Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel pénteken a béremelésről és a létszámbővítésról- informált az MTI.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 000 forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafeteriával legalább bruttó 191 000 forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot .

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése. A felek egy keretrendszert dolgoznak ki, a korábbinál hatékonyabb, kölcsönösen előnyös együttműködés érdekében.



Szerző

Visszakoznak? - Egy év haladékot kaphat a CEU

Publikálás dátuma
2017.10.13. 14:57
FOTÓ: Népszava
Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány benyújtotta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, azaz a lex CEU módosítását. A módosítás egy évvel meghosszabbítaná azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

A miniszter szerint a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása kiszámítható, világos és mindenki számára teljesíthető feltételeket határozott meg. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor 2018. január 1-je helyett, 2019. január 1-jéig kell megfelelni a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételeknek - jelentette be Trócsányi, aki azért megjegyezte, hogy a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre (CEU) is. Ezáltal biztosítható a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények átlátható működése - tette hozzá a miniszter.

Mint ismert, a lex CEU előírja, hogy csak akkor működhet diplomát adó külföldi egyetem Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik, illetve az intézmény a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Bár a CEU New York-ban van bejegyezve, oktatási tevékenységet csak Magyarországon folytat; az ugyancsak New York államban működő Bard College-dzsal köttetett megállapodással azonban ez változni fog. A Soros György által alapított Közép-európai Egyetemnek ugyanis formálisan lesz egy amerikai "anyaintézménye", így teljesül a direkt az intézmény ellehetetlenítése kedvéért módosított magyar felsőoktatási törvény vonatkozó előírása. 

A CEU október elején be is jelentette, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. A magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. "Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését" - ígérte Trócsányi.

A miniszter elmondta, a kormány a megoldásban hisz, és figyelemmel van arra, hogy más Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekkel, így többek között az amerikai CEU-val, még nem zárultak le a tárgyalások. Közölte azt is, hogy a kormány döntése meghozatalakor megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát is a feltételek teljesítésére előírt határidő meghosszabbítására. Jelezte, az MRK ezen javaslatát a Velencei Bizottság jelentésében kifejezetten üdvözölte. Trócsányi László emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság javaslata világossá tette, hogy a felsőoktatási intézmények szabályozása nemzeti hatáskör. A bizottság jelentésének egyik pontja szerint a vizsgált szabályok a jövőre nézve minden európai standarddal összhangban állnak, és legitim módon szolgálják a felsőoktatási intézmények átláthatóságát és azok magas színvonalú működését. "Magyarország ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy ezeket a szabályokat a már működő felsőoktatási intézményekre ne kelljen alkalmazni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet" - mondta a miniszter. 

A kormány meggyőződése, hogy a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények, ha akarják, teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, és bízik abban, hogy a mostani törvényjavaslattal meghatározott új határidő elegendő idő lesz a feltételek teljesítésére valamennyi érintett, még az amerikai CEU számára is. Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a magyar kormány részéről teljes mértékben jogi, szakértői jellegű vitának tekintett párbeszéd folyamatban van, ezért a kormány bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveket a bizottság érdemben megfontolja.

Soros üldözése az utolsó akadály

Lapunk szeptember végén írta meg, hogy a megállapodás előtt tornyosuló utolsó akadály az éppen most kezdődött Soros-ellenes kampány. Amíg az tart, nyilván nem lehet beismerni, hogy nem sikerült elüldözni Magyarországról a CEU-t. Mindazonáltal, ahogyan a parlament villámgyorsan elfogadta a lex CEU-t, úgy nyilván a New York állammal kötendő szerződést is egy nap alatt ratifikálni lehet - ha van hozzá kormányzati szándék. Még van három hónap, hogy kifusson a "nemzeti konzultáció", közzé lehessen tenni annak előre megjósolható "eredményeit", kiaknázni az ebben rejlő kampánylehetőséget, majd mindennek végeztével úgy tenni, mintha az Egyesült Államok behódolt volna a magyar követelésnek.

A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai diplomácia erőteljesen és egyértelműen a magyar kormány értésére adta: szó sem lehet a CEU bezárásáról. Erről ráadásul nem is a külügyminisztériumban, hanem a Fehér Házban döntöttek. Soros György bár politikailag nem ért egyet Donald Trumppal, az elnökhöz hasonlóan a New York-i üzleti életből kinőtt milliárdos. Régi ismerősök, és az is összeköti őket, hogy Soros több mint negyedmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott Trump vejének, Jared Kushnernek, annak Cadre nevű ingatlanfejlesztő vállalkozásához. A magyar kormány tehát finoman szólva naiv volt, amikor azt hitte, hogy Trump elnökké választásával Orbán Viktor szabad kezet kap a Sorossal való leszámoláshoz.

