Előfizetés

Hazárdjátékot játszanak Katalónia jövőjével

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:31
A katalán regionális kormány elnöke, Carles Puigdemont aláírja a függetlenségről szóló dokumentumot. FOTÓ: LLUIS GENE / AFP
Súlyosbodik a bizonytalanság a tartományban, miután a régió vezetője kikerülte a válaszadást, s nem árulta el Madridnak, hogy korábban kikiáltotta-e a függetlenséget.
Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Sokan bíztak abban, hogy tegnap reggel 10 órára véget ér a teljes bizonytalanság időszaka, és kiderül, Carles Puigdemont katalán vezető az október 1-jei függetlenségi referendum után kikiáltotta-e a régió elszakadását vagy sem. Mint az emlékezetes, Puigdemont múlt hét kedden azt mondta, Katalónia kivívta a függetlenséget jogát, ám hozzátette: felfüggeszti a folyamatot.

A madridi kormány hétfő reggel 10 óráig egy egyszerű igent vagy nemet várt volna Puigdemonttól, ám ő e helyett hosszú levelet küldött a Moncloába, amelyben kikerülte a válaszadást. Az egykori újságíró egyetlen kézzel fogható javaslata az volt, hogy kezdődjön egy két hónapos tárgyalási időszak Madriddal. Sürgette továbbá Mariano Rajoy néppárti kormányfőt, hogy találkozzanak „mielőtt a helyzet fokozódik”. „A kormányom első számú prioritása, hogy a dialógus útjára lépjünk… Ahogy az a demokráciákban szokás, beszélni szeretnénk a problémáról, amellyel szembe kell nézniük azoknak a katalán embereknek, akik egy független európai országban szeretnének élni” – írta Puigdemont.

Az El País tegnap macska-egér játéknak nevezte a Madrid és Barcelona közti huzavonát, amely a határidők és ultimátumok tologatásával növeli a bizonytalanságot. A spanyol kormány természetesen nem reagált jól Puigdemont „cselére”, ám elhamarkodott válasz helyett új határidőt adtak a katalán vezetőnek: csütörtök reggel 10 óráig valóban nyíltan meg kell mondania, hogy kikiáltotta-e Katalónia függetlenségét vagy sem. „Nem volt nehéz feladat, csupán igennel vagy nemmel kellett volna felelnie arra vonatkozóan, hogy kikiáltotta-e a függetlenséget” – mondta Soraya Sáenz de Santamaria spanyol kormányfő-helyettes délelőtti sajtótájékoztatóján, majd hangsúlyozta, hogy bármilyen dialógusról legyen is szó, annak a „törvény keretein belül” kell zajlania.

Kérdés, hogy meddig tart a madridi türelem, hiszen a kormány már bejelentette az alkotmány 155 cikkelyének – vagyis a katalán autonómia felfüggesztésének – előkészítését. Ha Puigdemont csütörtökön sem áll elő konkrét válasszal – mégpedig azzal, hogy múlt múlt hét kedden, a parlamentben valójában nem kiáltotta ki a függetlenséget –, akkor aligha kerüli el, hogy élesítsék az alkotmány 155. cikkelyét.

A sajtónak nyilatkozó források szerint az 54 éves katalán vezető iszonyú nyomás alatt van. A függetlenségpárti erők – így a kormánykoalíció tagja, a szélsőbaloldali Népi Egység pártja (CUP) – nem akarnak hallani semmilyen „megalkuvásról”, míg a mérsékeltebb hangok egyre nagyobb aggodalommal figyelik az eseményeket. Az ország legerősebb régiójaként emlegetett Katalóniából egyre több vállalat menekül, és az európai közösség sem támogatja az elszakadást. Így egyre nehezebb lesz meggyőzni az embereket, hogy a függetlenség a legjobb út.

Ártalmas feszültség
Az elmúlt hetek feszültsége, a politikai és gazdasági bizonytalanság a katalánok egészségi állapotán is érezteti hatását. Helyi orvosok szerint a rendelőkben kézzel fogható bizonyítékai vannak a válság egészségügyi hatásainak, nőtt például a stresszre, szorongásra panaszkodó emberek száma – derül ki az El País beszámolójából. A spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ezeket igen komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre. Az egészségügyi tárca szakemberei hozzátették, hogy a szorongás sokaknál az augusztusi katalóniai terrorista merényletekkel kezdődött, majd nem sokkal később megkezdődött az igen feszült légkört eredményező népszavazási kampány, a függetlenségi referendum során tapasztalt erőszak, s az azt követő bizonytalanság pedig csak rontott a helyzeten.

Szegénység - Változnak a mutatók, marad a nyomor

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:07
Magyarországon tavaly 2 millió 540 ezer ember, köztük gyermekek százezrei éltek nyomorogva. FOTÓ: Népszava
Egyre kevesebb a nyomorgók aránya Magyarországon, de még így is kétszer annyi, mint Csehországban. Januártól változik a számítás módszere.

A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.

Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel hátulról a kilencedik helyen állunk. Erre akár azt is lehetne mondani, hogy a középmezőny tisztes végén helyezkedünk el, de jobb, ha nem csapjuk be magunkat: az uniós átlagnál rosszabbak a legfontosabb mutatóink.

