Adóellenőrzés - Gúzsba kötött jogorvoslat

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:22
A módosításra nem lesz majd lehetőség. FORRÁS: SHUTTERSTOCK
A cégek már az ellenőrzések legelején olyan hibát követhetnek el, amit nem lesz módjuk kijavítani.

Hamarosan a parlament elé kerülhetnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatok: a várhatóan 2018 január 1-jén életbe lépő változások komolyan csorbíthatják a vállalkozások jogorvoslati lehetőségeit.

A jogalkotói szándék feltehetően az, hogy korlátok közé szorítsa a jelenleg gyakran parttalanná váló jogorvoslati eljárásokat, ezért több szigorítást is bevezetne a törvénytervezet. Csakhogy ezek, a kellő jogismerettel nem rendelkező, felkészületlen cégeket igencsak kellemetlen helyzetbe hozhatják. A legjelentősebb változás az lesz, hogy a fellebbezési eljárásban – egy-két kivételtől eltekintve – nem lehet majd olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyekről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, de felhívás ellenére sem terjesztette azt elő.

- Jelenleg a cégek nagy része, az ellenőrzési eljárás során, nem ad át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és emellett az észrevételeik sem tartalmaznak minden meghatározó tényt, érvet – mondván: ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják. Folyamatosan szedik össze a számlákat, fuvarokmányokat, ezért vannak olyan dokumentumok, amelyek csak a bírósági szakaszban kerülnek elő, és csak ott cáfolják az adóhatóság érvelését. Az volt az eddigi gyakorlat, hogy ezeket elfogadták a bíróságok, és új eljárást is elrendeltek – tudtuk meg Huszl Zsuzsannától, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértőjétől. Ilyesmire a jövőben azonban már nem lesz lehetőség. A cégeknek már az ellenőrzés során, vagy legkésőbb az észrevételükben minden alátámasztó dokumentumot be kell nyújtaniuk, különben végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától, és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenné válhatnak lényeges megállapítások – hangsúlyozta a szakértő, aki példaként megemlítette: sok esetben a cégek figyelmen kívül hagyják, hogy egy-egy adókedvezmény, -mentesség vagy a levonási joguk gyakorlásához nem elég pusztán egy számla. Közösségi értékesítés esetén például elengedhetetlen a fuvarokmány és azon a végső vevő pecsétje is, ami gyakran hiányzik.

Huszl Zsuzsanna arra figyelmeztetett, hogy a jövőben a cégeknek még mielőtt ellenőrzést kapnának, fel kell készülniük egy esetleges vizsgálatra, ezért minden dokumentumot időben össze kell gyűjteniük, ezért nagy súlyt kell helyezniük az észrevételeik összeállítására.

Azonban még ebben az esetben sem lesz nyitva előttük minden jogorvoslati lehetőség. Egy másik tervezett módosítás ugyanis drasztikusan lerövidíti azt az időt, ameddig egy-egy dokumentum sikertelen kézbesítése miatt kifogással lehet élni. (Eddig erre hat hónap állt rendelkezésre.) A jövőben szabálytalan kézbesítés okán kézbesítési kifogást legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. Magyarán: ha a cég csak két hónap múlva veszi észre, hogy nem kapott meg például egy számára kedvezőtlen határozatot, már nem tud az ellen fellebbezni, hiába volna neki igaza.

Huszl Zsuzsanna elismerte ugyanakkor, hogy a tervezetben felfedezhető egy olyan szándék is, amely megnöveli a jogorvoslati lehetőségek körét. A jövőben öt fokozatúra bővül ugyanis a jogorvoslati eljárás. Az észrevételt követően lehetőség lesz fellebbezést, keresetet, illetve az elsőfokú ítélettel szemben ugyancsak fellebbezést benyújtani, és felülvizsgálati kérelem keretében a bírósághoz is lehet fordulni. Ezt azonban már gyakorlatilag nem veszik figyelembe azoknál a cégeknél, amelyek az ellenőrzés során nem nyújtanak be minden általuk ismert, és az adóhatóság által kért bizonyítékot, ugyanis esetükben nem lesz mire alapozva élniük a jogorvoslati lehetőségekkel.

Hiába a kifogás
A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslatot is, amely szintén tartalmaz a jogorvoslati lehetőségek korlátozására irányuló rendelkezéseket. Például egy gépkocsi lefoglalásánál vagy a bankszámlára kivetett inkasszónál a jövőben nem fogja megakasztani az eljárást a végrehajtási kifogás. Jelenleg az ilyen kifogás elbírálásáig további végrehajtást nem folytathat az adóhatóság, a jövőben a kifogásnak viszont nem lesz halasztó hatálya.

Szerző

Törökországból is hazahozná a sérült gólyát

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:17
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Hazahozná Törökországból áramütést szenvedett nevelt gólyáját Márton András, aki elszánt madárvédőként dömösi házát, kertjét is madármentő központtá alakította. A férfi több gólyafiókát mentett és nevelt fel, köztük volt Zokni is, akinek tragédiájáról idén nyáron számolt be az országos sajtó: a madárral áramütés végzett, miután egy villanypóznára próbált leszállni.

Hasonló baleset érte Márton egy másik gólyáját, Eleket is: Törökországban szenvedett áramütést, ám szerencsére nem halálosat - írta a 24.hu. Jelenleg egy isztambuli madármentő állomáson kezelik. Várhatóan ezen a héten megműtik, két hét múlva pedig már szállítható állapotban is. Két lehetőség van: a madár vagy Isztambulban marad, vagy visszaszállítják Magyarországra.

Márton András utóbbit szeretné elérni, ám ehhez a hazai hatóságok segítségére is szüksége lesz, a Magyarországra szállításhoz ugyanis a magyar és a török hivatalos szervek által kiállított okmányokra is szükség van. A férfi azt szeretné, ha Elek hazahozatalával emberiességből és együttműködésből a két ország illetékesei példát mutatnának Európának és a világnak. "Elek egy magyar gólya, itt született, itt nevelkedett, Magyarország szégyene lenne sorsára hagyni" - írta.

Szerző

Törökországból is hazahozná a sérült gólyát

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:17
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Hazahozná Törökországból áramütést szenvedett nevelt gólyáját Márton András, aki elszánt madárvédőként dömösi házát, kertjét is madármentő központtá alakította. A férfi több gólyafiókát mentett és nevelt fel, köztük volt Zokni is, akinek tragédiájáról idén nyáron számolt be az országos sajtó: a madárral áramütés végzett, miután egy villanypóznára próbált leszállni.

Hasonló baleset érte Márton egy másik gólyáját, Eleket is: Törökországban szenvedett áramütést, ám szerencsére nem halálosat - írta a 24.hu. Jelenleg egy isztambuli madármentő állomáson kezelik. Várhatóan ezen a héten megműtik, két hét múlva pedig már szállítható állapotban is. Két lehetőség van: a madár vagy Isztambulban marad, vagy visszaszállítják Magyarországra.

Márton András utóbbit szeretné elérni, ám ehhez a hazai hatóságok segítségére is szüksége lesz, a Magyarországra szállításhoz ugyanis a magyar és a török hivatalos szervek által kiállított okmányokra is szükség van. A férfi azt szeretné, ha Elek hazahozatalával emberiességből és együttműködésből a két ország illetékesei példát mutatnának Európának és a világnak. "Elek egy magyar gólya, itt született, itt nevelkedett, Magyarország szégyene lenne sorsára hagyni" - írta.

Szerző