Tömegmészárlás Las Vegasban - Elbocsátották a CBS alelnökét

Publikálás dátuma
2017.10.03. 10:36
Az áldozatokra emlékeznek. FOTÓ: LAS VEGAS, UNITED STATES
Azonnali hatállyal elbocsátották helyi idő szerint hétfőn Hayley Geftman-Goldot, a CBS televízió alelnökét, mert a közösségi médiában azt írta: nem tud együttérezni a Las Vegas-i tömegmészárlás áldozataival, mert a country zene kedvelői többnyire fegyverrel hadonászó republikánusok.

Hayley Geftman-Gold, aki egyúttal a CBS jogtanácsosa is volt, még hétfő éjjel bocsánatkérő közleményt adott ki, amelyben "védhetetlennek" nevezi saját kijelentését, melyet "őszintén sajnál". Az elbocsátott CBS-alelnök világossá teszi, hogy "szégyenletes" bejegyzése nem tükrözi korábbi munkaadója, kollégái, családja és barátai nézeteit, sőt, még a saját nézeteit sem. "Ennek az értelmetlen erőszaknak a legmélyebb együttérzést kell kiváltania" - húzta alá Geftman-Gold.

A CBS a Fox News hírcsatorna megkeresésére leszögezte: Geftman-Gold körülbelül egy évet töltött a cégnél, megsértette a vállalat normáit, és többé már nem a CBS alkalmazottja. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az elbocsátott alelnök nézetei "mélyen elfogadhatatlanok a CBS valamennyi munkatársa számára", egyúttal együttérzését fejezte ki a tragédia sebesültjeinek és az áldozatok családtagjainak.

New York állam ügyvédi kamarája hétfőn petíciót fogalmazott meg, amelyben elítélte Geftman-Gold "helytelen szakmai viselkedését". A petíciót hétfőn késő estig mintegy ezren írták alá. Donald Trump elnök hétfőn rövid beszédében leszögezte: a Las Vegasban elkövetett tömegmészárlás "velejéig gonosz cselekedet" volt. Az elnök elrendelte, hogy az országban péntekig mindenütt engedjék félárbócra az amerikai zászlót, feleségével együtt pedig szerdán Las Vegasba látogat.

Tovább nőtt a halálos áldozatok száma

Helyi idő szerint hétfő kora estére elhunyt a tömegmészárlás ötvenkilencedik áldozata.

A countryfesztiválon mintegy 22 ezren vettek részt, 527 sebesültet kórházakban ápolnak. Sok halálos áldozatot még mindig nem sikerült azonosítani.

Az amerikai televíziók mindegyikében a halálos áldozatok képeit mutatják be és családtagok, ismerősök segítségével elevenítik fel életüket: vannak köztük fiatalok, középkorúak és nagymamák, nők és férfiak, ápolónő, egyetemi jégkorong-csapat edzője, tanár, szolgálaton kívüli rendőr. Az ABC és a CNN televíziók helyszínről tudósító riporterei a kórházakban ápoltak közül kerestek fel néhányat.

Szerző

Pokol Las Vegasban

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:40
Fotó: Getty Images/Ethan Miller
Az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözésének színhelye volt Las Vegas. A hatóságok szerint nem terrortámadás történt.

Helyi idő szerint este 10 óra 8 perckor Las Vegasban, a Mandalay Bay kaszinó-hotel 32 emeletéről egy 64 éves férfi nyitott tüzet a város fő sétányán tartott háromnapos Route 91 Harvest countryfesztivál résztvevőire. A tömeg mintegy 40 ezres volt. A vérengzés következtében 58 ember vesztette életét, 515 személy megsebesült, 14 sérült állapota kritikus. Ez volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözése.

A merénylő öngyilkos lett, amikor a kommandósok rátörték hotel szobája ajtaját. Tíz fegyvert találtak szobájában. A 64 éves Stephen Paddock indítékai nem ismertek, az FBI kizárta a terrortámadás lehetőségét, jelezve, nem voltak terrorkapcsolatai. Hétfő délután az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a Las Vegas-i tragédiáért, „bejelentkezett a dicsőségért”, de az FBI azonnal cáfolta, hogy Paddocknak bármi köze lett volna a terrorcsoporthoz.

