Éber Márk Áron: Itt az idő! Közösségi sportstratégiát!

Publikálás dátuma
2017.09.30. 08:10
FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Vajon megérte a stadionokba és fociakadémiákba öntött temérdek közpénz? Nem inkább az oktatást, az egészségügyet, a szociális intézményrendszert kellene rendbe tenni? Építsünk még több stadiont? Vagy inkább újítsunk fel kórházakat, és ismerjük el jobb fizetéssel a tanárok, ápolók, orvosok munkáját? Sport vagy oktatás? Foci vagy kórház? – jó ideje vagyunk már résztvevői vagy fültanúi ilyen vitáknak (társas dühöngéseknek), holott nem ez a fő kérdés. Az igazi kérdés az, mennyit és hogyan fektet be az állam abba, hogy állampolgárai egészségesek, képzettek, fizikailag és szellemileg „edzettek” legyenek. Nem a sportra szánt pénz a túl sok. Annak elosztása igazságtalan. Vagy legalábbis lehetne sokkal-sokkal igazságosabb és okosabb is!

A jövőbe, állampolgárai egészségébe és tudásába befektető állam nem stadionokat épít, ahol húsz-harminc profi játékos játszik (mindenki más pedig legfeljebb nézi), hanem mozgásba kívánja hozni valamennyi állampolgárát. Az állam igenis támogassa és segítse polgárait abban, hogy minél többet mozogjanak, hogy megőrizzék és javítsák egészségüket. Az állam igenis építsen futóköröket és sportparkokat, újítson fel grundokat és uszodákat. Létesítsen polgárai mind szélesebb köre által használható sportolási lehetőségeket. Néhány sokmilliárdos projekt helyett, amely végül kevés számú profi élsportolót szolgál, támogassa azt, amit valaha „tömegsportnak” vagy „népsportnak” neveztek, és amit ma rekreációnak vagy közösségi sportnak mondunk. Írja hatalmas fehér betűkkel virítóan kék óriásplakátokra: „Őrizd meg az egészséged! Mozogj rendszeresen!” Ösztönözze polgárait mozgásszegény életformájuk megváltoztatására.

Támogassa a kerékpáros közlekedést, fejlessze infrastruktúráját! Ragadja meg a hazai sportsikerek okozta népi örömöt és jelentse be: a következő években közhasználatú grundok, az ízületeket óvó futókörök, közuszodák, sportparkok százai nyílnak szerte az országban – kisvárosban, nagyközségben, megyeszékhelyen, a fővárosban egyaránt. Hirdessen programot, mert azt akarja, hogy polgárai alacsony költségráfordítással be tudjanak kapcsolódni a mozgásformák és a sport világába. Jelezze számukra, hogy ott nemcsak nézőként vagy szurkolóként van helyük. Lássa be: mozgás közben polgárai egyaránt gazdagodnak közösségi élményekkel, hajtanak önmaguknak és másoknak egyéni és közhasznokat. Hangsúlyozza: a rendszeresen mozgó állampolgár egészségesebb, tovább él, jobban dolgozik, nehezebben betegszik meg (és esik ki a munkaerőpiacról), gyorsabban meggyógyul, több adót fizet, javul a közérzete – az élethez is több kedve van.

A kormány úton-útfélen hangsúlyozza, hogy támogatja a magyar sportot. Nos, akkor támogassa is!

FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

A rendszeres mozgás – akárcsak annyi minden más – eszközigényes, a hozzáférés a sportinfrastruktúrához pedig szabadidő- és jövedelemfüggő. Az állam ellenben jól felfogott érdekeit szem előtt tartva döntsön csak úgy, hogy célja állampolgárainak mind szélesebb csoportjait mozgásba lendíteni. Igen, az alacsonyabb jövedelműeket is. Ezért ne csak morálisan ösztönözze polgárait az egészségmegőrzésre, de segítse azzal is, hogy viszonylag kedvezményesen (támogatott formában) férhessenek hozzá közhasznú sportlétesítményekhez. Fejlessze az infrastruktúrát, szélesítse a hozzáférést, támogassa az eszközhasználatot. Aki szerint ez „államközpontú”, „államfüggő” mentalitás, építsen maga alá utat önmagának, és vonuljon ki rajta a társadalomból.

Labdarúgó válogatottunk sikerei a tavaly nyári Európa Bajnokságon okoztak kellemes meglepetéseket, a felnőtt férfi kosárlabda-válogatott remek eredményei pedig az elmúlt hetekben leptek meg bennünket. Tavaly nyáron láttuk, hogy jó szervezéssel az EB legolcsóbb csapata is játszhatott döntetlent Portugália ellen. Ráadásul úgy, hogy a magyar csapat három góljával háromszor vezetett a meccsen! Azon Portugália ellen, amelynek egyetlen játékosa (Christiano Ronaldo) egymaga négyszer annyit ér a focipiacon, mint a teljes magyar válogatott együttesen.

