Tóth József: az én munkámat a választók minősítik

Publikálás dátuma
2017.10.06. 07:07

Megvan a lehetőség Budapest megnyerésére – állítja a XIII. kerület szocialista polgármestere, ám a párt- és szövetségkötési ügyeket intim dolognak tartja, ezért inkább a kerület új egészségügyi szolgáltatásával, azaz a munkával foglalkozik. Az ugyanakkor szavaiból világossá válhat: egy, az állampolgároknak fontos beruházás nyomán is szembetűnő, hogy kormányzati ellenszélben nehéz érvényesülni egy önkormányzatnak.

– Mi lesz most az MSZP-vel?

– A párt el fogja rendezni a dolgát. Ez pártügy, a pártvezetés feladata rendet tenni.

– És mi lesz azzal a feladattal, amellyel Botka László bízta meg Önt?

– A munkáról, amelyet vállaltam és elvégeztem, még szeptemberben leadtam a jelentésemet annak, aki megbízott. Ez ott van a párvezetésnél is. Megvan a lehetőség Budapest megnyerésére – ezt kiemelem, ahogyan azt is, hogy intim dolgokat nem a nyilvánosság előtt végzünk. Márpedig a politikában a szövetségkötés és a személyi kérdések intim dolgok. Ehhez tartottam magam az elmúlt másfél hónapban, s ezután is ehhez fogom.

– Ez azt jelenti, hogy hiába nem kormányfőjelölt már Botka László, ön továbbra is részt vesz a szövetségkötési kísérletben?

– Örülök annak, hogy önkormányzati vezetőkre is számítanak a választási felkészülésben. Ennyi. Többet nem kívánok erről mondani.

– Gondolom, már csak azért is számítanak önre, mert az egyik legsikeresebb önkormányzati vezetője a pártnak.

– Az én munkámat a választók minősítik. Az elmúlt 27 éves tapasztalatom az, hogy nekem az állampolgárok oldaláról kell megközelíteni a dolgokat.

– Erről szól a most átadott beruházás is?

– Na, erről már szívesebben beszélek. Ilyen projekt önmagában nem létezik, itt is rendszerszintű gondolkodásra van szükség. Mára elértük, hogy a XIII. kerület magas minőséget biztosító, dinamikus, fenntartható, visszafordíthatatlan fejlődési pályán van. Ennek része, hogy rövid, közép és hosszútávú programokat is kidolgozunk, véghez viszünk. 2033-ig vannak elképzeléseink arról, hogy milyen irányba építkezzen tovább a kerület. Először 1997-ben fogalmaztuk meg az általános fejlesztési tervünket, amelynek három pillére volt: a lakófunkció bővülése, a kereskedelmi és szolgáltatóegységek építése, valamint a magas színvonalú infrastruktúra és a rekreációs területek fejlesztése. Mi már akkor megfogalmaztuk azt is, hogy az integrált településfejlesztés hívei vagyunk, tehát nem elég épületeket felépíteni, a humán szolgáltatásokat ezzel párhuzamosan, egyenlő súllyal kell fejleszteni. Valamennyi megjelölt területen komoly eredményeket értünk el: a tőkevonzóképességünk igen nagy, egymillió négyzetméternyi kereskedelmi szolgáltatóegység települt ide, már 30 ezer vállalkozás működik. A fejlesztések mintegy 70 ezer munkahelyet teremtettek a kerületben. Eközben mintegy egymillió négyzetméternyi lakóterületet is építettünk. Amikor polgármester lettem, 54 ezer lakás volt a kerületben, ma már 74 ezer van, miközben objektív visszajelzések szerint minden negyedik-ötödik fővárosi lakásvásárló jelzi, hogy a XIII. kerületben szeretne ingatlant vásárolni. Ezzel egyenes arányosságban települnek ide a multinacionális vállalkozások is, magyarán a kerület fenntartható fejlődési pályán van.

– Ez azt is jelenti, hogy sok területen függetlenek tudnak lenni az államtól?

