országgyűlés, és szavazzon is a lex CEU módosításáról. Az Országgyűlés ma el is fogadta a gyorsítást, a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit - írja az MTI. A Ház 118 igen, 31 nem és 1 tartózkodás mellett döntött kedden a felsőoktatási törvény módosításáról a kormány kezdeményezésére.

Ezzel még a miniszterelnök brüsszeli utazása előtt döntés született arról, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) egy év "haladékot kap" az áprilisi törvényi szigorítások teljesítésére. Orbán az indítványban azt írta: a parlamenti napirend megváltoztatását és a felsőoktatási törvény módosítását "a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja".

A hvg.hu  munkatársa ugyanakkor hétfőn egy kormánytisztviselőtől megtudta: ezzel igyekeznek elejét venni, hogy az Európai Bíróság előtt landoljon az ügy. A felsőoktatási törvény tavaszi módosításával kapcsolatban ugyanis az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, majd parttalan levelezés kezdődött Brüsszel és Budapest között. A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági procedúra előtt. Ennek végén luxemburgi bírák dönthettek volna a magyar törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetítette előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs a Magyar Hírlapnak eközben azt állította, hogy "a pénteken benyújtott törvénymódosítás egy gesztus, hogy a Soros-egyetem nyugodtan meg tudjon felelni a törvényben leírtaknak." Mindez azonban aligha állja meg a helyét, hiszen a CEU már korábban is közölte: csakis a kabinetre vár, s minden törvényi feltételnek eleget tett. – Az igazságügyi miniszter javaslata meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – közölte az egyetem. Mint írták, a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást. Jelezték, a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, hogy az új feltételeknek megfelelően New York államban is oktathassanak, programjuk már bejegyzés alatt áll a New York-i Oktatási Hivatalnál. "A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni" – fogalmaztak.

Orbán megmondta, mi legyen a határokkal

Publikálás dátuma
2017.10.17. 16:52
A háttérben az épülő új komáromi Duna-híd pillérei a szlovákiai Révkomáromban. Előtérben az 500 méter hosszú, egyvágányú vasúti
Az új komáromi Duna-híd legyen annak a jelképe, hogy mi megvédjük Európa külső határait és továbbra is nyitva tartjuk a belső határokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az új komáromi Duna-híd alapkőletételi ünnepségén Komáromban.

Hozzátette: a híd építése bizonyíték arra, hogy szlovákok és magyarok európai polgárként átjárható, bejárható Európában hisznek. A visegrádi együttműködés erős alapokon nyugszik, mert olyan vezetők állnak a közép-európai országok élén, akik a saját hazájukon túl Közép-Európában is gondolkodnak - jelentette ki.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a két ország közötti jó kapcsolatokat méltatva kijelentette: Orbán Viktor és ő is olyan politikus, aki, ha kezet ad valamire, az érvényes másnap is, ez pedig ritka Európában.

Nekiment a szabad sajtót tipró kormánynak az amerikai ügyvivő

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.10.17. 16:29
Fotó: Tóth Gergő
Az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak - tette egyértelművé az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét irányító diplomata. KKM: Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok.

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával - mondta a Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki nagykövet hiányában a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon.

A diplomata többször is köszönetét fejezte ki a magyar, s bármely más újságírók áldozatos munkájáért. "Azért vagyok ma itt, hogy Amerikának az Első Alkotmánymódosítás melletti elkötelezettségéről beszéljek, és arról, mit jelent nekünk a szabad sajtó. Önök nehéz időkben is tovább dolgoznak, és továbbra is feltesznek nehéz kérdéseket. Az Önök elkötelezettsége amellett, hogy kikutassák az igazságot, és azt kikiáltsák országnak-világnak, a demokrácia egyik legfontosabb eleme marad, és én őszintén értékelem, amit tesznek. Hadd mondjam el még egyszer: Köszönöm szépen" - fogalmazott.