Ugyanilyen jó szervezéssel javulhatnának a magyarok katasztrofális egészségügyi mutatói is. Volna hová javítani statisztikáinkat a szív- és érrendszeri megbetegedések terén. Apadhatna a nemzeti sörpocak, nőhetne a nemzeti tüdőkapacitás, javulhatna a magyarok állóképessége. Ehhez szervezett és okos közösségi sportstratégia kellene, ami újabb stadionok építése helyett az állampolgárok mozgásba lendítését szolgálná.

Az államnak polgárai egészségébe és tudásába kell befektetnie. Jobb helyre nem is tehetné a rábízott közpénzt.

Témák
sportstratégia

Megbillenhet a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:23
A bőséges uniós forrás felhasználása 2020-ig tart, nem tudni, utána miből épülhet út, vasút FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Sorra érkeznek a kedvező adatok a magyar gazdaságról. Kutatók szerint reformok nélkül ez rövid távú sikersorozat lesz.

Megbillenhet a magyar gazdaság, ha a jövőre hatalomra kerülő kormányzat nem szánja rá magát a legfontosabb strukturális reformokra. Alapvető változtatásokra lenne szükség az oktatás, az egészségügy, a kormányzati munka és még számos más területen.

Az elemzők várakozásait is felülmúló beruházási lendület hatására az előzetes becsléseket korrigálva a GKI gazdaságkutató Zrt. is feljebb tornázta a 2017-ben várható GDP becslését, így a kutatók szerint idén és jövőre is, akár 3,8 százalékos is lehet a növekedés.

Ez önmagában nagyon örvendetes, de még ezzel a jó eredménnyel is a 11 régiós ország listáján csak a 7-8-ik, míg a visegrádi 4-ek közül az utolsó helyre lesz elég - hűtötte le a kedélyeket Vértes András, a GKI elnöke a 2017-18-as prognózisukat bemutató tájékoztatón. A térség országainak többsége ugyanis dinamikusabban fejlődött Magyarországnál.

A növekedés egyik, ha nem a legjelentősebb hajtóereje az uniós források. A készülő beruházások jelentős részét egyelőre még a magyar kormány finanszírozza, igaz, a költségek nagy részét Brüsszel a későbbiekben átutalja.

Nagy kérdés azonban, hogy a francia és a német választások után merre indul az unió. A jelenleginél várhatóan jobban feszegetik majd a jogállamiság és a piacgazdaság érvényesülésének kérdéseit. Ezekkel pedig a magyar kormánynak finoman szólva is gondjai vannak - hívta fel a figyelmet a kutató cég elnöke. Ugyancsak reflektorfénybe kerülhet az euró bevezetése, és mindez kihatással lehet a kohéziós alapok elosztására. Igaz, ennek csak 2020. után lesz érezhető a hatása.

A Brüsszelből a minap hazatért Vértes András a különböző beosztásban dolgozó uniós tisztségviselőktől azt az egybehangzó véleményt hallotta, hogy az elkövetkező hónapokban erőteljesen beindul az Európai Unió modernizációs folyamata. A francia-német tandem mögé már felsorakozott Olaszország is. Ha a magyar kormány ehhez nem csatlakozik, néhány éven belül Magyarország jelentős pozíciókat veszíthet az unióban.

A GDP-t húzza a fogyasztás bővülése is. Idén 10-11 százalékos reáljövedelem növekedés várható, amely azonban nincs összhangban a gazdaság teljesítményével, a 3-4 százalékos GDP bővüléssel, és sokáig nem is fenntartható. Akár már jövőre is 4 százalékra mérséklődhet a reálkeresetek emelkedése és az idei 3,5-4 százalékos fogyasztásnövekedés is lefékeződhet 3 százalékra. A jövedelem- és a fogyasztásbővülés közötti széles szakadék egyik fontos oka, hogy a lakosság meghatározó része adósságtörlesztésre fordítja a többletbevétel egy részét.

Az egyre égetőbb munkaerőhiányt az automatizálás, a technológiai fejlesztéssel enyhíthetik a cégek. A népszava kérdésére válaszolva Vértes András megerősítette, hogy a kötelező béremelések mértéke elsősorban a magyar kisvállalkozásoknál nehezíti meg a korszerűsítést és a versenyképesség javítását. A munkahelyteremtés támogatása helyett a kormánynak inkább a fejlesztésekre, az élőmunka kiváltására kellene helyezni a hangsúlyt - vélte a GKI elnöke.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint idén 20 százalékos lehet a beruházások növekedése, ám még így is csak a 2015-ös szintre kúszhat vissza. Jövőre további 10 százalékkal növekedhet a beruházások aránya. Az más kérdés, hogy valóban azok a beruházások valósulnak-e meg, amelyekre valóban szüksége lenne az országnak.