– Igen, a jelenlegi költségvetésünk 13 százalékban számol állami normatívákkal, továbbá mintegy 6 milliárd forintot kapunk az iparűzési adóból – persze ennek is legalább a négyszeresét fizetik be a vállalkozások. A teljesítményt, a jó gazdálkodást a befektetők, az itt vállalkozók, s itt élők is díjazzák. A fejlődés következő lépése, hogy a szolgáltatások is megfelelően magas színvonalúak legyenek, elsősorban három fő ellátásban: az oktatás, a szociális ellátások és az egészségügy területén.

– Az oktatást az állam elvonta az önkormányzatoktól.

– Mi nagy oktatási intézményhálózat-fenntartók voltunk, s mostanra beigazolódva látjuk a félelmünk, hogy sajnos a jókat silányítják közepesre, s nem a rosszakat hozzák fel. Olyan kerületi pluszprogramok szűntek meg, amelyek az oktatásminőség javítását célozták. Ilyenek az informatikai, a nyelvi és testi nevelési programjaink, melyek kiesése pótolhatatlan veszteség egy felnövő generáció számára. Nem szabad, s nem is tudunk egyetérteni ezzel, ahogyan az is sajnálatos, hogy az oktatási épületek fejlesztése is elmarad az iskolaállamosítások óta, holott nekünk volt tízéves programunk erre is, sőt átadtuk három iskola és valamennyi udvarának a komplett felújítási tervét. Semmit sem valósítottak meg belőle. Az iskolarendszerünk államosítása sok szempontból rosszul érintett minket, de így az óvodáink jártak jobban, hiszen ebben a ciklusban az összeset felújítjuk, s a bővítések is felgyorsultak. Már csak azért is fontos célunk ez, mert nő a gyermeklétszám, már több mint 3500 óvodást látunk el.

– Több lett a szociális feladatuk is?

– A szociális ellátás területén is az intézményhálózat fenntartása és fejlesztése a feladatunk, másfelől azonban a pénz- és természetbeni juttatások is önkormányzati hatáskörben vannak. Olyannyira, hogy 2015 márciusától nem kapunk rá forrást az államtól. Mi mégis megtartottuk önkormányzati segély formájában, amire csaknem 900 millió forintot fordítunk, több tízezer állampolgárnak segítünk. Három fő problémával fordulnak hozzánk ezen a téren az állampolgárok: a lakhatási gondokkal, az egészségügyi, elsősorban gyógyszer-támogatási kérdésekkel, s az élelmiszer vásárlás nehézségeivel. Mindenben próbálunk segíteni. A harmadik nagy ellátási terület, amelyben koncepcióval rendelkezünk, az egészségügy. Az életminőség nagyon fontos részének tartjuk a megfelelő, humánus egészségügyi ellátást, gazdasági erőforrásként tekintünk az emberi egészségre, az emberközpontúságra és a prevenció, a megelőzés a cél.

– Ezért is éri meg egy önkormányzat számára ingyenes CT- és MR- szűrést biztosítani a helyi lakosoknak?

– Természetesen, ez az alapfelfogásunk része. Ráadásul a pácienseknek a szűrést megfelelő időben és megfelelő minőségben kell biztosítani ahhoz, hogy valóban megelőző jellegű legyen ez a vizsgálat, s így elkerülhetőek legyenek olyan súlyos megbetegedések, amelyek nemcsak az állampolgárok, hanem az állam számára is komoly problémát okoznak. Egy állam gazdasági teljesítőképességének feltétele az egészséges, jó fizikumú lakosság. Kerületünkben nő a lakosságszám, 30 ezer főben stabilizálódott a 60 éven felüliek köre, s emelkedik a gyermekszületések száma is. Személyesen követem a nemzetközi és hazai egészségügyi statisztikákat, közismert, hogy a magyar lakosság halálozási és megbetegedési adatai drámaiak mind a daganatos megbetegedések, mind pedig a szív- és érrendszeri, vagy akár gyomorbetegségek területén. Kötelességünk, hogy a prevencióra fordítsuk az erőforrásainkat. Mi, a XIII. kerületben öt területen aktívan teszünk ennek érdekében. Az első az épületfejlesztés, hiszen tízéves programunk második ciklusában mára minden egyes háziorvosi rendelő, védőnői praxis, s a két szakorvosi rendelő is megújult. Most már olyan extra szolgáltatásokra is fordítunk energiát, hogy például a háziorvosi rendelőink klimatizálva legyenek. A második a műszerfejlesztés, hiszen ha korszerű eszközökkel végzik a szűrővizsgálatokat, akkor nagyobb az esély, hogy megelőzzük a megbetegedéseket. Ehhez szereztünk be világszínvonalú digitális radiológiai, mammográf és ultrahang készülékeket, defibrillátorokat, a szakrendelésekhez szükséges speciális eszközöket. Jó feltételeket szeretnénk biztosítani a korszerű, modern ellátáshoz. A harmadik terület a humánerőforrásé, ahol nagy erénynek tartom, hogy a kerületi orvosi szolgálatunkban biztosított a személyi állomány még ilyen elvándorlási hullám mellett is. A negyedik elem a primer és szekunder prevenció különböző programjai. Az ötödik az OEP-en felüli pénzforrás biztosítása.