Az amerikai hatóságok jelezték, az elkövető helyi lakos, magányos elkövető, aki pszichológiai problémákkal is küszködött.

Fotó: Getty Images/David Becker

Fotó: Getty Images/David Becker

A Las Vegas-i tragédia minden bizonnyal újra felveti az amerikai politikában a fegyvertartás problémáját. A történtek kapcsán hétfőn a francia Le Monde is azt azonnal jelezte, az amerikaiak az egyik legfegyverzettebb nép: 100 emberre jut 85 forgalomban lévő fegyver. Barack Obama volt amerikai elnök második mandátuma vége felé, 2016 első napjaiban jelentette be a fegyvertartás szabályainak szigorítását, ami akkor is nyilvánvaló volt, hogy nem egy rövidtávon megvalósítható tervről van szó. Az Egyesült Államokban a fegyverviselés alkotmányos jog, 1791 óta van hatályban, s a lakosság többsége is támogatja. A tavaly júniusi orlandói mészárlás után (50 halott, 53 sebesült), az elnökválasztási kampány idején került legutóbb terítékre a fegyvertartás korlátozásának problémája az amerikai törvényhozásban. Június közepén demokrata honatyák egy csoportja próbálta kikényszeríteni a szigorítást, a szenátus napirendjére tűzni a kérdést. Chris Murphy connecticuti demokrata szenátor, aki az államában, a newtowni Sandy Hook általános iskolában 2012-ben történt mészárlás, (26 halott, köztük 20 kisgyerek) óta harcol teljes erőbedobással a fegyvervásárlás szigorításáért. „Elegem van abból, hogy újra és újra ártatlanokat mészárolnak le, s elegem van a szenátus tehetetlenségéből is” – fogalmazott akkor Murphy, hangsúlyozva, hogy több republikánus szenátor is helyeselné a fegyvervásárlás szigorítását.

Az orlandói mészárlás nyomán az épp kampányban lévő Donald Trump is azt állította, elnökként kész lenne fontolóra venni a fegyvervásárlás szabályainak szigorítását. Korábban azzal támadta demokrata ellenfelét, Hillary Clintont, hogy a szabad fegyvertartásról rendelkező 2. számú alkotmány-kiegészítés eltörlése a célja. Trump elnökjelöltként megkapta a fegyverlobby legbefolyásosabb szervezete, az NRA támogatását.

A Las Vegas-i történtek kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Trump, immár elnökként velejéig gonosz cselekedetnek nevezte a merényletet. Bejelentette, hogy az áldozatok iránti tisztelet jeléül jövő héten félárbócra eresztik az amerikai zászlót a Fehér Házon, a katonai és haditengerészeti állomásokon valamint minden középületen. Jelezte, szerdán Las Vegasba utazik.

Ferenc pápa együttérzését fejezte ki a ”teljességében értelmetlen” tragédia érintettjeivel, jelezte, imádkozni fog az áldozatokért és sérültekért.

Szerző

Árnyék a német újraegyesítésen

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:38
Fotó: AFP/Paul Zinken

Máig nem tűntek el a fejlettségbeli különbségek a kelet és nyugat németországi régiók között, így gondolja a német lakosság közel két harmada. A Bild napilapban hétfőn, a német újraegyesítés előestéjén közölt, az INSA intézet által végzett felmérés szerint 27 évvel Kelet- és Nyugat Németország újraegyesítése után is érezhetőek a különbségek, az ország mai megosztottsága pedig továbbra is épp az egykori határvonal mentén húzódik.

A megkérdezettek 64,6 százaléka tartja kelet-nyugat megosztottságúnak az országot, csupán 22,9 százalék gondolja úgy, hogy Németország túllépett már ezen. Az egykori Kelet-Németországban élők 74 százaléka állította, érzékeli a láthatatlan választóvonal létezését, a nyugat-németek közül viszont csak 62,3 százalék vélekedett így. A szeptember 24-i parlamenti választások is a kelet-nyugat közötti választóvonal létét igazolták. Németország újraegyesítését 1990. október 3-án deklarálták.

Szerző