Ukrajna harcol az orosz gázért

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:32
Fotó: Sergii Kharchenko/NurPhoto
Az EU szavak szintjén kiáll az orosz gáz ukrajnai tranzitjának fenntartása mellett, miközben már az utóbbi idők legnagyobb üzletére, az Északi Áramlat 2-re készül.

Az Oroszországgal kötött ukrán tranzitmegállapodás 2019-ben lejár. Egyre erősödik a meggyőződés: Ukrajna nemcsak orosz gáz nélkül marad, de az orosz gáz tranzitországaként is megszűnik létezni. Ha ez bekövetkezik, még nehezebb idők jönnek el Ukrajna számára, mivel az orosz gáz tranzitjából évente több milliárd dollárhoz jut a kijevi büdzsé.

Németországnak, és egész Nyugat-Európának előbb-utóbb döntenie kell, saját gazdasági érdekeit feláldozza-e Ukrajna politikai megsegítéséért, vagy inkább a Balti-tenger mélyén húzódó 1200 kilométer hosszúságú Északi Áramlat-2 orosz gázvezetéket választja-e, amely nemcsak megbízhatóbb útvonalat kínál, de lényegesen olcsóbb is, mint az ukrajnai. S azt sem halogathatja sokáig, hogy eldöntse: a török áramlaton érkező gázt befogadja-e, vagy továbbra is dacol Moszkvával és Ankarával.

Nyugati megfigyelők hónapok óta arról írnak, hogy Kijevben már arra az időszakra készülnek, amikor a pesszimista jóslatok bekövetkeznek. Az ukrán energetikai miniszterhelyettes nem is titkolta, hogy olyan tervekkel foglalkoznak, amelyek kilátásba helyezik az Európai Unióból származó gáz földalatti tárolókban való őrzését. Igaz, ő még reménykedik abban, hogy ha csökken is az orosz tranzit, de teljesen meg nem szűnik. Ukrajna számára ugyanis létkérdés, hogy ezt a lehetőséget végleg el ne veszítse. Csakhogy ezért Németországnak túl nagy árat kellene fizetnie.

Egyes nyugati becslések szerint az Északi Áramlaton keresztül érkező gáz tranzitdíja Németország számára 40 százalékkal lenne olcsóbb az Ukrajnán keresztül érkezőnél. Ha figyelembe vesszük, hogy a németek milyen nagyságrendben exportálják Oroszországból a gázt, láthatjuk, milyen hatalmas összegről van szó. Oroszország pedig már pusztán azon is nyerne, hogy nem kellene vámot fizetnie a csőhálózat után az ukránoknak és a lengyeleknek.

Európai cégek segítik a Gazpromot
Öt európai cég vállalta, hogy vállalati kölcsön formájában megfinanszírozza az Északi Áramlat-2 gázvezeték 9,5 milliárd eurós építési költségének a felét. Az erről szóló szerződést idén áprilisban írták alá a szerződő felek, a Gazprom és a holland-brit Royal Dutch Shell, a francia Engie (ENGI FP), a német Wintershall és Uniper (UN01 GY) valamint osztrák OMV. A megállapodás értelmében az öt európai cég egyenként 950 millió eurót fektet be, a vezeték kizárólagos tulajdonosa, egyetlen részvényese az orosz Gazprom marad. Az eredeti elképzelések szerint vegyesvállalat jött volna létre, az európai befektetők kivásárolták volna a Gazprom 50 százalékát, mindegyik cég 10 százalékos részesedést szerzett volna a projektben. A tervet azonban a lengyel versenyhatóság elutasította, de a balti államok is hevesen ellenzik.
Az Északi Áramlat-2 ugyanis kiiktatja Ukrajnát, mint tranzitországot, az Európába irányuló orosz gázszállítmányok 80 százalékát kapná meg. Ezzel megerősödne Németország energetikai pozíciója, ám jelentősen csökkenne a balti államoké és Lengyelországé, s egyben minden, a visegrádi négyekhez tartozó országé, köztük Magyarországé is. Az ukrán gázinfrastruktúra ugyanis nagyon rossz állapotban van, mintegy 20 milliárd dolláros beruházásra szorulna, amire az ukrán állam nem képes, a Naftogaz tulajdonjogát nem adják el, az európai cégek pedig nem szívesen fektetnek be az országba a politikai bizonytalanság és a korrupció mértéke miatt.

Az Európai Unió szavakban még mindig kiáll az ukrajnai tranzit fenntartása mellett, az ukrán politikai helyzet kuszasága, az emberi jogok megsértése, a változatlanul nagy korrupció azonban egyre nehezebbé teszi az ukránok melletti következetes kiállást.

Ukrajna még arra is hajlandó, hogy mint ezt az ukrán Naftogaz kereskedelmi igazgatója, Jurij Vitrenko elmondta, 10 százalékos kedvezményt adjon az orosz Gazpromnak.