– Ez szintén igazolja, hogy szükség van a szűrésekre.

– Persze, minden orvosi adat, statisztika indokolttá tette ezt a most átadott beruházást, de nem is állunk meg az MR és CT készülékek beszerzésénél, mert lézersebészeti központot hozunk létre, s az altatásban végezhető vastagbél-vizsgálatokhoz is beszerzünk megfelelő műszereket. Lassan tíz éve bevezettük az egynapos sebészetet, amely nyomán hat szakmában, tizenötezer műtétet hajtottak végre az itteni szakemberek.

– Csakhogy sem ez utóbbi óraszámnövekedést, sem a kerületi MR- és CT-vizsgálatokat nem támogatja az állami egészségbiztosító.

– Sajnálatosan nem. Megvizsgáltuk, hogy évente mintegy tízezer ilyen vizsgálatot vesznek igénybe a helyi lakosok, 13-15 különböző helyen az országban. Nemcsak az utazás, hanem maga a vizsgálat is a legtöbb esetben pénzbe került a lakosoknak, ráadásul 2 és 6 hónap közötti várakozással kapnak időpontot. Mindezek alapján dolgoztunk ki megvalósíthatósági tanulmányt, s fordultunk az egészségbiztosítóhoz, a működtetés finanszírozásáért, amely elutasította a támogatáskérelmünket. Nem értem ezt meg, mert magáncégek kapnak forrást a fenntartásra, amikor viszont egy önkormányzat hajt végre ilyen, ráadásul állami feladatot, akkor nem kap.

– Nem inkább az a probléma, hogy nem egy önkormányzatról, hanem épp a XIII. kerületről van szó?

– Persze, de ezen túltettük magunkat. Tavaly közbeszerzési eljárást folytattunk le, a legkorszerűbb gépeket vásároltuk meg, tudtuk, hogy egy intézményt nem létrehozni nehéz, de működtetni is kell. Megpályáztattuk, a nyertes konzorcium pedig vállalta, hogy a kerületi lakosoknak két héten belül és ingyenesen elvégzik a szükséges vizsgálatot. Ez az elveinknek megfelelően szolidáris és igazságos, mert a rászoruló, szegényebb állampolgárok, akik nem tudják azt a 20-100 ezer forint közötti összeget kifizetni, amennyibe magánellátásban kerülne ez, éppúgy megkapják az ellátást. Ez egy hatalmas érték a kerületi lakosoknak.

– A működtető cég a kerületi lakosoknak tehát ingyen, másoknak pénzért végezheti a vizsgálatokat.

– Igen, ez az ő bevételi forrásuk. Ez azért is fontos munka, mert az OECD-átlag alapján egymillió lakosra 13 MR-készülék jut, Magyarországon ennek a fele, holott az átlagnál sokkal többnek kellene lennie, mert a daganatos megbetegedések aránya magasabb. Mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy a legjobb, legkorszerűbb műszerekkel, minél több állampolgár vizsgálata történjen meg, s ha baj van, azt még időben észleljék, hogy a beteg megkaphassa a megfelelő kezelést. Ezek a gépek világszínvonalúak, működési idejük általában 7-10 év. Én abban reménykedem, hogy míg ezek a gépek dolgoznak, addig a kormánynak is sikerül lépnie a magyar társdalom egészségvédelme érdekében. Ez pikírt megjegyzés volt, hiszen mi ezzel a 800 millió forintos beruházással állami feladatot látunk el.

