Előfizetés

Humanitárius rémálom Mianmarban

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:36
Fotó: AFP/Safvan Allahverdi

Legkevesebb 60 ember vesztette életét Banglades partjainak közelében, amikor egy Mianmarból menekülő rohingyákat szállító lélekvesztő hajótörést szenvedett, közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az első hírek 12 halálesetről szóltak a csütörtök esti hajótörés kapcsán, de pénteken az IOM szóvivője közölte, 23 holttestet megtaláltak, 40 személy holléte még nem ismert, becslésük szerint minimum 60 halottal kell számolni. A túlélők elmondták, a bárkán 80-an utaztak köztük 50 gyerek, egész éjszakát a nyílt vízen töltötték étel és ital nélkül, amikor a partoktól nem messze, viharba kerültek.

A muszlim rohingya kisebbség mianmari üldöztetéséről csütörtökön tárgyalt az ENSZ Közgyűlése. António Guterres főtitkár humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte tömeges menekülésüket. Az utóbbi néhány hétben ugyanis több mint félmillióan menekültek a szomszédos Bangladesbe, miután nyár végén a nyugat-mianmari Arakán szövetségi államban – rohingya szélsőségesek összehangolt támadásait követően – a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett.

Merkel ragaszkodik Európa-politikájához

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:34
Fotó: AFP/Ilmars Znotins
Felgyorsulnak a viták az Európai Unió jövőjéről. Ez derült ki az EU digitális jövőjéről szóló csúcstalálkozón. Hamarosan eldől: kétsebességes lesz-e Európa.

Bár még azt sem lehet tudni, milyen színezetű kormány alakul Németországban, s Angela Merkelnek sikerül-e megállapodnia a potenciális koalíciós partnerekkel, a szabaddemokrata FDP-vel, illetve a Zöldekkel, a kancellár világossá tette: az Európa politikát illetően legfeljebb csak korlátozott beleszólást enged az esetleges koalíciós társak számára. Azzal ugyanis, hogy kiállt Emmanuel Macron francia elnök több, az Unió megújítását célzó, kedden elheangzott javaslata mellett, világossá tette: hiába nem akar több Európát az FDP, az Európát érintő kérdésekben nem hajlandó engedni, vagy legalábbis nem jelentősen.

Merkel Tallinnban, az Európai Unió digitális jövőjéről szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozón úgy fogalmazott, Európát talpra kell állítani, s meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy ismét sikeressé váljon. Nyitva hagyta a kérdést, hogyan is néz ki a reform. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két héten belül dolgozza ki erre vonatkozó javaslatait.

Merkel csütörtökön este két órán keresztül tárgyalt az uniós állam- és kormányfőkkel arról, hogyan lehetne megreformálni az EU-t. Macron reformterve mellett Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szeptember közepén elhangzott beszéde is többször szóba került. A francia elnök és a Bizottság feje ugyan hasonló javaslatokat terjesztett elő, Macron azonban messzebb menne, egyértelműen a kétsebességes Európa mellett foglalt állást, amit Juncker nem támogat.

Hírek szerint mindkettőjük elképzelését támogatták az észt fővárosban, de hogy kik, illetve mely javaslatok találtak pozitív visszhangra az állam- és kormányfők körében, erre vonatkozóan nem osztottak meg részleteket. Paolo Gentiloni olasz kormányfő mindenesetre már szerdán támogatásáról biztosította Macron terveit. Merkel pedig csütörtökön nyíltan helyeselte a közös védelmi politikára és a migrációs politikára vonatkozó elképzeléseit, illetve azt, hogy az EU-ban harmonizálni kell a vállalkozókra kivetett adóterheket, valamint a csődtörvényt. Ezekről a témákról a német koalíciós tárgyalásokon is szót ejtenek majd – tette hozzá.

Németországban Macronnak az euróövezet átalakítására vonatkozó tervei a legkényesebbek. Saját költségvetést, pénzügyminisztert akar az eurózónának, valamint a gazdaság és szociális politika összehangolását. Különösen a kisebbik uniópárt, a CSU, valamint az FDP tart attól, hogy a tervek megvalósítása túl sokba kerülne Németország számára. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió politikusa, a ZDF egyik műsorában kifejtette: „Macron pénzügypolitikáját illető terveivel kapcsolatban rendkívül szkeptikus vagyok”. Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke pedig kifejtette: „Ha francia politikus lennék, én is azt akarnám, hogy mindent Németország fizessen”. Másként látja a kérdést a környezetvédők vezetője, Cem Özdemir, aki szerint a német politikának igenis fel kell karolnia Macron terveit, mert „ha elbukik, akkor jön Le Pen”.

Hogy a francia elnök terveit milyen mértékben támogatja majd az új német kormány, egyelőre talány. Magyar szempontból azonban egyelőre nem az euróövezet jövője a legfontosabb kérdés, hanem az, megvalósuljon-e vagy sem a kétsebességes Európa. Erről is szó eshetett a német kancellár és Marc Rutte holland miniszterelnök hosszú, csütörtök esti megbeszélésén. Hamarosan választ kell kapnunk ezekre a nagy kérdésekre.