Tagadhatatlan, hogy a tavaly mért 26,3 százalékos magyar szegénységi arány a 2008-ban rögzített 28,2 százalékhoz képest javulás, és nagyságrendekkel jobb eredmény, mint Románia 38,8 százalékos, vagy Bulgária 40,4 százalékos mutatója a sor végén, és az is igaz, hogy megelőzzük Ciprust, Spanyolországot, Lettországot, Horvátországot, Litvániát, és a görögöket is. A félremagyarázások akkor kezdődnek, amikor ennél is nagyobb sikerként mutatják fel a kormányzati szereplők, hogy a relatív szegénységi mutatóban a németeknél vagy az angoloknál is jobban vagyunk. A relatív jövedelmi szegénység számai azonban csak azt jelentik, hogy a népesség hány százaléka él a magyar átlagjövedelem 60 százaléka alatt, hány német pedig az ottani átlag 60 százaléka alatt. Az összehasonlítás tehát kizárólag országon belül történik, így lehetséges, hogy míg nálunk 14,5 százalékos volt tavaly ez a mutató, addig a németek 16,5 százalékának a jövedelme nem érte el a német átlagjövedelmet, miközben a bolgárok majdnem 30, a románok 25 százaléka élt a saját országa szegénységi küszöbe alatt. A jövedelmünk vásárlóértéke alapján már nem sok dicsekedni valónk van.

A valódi rangsor felállítása nehéz, mert nincs egységes módszertan. A világ fejlett országait tömörítő OECD másképp számolja, hogy mekkora összegből tud megélni egy egyedülálló, egy házaspár, egy gyermeket nevelő család vagy egy nyugdíjas – hangsúlyozta Havasi Éva statisztikus egy nemrég megrendezett fórumon. A jövedelem mellett fontos szempont, hogy egy kilenc tételt tartalmazó listából mit kell nélkülöznie az illetőnek és családjának. Ha a kérdésre, például van-e színes tv-je, mosógépe, el tud-e utazni évente egy hétre nyaralni, legalább négyszer nem a felelet, akkor is nagy a szegénység kockázata, ahogyan a lecsúszás szinte biztosra vehető, ha valakinek nincs munkahelye. A szakember beszámolójából azt is megtudhattuk, hogy az anyagi javak kérdéskörének eddigi 9 mutatójához januártól 4 további kérdést csatol az Eurostat, 2020-tól pedig teljesen lecserélik a listát. Nem térnek vissza a korábbi létminimum számításhoz a KSH-ban, de Havasi Éva magánszámítása alapján tavaly létminimum alatt élt a lakosság 37,3 százaléka.

Szegénység - Változnak a mutatók, marad a nyomor

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:07
Magyarországon tavaly 2 millió 540 ezer ember, köztük gyermekek százezrei éltek nyomorogva. FOTÓ: Népszava
Egyre kevesebb a nyomorgók aránya Magyarországon, de még így is kétszer annyi, mint Csehországban. Januártól változik a számítás módszere.

A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.

Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel hátulról a kilencedik helyen állunk. Erre akár azt is lehetne mondani, hogy a középmezőny tisztes végén helyezkedünk el, de jobb, ha nem csapjuk be magunkat: az uniós átlagnál rosszabbak a legfontosabb mutatóink.

Tagadhatatlan, hogy a tavaly mért 26,3 százalékos magyar szegénységi arány a 2008-ban rögzített 28,2 százalékhoz képest javulás, és nagyságrendekkel jobb eredmény, mint Románia 38,8 százalékos, vagy Bulgária 40,4 százalékos mutatója a sor végén, és az is igaz, hogy megelőzzük Ciprust, Spanyolországot, Lettországot, Horvátországot, Litvániát, és a görögöket is. A félremagyarázások akkor kezdődnek, amikor ennél is nagyobb sikerként mutatják fel a kormányzati szereplők, hogy a relatív szegénységi mutatóban a németeknél vagy az angoloknál is jobban vagyunk. A relatív jövedelmi szegénység számai azonban csak azt jelentik, hogy a népesség hány százaléka él a magyar átlagjövedelem 60 százaléka alatt, hány német pedig az ottani átlag 60 százaléka alatt. Az összehasonlítás tehát kizárólag országon belül történik, így lehetséges, hogy míg nálunk 14,5 százalékos volt tavaly ez a mutató, addig a németek 16,5 százalékának a jövedelme nem érte el a német átlagjövedelmet, miközben a bolgárok majdnem 30, a románok 25 százaléka élt a saját országa szegénységi küszöbe alatt. A jövedelmünk vásárlóértéke alapján már nem sok dicsekedni valónk van.

A valódi rangsor felállítása nehéz, mert nincs egységes módszertan. A világ fejlett országait tömörítő OECD másképp számolja, hogy mekkora összegből tud megélni egy egyedülálló, egy házaspár, egy gyermeket nevelő család vagy egy nyugdíjas – hangsúlyozta Havasi Éva statisztikus egy nemrég megrendezett fórumon. A jövedelem mellett fontos szempont, hogy egy kilenc tételt tartalmazó listából mit kell nélkülöznie az illetőnek és családjának. Ha a kérdésre, például van-e színes tv-je, mosógépe, el tud-e utazni évente egy hétre nyaralni, legalább négyszer nem a felelet, akkor is nagy a szegénység kockázata, ahogyan a lecsúszás szinte biztosra vehető, ha valakinek nincs munkahelye. A szakember beszámolójából azt is megtudhattuk, hogy az anyagi javak kérdéskörének eddigi 9 mutatójához januártól 4 további kérdést csatol az Eurostat, 2020-tól pedig teljesen lecserélik a listát. Nem térnek vissza a korábbi létminimum számításhoz a KSH-ban, de Havasi Éva magánszámítása alapján tavaly létminimum alatt élt a lakosság 37,3 százaléka.