– Sok állami feladat hárult az önkormányzatokra, miközben költségvetési forrásaik csorbultak.

– Az egészségügyi és szociális területen meggyőződésemmel ellentétben a kormány évek óta az öngondoskodást túlhangsúlyozza, ám ez a valóságban felelősségáthárítás, a pénzkivonás indoklása. Nekem természetesen más a felfogásom az önkormányzat rendszer kapcsán is, mint amit jelen pillanatban a kormány működni enged. Hozzám az Európai Önkormányzati Charta szerinti felfogás áll közel, amelyet annak idején 1997-ben emeltünk a hazai jogrendbe. Abban az önállóság, nem pedig az állam kiszolgálóivá degradálás szerepelt, több objektív mérce, s kevesebb szubjektív forráselosztási mechanizmus – én pofapénznek szoktam nevezni – rögzítve volt. Ennek megfelelően a mi kerületünk nagy hangsúlyt fektet a szuverenitása megőrzésére.

Csúcstechnológia a XIII. kerületben

Ünnepélyes keretek között adták át a XIII. kerületi önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének CT és MR Diagnosztikai Centrumát csütörtök délelőtt. A XIII. kerület az önkormányzatok közül elsőként vásárolt CT és MR gépeket: saját forrásból 800 millió forintot költött a csúcstechnológiára, melyből egész Európában is csak néhány van. A XIII. kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít. A centrum szeptember első napjaitól fogadja a pácienseket, a nem angyalföld-újlipótvárosi lakosok által kért vizsgálatok számát és díját a koncessziós cég szabadon és önállóan állapítja meg. Az ezekből származó bevétel teljes egészében az önkormányzati műszereket működtető szakmai csapatot illeti meg.




Szerző

Lázár bejelentett: először lesz nyugdíjprémium

Publikálás dátuma
2017.10.06. 07:05
FOTÓ: Tóth Gergő
Állami kegyként jelentette be Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón, hogy novemberben egyszeri nyugdíjprémiumot kapnak az idősek, bár ebben már januárban majdnem biztos volt mindenki. 

Szeptemberben a miniszterelnök is már csak kicsit lebegtette a kérdést, a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában kimondta, szerinte lesz ilyen emelés, csak meg kell várni a novemberi gazdasági adatokat. A kancelláriaminiszter bejelentése azt igazolja, a magyar gazdaság teljesítményéről áradozó kormány nem halogathatta tovább annak elismerését, hogy tavaly tudatosan alultervezte a nyugdíjemelés mértékét.

Hangsúlyozni kell: nyugdíjprémium nem ajándék, ennek utalására törvény kötelezi a kormányt. A jogszabályt akkor alkotta meg 2009-ben a Bajnai-kormány, amikor a gazdasági válságban nem tudta kifizetni a 13. havi nyugdíjakat, most tehát a Fidesz valójában egy baloldali törvényt teljesít. A jogszabály alapján akkor kell év végén egyszeri nyugdíjprémiumot fizetni, ha két feltétel egyszerre teljesül: egyrészt az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot (most a legpesszimistább előrejelzés szerint is legalább 3,6 százalékos GDP növekedés várható), másrészt az államháztartás egyenlegcéljának is teljesülni kell, ami szintén elérhetőnek látszik.

2017-ben az átlagos nyugdíj 124 ezer 300 forint, a meghatározott képlet alapján kiszámított prémium maximum 20 ezer forint lehet. Ehhez társul majd a rosszul tervezett nyugdíjemelés kiegészítése, hiszen éves szinten 3 százalékos inflációval számol a kormány, míg januártól csak 1,6 százalékkal emelte az ellátásokat. Az 1,4 százalékos különbözetet kötelessége kifizetni.

Mindent összevetve, Lázár János mindössze annyit jelentett be a nyugdíjprémiummal kapcsolatban, hogy megteszik, amire a törvények kötelezik a kormányt. Ugyanakkor azt is megüzente a nyugdíjasoknak, "dolgoznak rajta", hogy idén is kapjanak Erzsébet-utalványt, de ez a gazdaság teljesítményén múlik. 

