Kiutasított tizenöt kubai diplomatát az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2017.10.03. 19:41
FOTÓ: Adalberto ROQUE / AFP
 Az Egyesült Államok kedden  kiutasított 15 kubai diplomatát.

Az előzetes kiszivárogtatásoknak megfelelően az amerikai kormányzat kedden jelentette be ezzel kapcsolatos döntését. A washingtoni kubai nagykövetség munkatársai hét napot kaptak arra, hogy elhagyják az Egyesült Államokat. 

A döntést a  külügyminisztérium  kubai nagykövetsége munkatársainak rejtélyes megbetegedéseire hivatkozva azzal indokolta, hogy a havannai illetékesek képtelenek voltak a nemzetközi egyezményekben előírtaknak megfelelően biztosítani a diplomaták és családtagjaik épségét és biztonságát.

A napokban kémregényeket idéző támadás áldozata lett több mint húsz amerikai diplomata Havannában. Hogy mi lehetett a célja a furcsa halláskárosító támadásnak, és kinek állhatott érdekében, arról az amerikai külképviselet egykori vezetője nyilatkozott lapunknak. „Tapasztalatból tudom, hogy a kubaiak megszállottan igyekeztek lehallgatni és megfigyelni minket. Míg ott dolgoztam, az életünk minden pillanatába megpróbáltak bepillantást nyerni. A nap 24 órájában, mindenhol megfigyeltek: a kocsimban, az otthonom minden szegletében, ha utaztam az országon belül, akkor is. Mindenről tudni akartak” – mesélte a Népszavának John Caulfield, aki 2011-2014 között a nagykövetség híján működő Amerikai Érdek-képviseleti Iroda első embere volt Havannában. A nyugalmazott amerikai diplomata „szakértője” a kubai rezsim taktikáinak, ám még őt is meglepte a hidegháborút idéző, halláskárosító „szuperfegyverekről” szóló botrány a havannai amerikai követségen.

Augusztus elején került nyilvánosságra, hogy több havannai kiküldetését teljesítő amerikai diplomata, valamint néhány családtag orvosi kezelésre szorult, miután romlani kezdett a hallásuk. Ahogy teltek a hetek, kiderült, hogy legalább 21 amerikai – köztük a követség első számú biztonsági embere –, valamint legalább öt kanadai esett áldozatul a furcsa támadásnak, amelyről Washingtonban úgy vélik, valamiféle akusztikus fegyver okozhatta.

A CBS News birtokába került néhány orvosi lelet, amelyekből kiderült, hogy a visszafordíthatatlan halláskárosodáson túl volt, aki könnyebb agysérülést szenvedett. A tünetek között szerepelt még a szédülés, a fejfájás, a kimerültség, valamint a koncentráció- és memóriazavar. Egyesek nem tudták semmihez kötni a rosszullétet, mások azonban arról számoltak be, hogy a tüneteket megelőzően különös, rovarra emlékeztető, ám fájdalmasan hangos zajt hallottak. A sajtóban megjelent információk szerint az amerikai kormány arra gyanakszik, hogy speciális eszközökkel hajtották végre a támadást a kubai kormánytól bérelt – és a rezsim által „karban tartott” – diplomáciai épületeken kívülről.

Lásd még: „Kuba mindent elveszíthet, ha provokálja az USA-t”

Szerző

A szólásszabadság megsértése miatt büntettek Strasbourgban

Az szólásszabadság jogának megértése miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Oroszországot, amiért Moszkva megrágalmazott egy újságot és annak újságíróját a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájával kapcsolatban közzétett cikkeik miatt.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében aláhúzta, a rágalmazás bűntette miatt az orosz államnak összesen mintegy 5500 euró (mintegy 1,7 millió forint) anyagi kártérítést kell fizetnie a két sértettnek.

Az ügy részleteit ismertetve a bíróság elmondta, hogy az orosz Jelena Milasina újságírónő, a Novaja Gazeta című lap munkatársa az orosz katonai ügyészség ellen szóló bizonyítékokat mutatott be az ellenzéki lap hasábjain megjelent két cikkében a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájában elhunyt egyik áldozat édesapjának és ügyvédje bíráló hangvételű beszámolójára támaszkodva.

A bírák véleménye szerint a szerző és a cikket megjelentető napilap hozzájárult a katasztrófa körül kialakult közérdekű vitához, a rágalmazást kimondó hatóságoknak pedig el kellett volna viselniük a napvilágot látott bírálatokat az áldozatok emléke és hozzátartozóik iránti tiszteletből.

Mint elmondták, a felperesek cikkeikben világossá tették az olvasók számára, hogy az apa és az áldozatok ügyvédje olyan tényekről számolnak be, amelyek - és azok elhallgatása - hatalommal való visszaélést jelentenek. Nem mondható el tehát, hogy a felperesek a leírtakhoz nem szolgáltattak semmilyen ténybeli alapot, az újság és az újságíró a médiaetikai kódex szerint jártak el - tették hozzá.

A bírák aláhúzták, különösen határozott indokok kellenek ahhoz, hogy elítéljenek egy olyan újságírót, aki hozzájárul mások szavainak terjesztéséhez. Az orosz nemzeti bíróságok azonban nem fogalmaztak meg ilyen okokat - hangsúlyozta az emberi jogi bíróság.

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, a 118 fős legénység életét vesztette. A K-141 jelzésű orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró szerencsétlensége azután következett be, hogy a hajótestben 100-150 méteres mélységben robbanás következett be. A hivatalos magyarázat szerint az volt a kiváltó ok, hogy az orr-részben - feltehetően a nem megfelelő rögzítés miatt - felrobbant az egyik torpedó. Mintegy két perccel később egy második, nagyobb robbanás is bekövetkezett, minden bizonnyal akkor, amikor a Kurszk a tengerfenékhez ütközött.

A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 rakétát hordozhatott, és 1995 januárjában állították hadrendbe. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása óta több végzetes kimenetelű baleset történt az orosz haditengerészetnél. A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája volt.

Szerző

Meghalt Szaddám Huszein utóda

Publikálás dátuma
2017.10.03. 18:03
FOTÓ: CEM OKSUZ / ANADOLU AGENCY
Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Dzsalál Talabáni, Irak első nem arab elnöke - jelentette az iraki állami televízió kedden.

Az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben született kurd származású Talabánit 2005-ben, két évvel Szaddám Huszein iraki diktátor megbuktatása után választották Irak elnökévé.  A kurdok önrendelkezését támogató volt elnök 2014-ben mondott le az elnöki tisztségről.

Szerző