Kostelancik világossá tett, lehet szeretni, vagy megvetni az újságírókat, kritizálni a sajtót, ám a médiának hatalmas szerepe van egy demokratikus társadalom működésében és egészséges fejlődésében. "Végső soron azonban, lévén demokratikus kormányok képviselői, tisztában vagyunk vele, hogy ha Önök nem teszik fel a kemény kérdéseket, nem végzik el a munkájukat. Tisztában vagyunk vele, hogy elszámolással tartozunk a polgároknak, akiket képviselünk, és hogy a nyilvánosság napvilága, melyet az erőteljes, szabad és független sajtó biztosít, alapvető fontosságú ennek az elszámoltathatóságnak az elérésében."

Az amerikai ügyvivő kijelentette azt is: "a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat". Kifejtette: ez olyan örök kísértés, mely több formában is megjelenhet: így például a jogszabályokkal való korlátozás; a média kizárólagos ellenőrzése; a hirdetőkre történő nyomásgyakorlás, valamint a kormányzati kísérletek a hirdetési piac manipulálásra; vagy az újságírók leplezetlen fenyegetése vagy megfélemlítése módszereivel. Aztán minden korábbinál keményebben tette egyértelművé: "Az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak."

Kostelancik azt mondta: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." Arról is beszélt: azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, "úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük". Emlékeztetett arra is: "a kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak."

A jelenleg hazánkban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomata úgy fogalmazott: "szólnom kell egy a közelmúltban történt, riasztó fejleményről. Egyes, a kormányhoz szorosan kötődő médiumok egy listát jelentettek meg olyan újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra nézve. Ez veszélyes gyakorlat az újságírók szempontjából, és a szabad, független újságírás szempontjából is. Ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy nem egyetérteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. A velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére."

Kostelancik szólt arról is: bármilyen kritikus is olykor Donald Trump amerikai elnök az amerikai, vagy nemzetközi sajtó képviselőivel, sosem kérdőjelezi, az amerikai kormány sosem vonja kétségbe annak szabad működését. Sőt, "az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet".

Arról is beszélt, "vannak még itt független és ellenzéki médiumok, amelyek tág szerkesztőségi szabadsággal tudják végezni újságírói hivatásukat. Ez jó dolog. Számuk azonban egyre fogy, és olyan kihívásokkal kell szembenézniük a hirdetési piacon, melyekkel a kormányzati médiumoknak nem. Nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek. Ennek következtében egyre kevesebb magyar találkozhat komoly vitákkal és nézetütköztetésekkel a médiában, pedig ezek nagyon fontosak, sőt, alapvetőek egy képviseleti demokráciában."

Az ügyvivő végül idézte Thomas Jeffersont, Amerika harmadik elnökét, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak." Más szóval, Jefferson felismerte, hogy „a túl sok szabadság"– a demokrácia zavaros, hangos, kaotikus pezsgése, amely mindnyájunk számára olykor frusztráló lehet –, jobb, mint ennek az alternatívája, amikor a kormányzat dönti el, mit kell gondolni, és milyen hangokat szabad meghallgatni. "A sajtószabadság megvédése közös és szent kötelességünk, olyan életbevágó, el nem múló imperatívusz, melyet gyakorolni és értékelni kell az én hazámban, itt Magyarországon és minden országban, mely magáénak vallja a szabadságot és a demokráciát.

KKM: alaptalanok az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei
Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok - reagált Menczer Tamás helyettes államtitkár David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kijelentéseire.
Ha az ügyvivő maga mellé ültet egy tolmácsot, és átlapozza a napilapokat, megnézi az internetes hírportálokat és a híradókat, láthatja, hogy számtalan kormánykritikus hír jelenik meg naponta.
Ha az ügyvivő összeszámolja, hogy hány kormánykritikus napilap, hetilap, hírportál és televízió-csatorna van Magyarországon, akkor megbizonyosodhat arról, hogy a sajtószabadságot és a kiegyensúlyozottságot semmilyen veszély nem fenyegeti.
Néhány hete az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását, annak ellenére, hogy az hihetetlen mértékben csökkenti a kisebbségek jogait. A kijevi és a budapesti amerikai diplomaták esetében is azt kell gondolnunk, hogy tájékozatlanok azzal kapcsolatban, amiről beszélnek - tette hozzá a helyettes államtitkár.