Semmi kétség, hogy egy ilyen engedménynek nem lesz semmilyen hatása. Tudják ezt Kijevben is. Ezért szerepel a terveikben, hogy hatalmas földalatti tárolóikban több mint 30 milliárd köbméter gázt őrizzenek, amiből 17 milliárd az ország saját szükségleteit szolgálná, a többi helyet a nyugat-európaiaknak ajánlanák fel. Ha ebbe a Nyugat belemenne, legalább részben pótolhatnák az orosz tranzit megszűnésével kieső évi kétmilliárd dollár ukrán bevételt. A gázt, az olajat Nyugat-Európától, a szenet az Egyesült Államoktól vásárolná Kijev. Arról senki nem beszél, hogy ezt miből fizetné. Az elképzelések között szerepel az a lehetőség is, hogy Ukrajna saját területén igyekezzen kitermelni az energiatartalékokat. Ehhez azonban a nyugati befektetők pénze és kedve szükségeltetik, azonban a bizonytalan helyzet és az ország fizetésképtelensége nem hat túl csábítóan. Sőt, azt sem zárható ki, hogy a megroppant gazdaság a tiltakozások újabb hullámait válthatja ki, ami ugyancsak elriasztja a nyugati tőkét.

Úgy tűnik, az amerikaiak minden nyomása, a hitelnyújtást ellehetetlenítő döntése is kevés ahhoz, hogy a nyugat-európai vállalatokat eltántorítsa az oroszokkal való együttműködéstől. Ha elzárják a hitelt biztosító csapokat, majd elvándorolnak a kínaiakhoz, mint a francia Total energetikai vállalat tette. De az oroszok számára van még egy lehetőség, Azerbajdzsán, amely kerülő úton eljuttathatja az orosz gázt Európának. S még eljátszadozhatnak azzal is, hogy jelentéktelen mennyiségben 2019 után is szállítsanak valamit Ukrajnán keresztül. Ez azonban már nem oszt vagy szoroz a nagy játszmában.

Miközben, tehát, dúl a hidegháborús időkre emlékeztető propaganda háború Oroszország és a Nyugat között, mindenki készül az utóbbi esztendők legnagyobb üzletének, az Északi Áramlat-2 gázvezeték megvalósítására.

Ünnepelt az ukrán szélsőjobb
Több mint 10 ezer ukrán szélsőjobbos aktivista ünnepelte szombaton Kijev központjában az Ukrán Felszabadítási Hadsereg (UPA) megalakításának 75. évfordulóját, jelentette az AFP hírügynökség. Egyes híradások szerint 20 ezren is vonultak fekete-piros UPA zászlókkal, Sztyepan Bandera képekkel és a második világháborús szélsőjobboldali vezért dicsőítő jelszavakkal. A megemlékezést szervező szélsőjobboldali Szvoboda párt elnöke, Oleh Tahnyibok megnyitó beszédében leszögezte, az Ukrán Felszabadítási Hadsereg és annak harca követendő példa számukra. „Ők harcoltak a moszkvai, a lengyelek, németek, és a magyar megszállók ellen. És most azt láthatjuk, a mai Ukrajnában is ugyanaz a helyzet állt elő.”
Banderát és az UPA-t Nyugat-Ukrajnában nemzeti hősként tisztelik, keleten viszont náci kollaboránsként, Oroszországban, Lengyelországban és Izraelben háborús bűnösként tartják számon. Bandera és serege valóban harcolt a szovjet csapatok ellen, de együtt is működött a nácikkal. Lengyeleket és zsidókat egyaránt gyilkoltak. Az UPA nevéhez fűződő legismertebb rémtett, az 1943-as népirtásnak minősített mészárlás, amikor a két világháború háború között Lengyelországhoz tartozó Volhíniában legkevesebb 100 ezer lengyelt mészároltak le, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám.

Szerző

IMF: kedvező kilátások

Alapvetően kedvezőnek tartja a globális gazdaság helyzetét és kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője és politikai-stratégiai testülete, melynek vezérigazgatója, Christine Lagarde, a szervezet és a Világbank hétvégén Washingtonban befejeződött éves közgyűlését követően elmondta: azzal számolnak, hogy idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig már 3,7 százalékkal nő a globális gazdaság a tavalyi 3,2 százalék után. Agustín Carstens, az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) elnöke azt mondta, "kiemelten kell foglalkozni az örökölt problémák megoldásával, miközben hangsúlyt kell fektetni a termelékenység növelésére, a bérek emelésére és a munkanélküliséggel szembeni harcra". A közleményük hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak folytatniuk kell a gazdaság élénkítését monetáris politikájukkal.

Szerző

IMF: kedvező kilátások

Alapvetően kedvezőnek tartja a globális gazdaság helyzetét és kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője és politikai-stratégiai testülete, melynek vezérigazgatója, Christine Lagarde, a szervezet és a Világbank hétvégén Washingtonban befejeződött éves közgyűlését követően elmondta: azzal számolnak, hogy idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig már 3,7 százalékkal nő a globális gazdaság a tavalyi 3,2 százalék után. Agustín Carstens, az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) elnöke azt mondta, "kiemelten kell foglalkozni az örökölt problémák megoldásával, miközben hangsúlyt kell fektetni a termelékenység növelésére, a bérek emelésére és a munkanélküliséggel szembeni harcra". A közleményük hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak folytatniuk kell a gazdaság élénkítését monetáris politikájukkal.

Szerző