A Népszava kérdésére a GKI elnöke elmondta, a beruházások kedvező számaiban alig szerepelnek jelentős külföldi működő tőkéből megvalósuló, vagy termelő beruházások.

Kérdőjelek az autóiparban
Nagy kérdőjelek sorakoznak a Magyarországon működő autóipari cégekkel kapcsolatban. Ezek a járműgyártók adják az ipar termelés jóval több, mint 30 százalékát, az iparba fektetett külföldi tőkének pedig az 50 százalékát is meghaladják az autóipari befektetések. A világ autóipara paradigmaváltás előtt áll. Egyre több márka kapcsolódik be az elektromos autógyártásba. Az Audi már jelezte, Győrben is összeszerelnek majd ilyen járműveket. Ez hosszabb távon átrendezheti a hazai beszállítói ágazatot. Bizonytalansági tényező persze, hogy milyen piaca lesz az elektromos autóknak.
Lapunk felvetésére a GKI kutatói megerősítették, hogy még 10-15 évig szükség lehet pótalkatrész gyártásra, de nyilvánvalóan kisebb mennyiségben, mint ha folyamatos gyártáshoz kellene beszállítani. Jövedelemcsökkenésre tehát mindenképpen számítaniuk kell az érintett magyar vállalkozóknak.



Szerző

Konvektorcsere - Egyre több furcsaság került napvilágra

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:21

A tegnapi nappal véget ért az Otthon Melege Programon (OMP) belül meghirdetett állami konvektorcsere-támogatási kör. Ennek keretében készülékenként legfeljebb bruttó 150 ezer, lakásonként legfeljebb bruttó félmillió forintot lehetett igényelni gáztüzelésű konvektorok cseréjére az erre szolgáló internetoldalon. 

A kiírás összesen másfél milliárdból gazdálkodott. Ez a lebonyolítást végző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium saját bevallása szerint se volt elegendő 13 ezer készülék cseréjénél többre, miközben Magyarországon körülbelül 3 millió elavult készülék pazarolja a gázt és a levegőt. Noha a kiírás a költségek 80 százalékának utólagos megtérítését ígéri, szakértők a követelményeket kimerítő készülékek gyér kínálata és magas ára miatt a tényleges arányt inkább 50-60 százalékra teszik, akár több mint félmilliós sajáterő-igény mellett. Igaz, a nyertesek számára a tényleges beszerzés minden bizonnyal tavaszra csúszik, amikor már több készüléktípus kerülhet a pultokra.

Lapunk a pályázati hirdetményekben további furcsaságokra bukkant. Az augusztus 21-i, eredeti kiírásban még a zárást követő 24 órán belüli befogadást ígértek. Ez a szeptember 5-i frissítésből már elillant. Ez a Közép-Magyarországon kívülieket különösen kellemetlenül érintette: a három utolsóként megnyitott kiírás például már csak két órát élt. Ehhez képest a legelsőként kedvezményezett fővárosiak és Pest megyeiek még 26 órán át kísérletezhettek a feladással. Ez kirívó következetlenségre utal; legalábbis kevéssé hihető, hogy a közép-magyarországiak a többiekhez képest ennyivel lanyhábbak lennének. Ráadásul az időben rákövetkező Nyugat-Dunántúlnak is biztosítottak még 4 órát, a Dél-Dunántúlnak pedig 3-at. Mindezekből – a korábbi OMP-kiírásokból is kiindulva – leszűrhető: a lakossági energiapályázatok elérhetőségi ideje mondhatni a kiírás sorrendjétől függ. A jelentkezők számát a szaktárca még a korábbiaknál is furfangosabb képletbe rejtette: az idő előrehaladtával ezúttal csak összesített adatokat közöltek. Kivéve Közép-Magyarországot, ahová nem írtak semmit. A keret szerinti arányosítással ugyanakkor az ottani szerencsések száma másfélezerre tehető. Országosan hatezer anyagot fogadtak be, vagyis egy-egy jelentkező átlag két konvektort igényelt. A pályázatok térségenkénti számára vonatkozó becslésünk alapján az is nehezen indokolható, hogy míg a legutolsó időpontra sorolt közép-dunántúliakra anyagonként mintegy 154 ezer forint átlagtámogatás jut, addig a Dél-Dunántúlon ez az érték közel 350 ezer.

Nem könnyítette meg az eligazodást az sem, hogy közleményeikben az egyedi készüléktámogatásra nettó, a lakásonkénti teljes összegre pedig bruttó adatot közöltek.

A szaktárca mindemellett emlékeztet: október 15-ig továbbra is nyitva áll a 40 százalékos, lakásonként legfeljebb 700 ezeret biztosító kazáncsere-kiírás.

Szerző