Versengés az ukrán védelmi szakemberekért

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:32
Fotó: AFP/Sergey Mamontov/Sputnik
Kemény verseny bontakozott ki keleti szomszédunk hadiiparának tapasztalt kulcsembereiért. Ezt a harcot az oroszok elvesztették.

Kína sokkal jobban kihasználta az ukrán ipar összeomlását, mint Oroszország, állítja az orosz Nyezaviszimaja Gazeta. Ennek igen szemléletes jele, hogy egész városokat épített fel az ukrán szakemberek számára. A legnagyobb ukrán vállalatok munkatársainak ezrei telepedtek le Kínában családjaikkal együtt.

Az egyik ilyen vállalat a Juzsmas (Déli Gépgyár), amely sokáig büszke volt rakétáira, űreszközeire és egyéb katonai termékeire. A Zenit-3SL űrhajózási hordozórakéta gyártásában is jeleskedett. Tervezőirodájában fejlesztették ki az Interkozmosz szovjet ionoszféra-és magnetoszféra-kutató műholdat. A gyár neve legutóbb akkor került a lapok címoldalára, amikor amerikai szakértők azt állították, hogy innen került Észak-Koreába a rakétahajtómű technológia, esetleg kész hajtóművek is. Ezt az ukránok tagadták, elismerték ugyanakkor, hogy korábban gyártottak itt olyan rakétahajtóműveket, amelyekről a The New York Times írt. S az is tudható, hogy 2012-ben két észak-koreai állampolgárt elitéltek, mert ebben a gépgyárban kémkedtek.

Az Antonov repülőgépgyár 1925-ben készítette el az első szovjet konstrukciójú repülőgépet, és azt követően többek között az Antonov szállítórepülőgépek sorozatgyártásával erősítette hírnevét. Innen is szép számmal telepedtek Kínába szakemberek. Mint ahogy az 1907-ben alapított Motor Szics” vállalattól is, amelyet valamikor a világ egyik legnagyobb repülőgép-és helikopter hajtóműveket gyártó üzemének tartottak. Miután Porosenko ukrán elnök megtiltotta az Oroszországgal folytatott hadiipari együttműködést a Motor Szics megrendeléseinek 85 százalékát elvesztette. Ezrével bocsátották el az embereket. Nem járt sokkal jobban a Juzsmas sem, 2016 óta hetente egyetlen napon üzemel.

Azt állítják, hogy Oroszországnak 90 százalékban sikerült pótolnia a kiesett ukrán technikát, és jövő évig teljes mértékben helyettesíteni tudja azt. Ami viszont nem sikerült, hogy kellő számú ukrán szakembert megnyerjenek. Putyin elnök még 2014-ben meleg szavakkal biztatta az ukránokat az orosz letelepedésre, jó fizetést és lakást ígért nekik, és biztosította őket arról, hogy örömmel fogadják őket az orosz gyárakban. Rogozin miniszterelnökhelyettes idén az Antonov gyár tervezőinek ígért munkát. „Várjuk kollégáinkat, készek vagyunk minden szükségest biztosítani a számukra, munkát, perspektívát és fizetést, nehogy meghaljon az a repülőgépépítési ideológia, amelyet egykor Oleg Konsztantinovics Antonov ápolt.” A felszólításnak nem volt kellő foganatja.

Júliusban bejelentették az ukránok, hogy az Antonov gyárat felszámolják. A jelek szerint mindez a kínaiak ölébe hull. Megvették a technológiai dokumentációt, többek között az olyan hatalmas szállítórepülőgépekét, mint az Antonov, a Ruszlán és a Mrija Utóbbi a világ legnehezebb repülőgépe: 640 tonnás maximális felszálló tömegével 250 tonna hasznos teher szállítására képes. A tehertér hossza 43 méter. Hetven ember szállítására is kialakítottak egy utasteret. Több repülési világrekordot állított fel. Aztán egyetlen példánya hangárba került, hajtóműveit kiszerelték.

Mint a Nyezaviszimaja Gazeta hírül adja, Sanszhi kínai tartományban 124 négyzetkilométeren az Antonov gyár több ezer munkatársa és családja számára épül egy kerület. A Motor Szics és a Juzsmas szakembereit egy másik városban telepítik le, ahol az új gyárban hajtóművek létrehozásán dolgoznak majd.

A kínaiak nagyvonalúak, új gyárak, új városok születnek, gyorsan lakáskulcs kerül az érkezők kezébe és jelentős jövedelemmel számolhatnak. E közben az oroszok megszerzett ukrán szakemberek ezreiről nem tudnak beszámolni, talán százakról, de ez sem biztos. Amitől viszont tartanak, hogy a polgári repülés pilótái után az orosz mérnökök is követik az ukrán példát, hacsak nem javulnak életkörülményeik, és Kína felé veszik az útjukat.