Szerző
Frissítve: 2017.10.13. 16:08

Visszakoznak? - Egy év haladékot kaphat a CEU

Publikálás dátuma
2017.10.13. 14:57
FOTÓ: Népszava
Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány benyújtotta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, azaz a lex CEU módosítását. A módosítás egy évvel meghosszabbítaná azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

A miniszter szerint a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása kiszámítható, világos és mindenki számára teljesíthető feltételeket határozott meg. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor 2018. január 1-je helyett, 2019. január 1-jéig kell megfelelni a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételeknek - jelentette be Trócsányi, aki azért megjegyezte, hogy a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre (CEU) is. Ezáltal biztosítható a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények átlátható működése - tette hozzá a miniszter.

Mint ismert, a lex CEU előírja, hogy csak akkor működhet diplomát adó külföldi egyetem Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik, illetve az intézmény a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Bár a CEU New York-ban van bejegyezve, oktatási tevékenységet csak Magyarországon folytat; az ugyancsak New York államban működő Bard College-dzsal köttetett megállapodással azonban ez változni fog. A Soros György által alapított Közép-európai Egyetemnek ugyanis formálisan lesz egy amerikai "anyaintézménye", így teljesül a direkt az intézmény ellehetetlenítése kedvéért módosított magyar felsőoktatási törvény vonatkozó előírása. 

A CEU október elején be is jelentette, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. A magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. "Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését" - ígérte Trócsányi.

A miniszter elmondta, a kormány a megoldásban hisz, és figyelemmel van arra, hogy más Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekkel, így többek között az amerikai CEU-val, még nem zárultak le a tárgyalások. Közölte azt is, hogy a kormány döntése meghozatalakor megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát is a feltételek teljesítésére előírt határidő meghosszabbítására. Jelezte, az MRK ezen javaslatát a Velencei Bizottság jelentésében kifejezetten üdvözölte. Trócsányi László emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság javaslata világossá tette, hogy a felsőoktatási intézmények szabályozása nemzeti hatáskör. A bizottság jelentésének egyik pontja szerint a vizsgált szabályok a jövőre nézve minden európai standarddal összhangban állnak, és legitim módon szolgálják a felsőoktatási intézmények átláthatóságát és azok magas színvonalú működését. "Magyarország ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy ezeket a szabályokat a már működő felsőoktatási intézményekre ne kelljen alkalmazni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet" - mondta a miniszter. 

A kormány meggyőződése, hogy a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények, ha akarják, teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, és bízik abban, hogy a mostani törvényjavaslattal meghatározott új határidő elegendő idő lesz a feltételek teljesítésére valamennyi érintett, még az amerikai CEU számára is. Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a magyar kormány részéről teljes mértékben jogi, szakértői jellegű vitának tekintett párbeszéd folyamatban van, ezért a kormány bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveket a bizottság érdemben megfontolja.

Soros üldözése az utolsó akadály

Lapunk szeptember végén írta meg, hogy a megállapodás előtt tornyosuló utolsó akadály az éppen most kezdődött Soros-ellenes kampány. Amíg az tart, nyilván nem lehet beismerni, hogy nem sikerült elüldözni Magyarországról a CEU-t. Mindazonáltal, ahogyan a parlament villámgyorsan elfogadta a lex CEU-t, úgy nyilván a New York állammal kötendő szerződést is egy nap alatt ratifikálni lehet - ha van hozzá kormányzati szándék. Még van három hónap, hogy kifusson a "nemzeti konzultáció", közzé lehessen tenni annak előre megjósolható "eredményeit", kiaknázni az ebben rejlő kampánylehetőséget, majd mindennek végeztével úgy tenni, mintha az Egyesült Államok behódolt volna a magyar követelésnek.

A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai diplomácia erőteljesen és egyértelműen a magyar kormány értésére adta: szó sem lehet a CEU bezárásáról. Erről ráadásul nem is a külügyminisztériumban, hanem a Fehér Házban döntöttek. Soros György bár politikailag nem ért egyet Donald Trumppal, az elnökhöz hasonlóan a New York-i üzleti életből kinőtt milliárdos. Régi ismerősök, és az is összeköti őket, hogy Soros több mint negyedmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott Trump vejének, Jared Kushnernek, annak Cadre nevű ingatlanfejlesztő vállalkozásához. A magyar kormány tehát finoman szólva naiv volt, amikor azt hitte, hogy Trump elnökké választásával Orbán Viktor szabad kezet kap a Sorossal való leszámoláshoz.

Szerző
Frissítve: 2017.10.13. 16:08