Bűnbakké tett civilek
A menekülteket segítő civil szervezet a felelős az Őcsényben kialakult helyzetért Lázár János szerint. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint felelőtlenül járnak el azok a szervezetek, amelyek menekült gyerekek üdültetésekor nem az államhoz fordulnak segítségért. "Mi készek vagyunk az ellátásnak ezt a formáját is biztosítani" – fogalmazott a miniszter. Mint ismert, a Migration Aid nevű szervezet a Tolna megyei Őcsénybe, egy helyi panzióba szeretett volna vinni egy-két, jogszerűen az ország területén tartózkodó menekült családot. Ez azonban olyan indulatokat szított, hogy az ügyben tartott falugyűlés káoszba fulladt, ismeretlenek kiszúrták a panziótulajdonos autójának kerekét, Őcsény polgármestere pedig lemondott. Lázár szavaira reagálva Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja lapunknak elmondta: nem éppen az állam segítőkészségéről lehetett beszélni akkor, amikor indoklás nélkül kizárták munkatársaikat a tranzitzónákból. Siewert úgy véli, sokat segítene, ha a kormány egy plakátkampány árának töredékéért világossá tenné, hogy lényegében már csak jogszerűen itt tartózkodó menekültek vannak Magyarországon. - J. D.



Szerző

Elbaltázott kémvád - Eldől Kovács Béla sorsa

Publikálás dátuma
2017.10.06. 07:04
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Hatvan napon belül eldől, vádat emel-e az ügyészség Kovács Béla jobbikos uniós képviselő ellen, ám a legújabb információk alapján az igencsak zavaros ügy felgöngyölítésére aligha van esély.

Idő előtt állította le a kormány az Európai Unió elleni kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselővel szemben folytatott felderítést – írta meg az Index. A portál szerint az uniós választási kampány, valamint Kovács ügyeinek nyilvánosságra hozatala lehetett az érdek, így az orosz kapcsolatai miatt Kovácsot régóta szemmel tartó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) azelőtt fejezte be a titkos megfigyelést, hogy bármilyen tettenérésre sor kerülhetett volna. Enélkül viszont később gyakorlatilag már lehetetlen bizonyítani bármilyen kémvádat.

Sem az AH-t felügyelő Belügyminisztérium, sem a 2014 óta nyílt nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem kommentálta ezt a felvetést, a KNYF csupán annyit közölt, hogy kétszer harminc napon belül dönt a vádemelésről. Kovács Béla és védője, Szikinger István ugyanakkor nemrégiben átnézte a nyomozás iratait. Az ügyvéd lapunknak azt mondta, a KNYF gyanúsításában nem szerepel semmi, ami azt bizonyítaná, hogy a védence illegális tevékenységet folytatott volna. Korábban az ügyet megszellőztető Index azt írta: a vádhatóság szerint Kovács konspiráltan találkozott orosz diplomatákkal. Az ügyvéd szerint azonban a gyanúsításban csak egyetlen, 2014-es találkozó szerepel, ám a képviselő egy nyilvános helyen találkozott egy orosz diplomatával, a beszélgetés során pedig semmilyen kémkedésre utaló információ nem hangzott el.

Az Index mostani cikke szerint Kovács Béla nemcsak orosz diplomatákkal, hanem a korábban az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val is hírbe hozott Győrkös István nemzetiszocialista vezetővel is kapcsolatot tartott. Sőt, a portál több forrásból is úgy értesült: Győrkös felesége Kovácsék háztartásában dolgozott. "Soha életemben nem láttam Győrkös Istvánt, azt sem tudom, hogy ő kicsoda" – mondta lapunknak Kovács Béla, hozzátéve: arról sem tud, hogy Győrkös felesége valaha is dolgozott volna náluk.

A hírportál szerint dacára, hogy Kovács állítása szerint a kilencvenes években Oroszországban üzletelt, nincs semmiféle nyoma az orosz cégregiszterben. A képviselő lapunknak azt állította: emlékezete szerint három cégben is volt érdekeltsége. Kérdésünkre konkrétan megnevezte a "Naura-K" nevű vállalkozását, amelynek Oroszországban ő volt a tulajdonosa, de ugyancsak az ő érdekeltsége volt a "Selena" nevű cég is, amit ugyan a felesége vezetett, viszont Kovács Béla maga is a cégnél dolgozott. Az EP-képviselő közlésének ellenőrzése folyamatban van.