Előfizetés

Erősen pontatlan Soros-pontok

B.Z.
Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:02
Plakátkampány Soros ellen FOTÓ: Tóth Gergő
Közzétette a kormány a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció hét pontból álló kérdőívét, amelyre november 24-ig lehet válaszolni. Az állítások - amelyet támogathatnak vagy elutasíthatnak a kérdezettek - nem nélkülöznek manipulációt és csúsztatást.

1.) „Soros egymillió bevándorló befogadására akarja rávenni Brüsszelt” Sorosnak 2015-ben valóban írt egymillió bevándorlóról, de azt a „konzultáció” már nem teszi hozzá, hogy Soros korán elengedte ezt a javaslatát, hónapokkal később már csak néhány százezer menekült befogadását javasolta.

2.) „Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai bontsák le a határvédelmi kerítéseket és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.” Soros soha nem beszélt a kerítések lebontásáról. Ellenkezőleg, több írásában is hangsúlyozta a határvédelem fontosságát, igaz Soros szerint erre összeurópai szintű megoldást kellene találni.

3.) „A nyugat európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kéne vennie.” A konzultáció azt már elhallgatja, hogy Soros arról is beszélt, ne erőltessék rá a bevándorlókat azokra az országra amelyek ezt nem akarják.

4.) „Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forintnyi állami segélyt.” Soros javaslata szerint ezt a kilencmilliót valójában Brüsszel fizetné és nem a bevándorlók, hanem a tagállamok kapnák meg.

5.) „Soros elérné, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”. A Soros-által támogatott Amnesty International és a Helsinki Bizottság amellett állt ki: aránytalan és túlzó, hogy a határzárat megsértő menekülteket börtönbe zárják. A két civil szervezet csütörtökön külön-külön közleményben tiltakozott a konzultáció hazugságai ellen.

6.) „Az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen”. A kormánypropaganda ezt a megállapítását Soros „Nyílt társadalom” című könyvének egyetlen, az összefüggésből teljességgel kiragadott mondatából vezeti le. Valójában a pénzember művében szó sincs Európa etnikai összetételének a megváltoztatásáról.

7.) A Soros-terv része lenne, hogy „politikai támadásokat indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen és kemény büntetésekkel sújtsák őket”. Soros György soha, sehol nem beszélt semmi ilyesmiről.

Öveges Program - Se pénz, se felelős

Zsidai Péter
Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:00
FOTÓ: NÉPSZAVA
A 14 milliárd forintos tanterem felújítások során elkövetett visszaélések felelőseit 2014 óta nem találja se az ügyészség, se a NAV. A vádhatóság nem jeleskedik az OLAF-jelzések utáni feltárásokban sem.

Az Európai Parlament illetékes bizottsági ellenőreinek Legfőbb Ügyészségen tett látogatása kapcsán érdeklődtünk a vádhatóságnál, hol tart az Öveges Programmal kapcsolatban indított nyomozás. Mint megtudtuk, több mint három év után sincs gyanúsítottja az ügynek. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a tantermek uniós támogatású fejlesztései ügyében 2014. június óta nyomoznak költségvetési csalás gyanújával, sőt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF tavaly szeptemberi javaslata alapján már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága viszi, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. A NAV-nál szintén hiába érdeklődtünk, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak információt.

A Hadházy Ákos LMP-s képviselő feljelentése nyomán ismertté vált ügy egyike azoknak a lezáratlan nyomozásoknak, amelyeket uniós források ésszerűtlen, törvénysértő felhasználása miatt indítottak, de a felelőseit sosem tudták megtalálni. A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását célzó 14 milliárd forintos programban 52 iskola, 44 vidéki, 8 fővárosi vett részt. Hadházy két szekszárdi tanterem felújítását találta gyanúsnak, mivel a támogatás jó részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 milliót fordítottak a terem kialakítására, 45 milliót a felszerelésére, a többit a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre. A Garay Gimnáziumban 177 millióba került ugyanez, ebből 35 millió volt a terem, a költségvetés kétharmadát egyéb megbízások tették ki. Veszprémben hasonló arányban fogyasztották az uniós pénzeket. Az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium természettudományos kutató-laboratóriumára elnyert 336 millió forintból 103 milliót költöttek a tanteremre, 175 milliót egyéb szolgáltatásokra. A Vetési Albert Gimnáziumban 247 millióból alakítottak ki új labort, a terem 125 millióba került, az egyéb szolgáltatások 44 millióba, a projektmenedzsment 26 millióba, a szakmai megvalósítás 23 millióba.

Az ügyészség közlése szerint az OLAF ajánlására jelenleg 18 bűnügyben nyomoznak az uniós források felhasználása miatt, egy kivételével valamennyit költségvetési csalás gyanújával. A legrégebbi, a Budapesten futó Alstom-metrószerelvények beszerzésének ügye 2011 óta tart. A legújabb idén júliusban kezdődött, tárgya egy úgynevezett vákuum-kamera megépítése. Ezeken kívül további három ügyben kifejezetten az OLAF jelzésére indítottak nyomozást idén.

Hét csalási ügyben azonban megszüntették az eljárást. Ezek közül leghírhedtebb a Budapest Szíve városfejlesztési projekt, amit az Európai Parlament ellenőrei is megtekintettek múlt heti látogatásuk során. Az V. kerületi önkormányzat számára 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozó ügyben szintén nem sikerült gyanúsítottat találni: addig tartott a nyomozás, hogy a lehetséges vád elévült - még azelőtt, hogy az OLAF szóvá tehette volna: csináljanak valamit. „A megszüntetés indoka, hogy a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés az OLAF-ajánlás megtétele előtt egy évvel bekövetkezett. Az elévülést kizáró nagyobb vagyon hátrány nem volt megállapítható” - tudatta az ügyészség. Megtudtuk azt is, összesen hét OLAF-ajánlásos ügyben emeltek vádat.

Az Öveges Program visszaéléseit elkövetők azonosításába azonban az ügyészség bicskája is beletört. A Lázár János vezette Miniszterelnökség, az uniós projektek gazdája is hasonlóképpen járt. Bár a tárca ellenőrzési főosztálya súlyos szabálytalanságokat tárt fel a program megvalósításában, felelősöket nem tudott megnevezni.

Hadházy feljelenti az Orbán-egyetemet is
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a napokban újabb 11 milliárd forinttal támogatott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) uniós finanszírozású külsős szerződései miatt. Az NKE ugyanis korábban uniós forrásból, több pályázattal összesen csaknem 30 milliárd forintot kapott a „jó állam kifejlesztésére”.
Hadházy és antikorrupciós csapata szúrópróbaszerűen megnéztek, mire költötte az NKE az uniós pénzt. Bár csupán a teljes szerződésállomány 1 százalékát vizsgálták át, már abból is súlyos, visszaélésre utaló ügyek garmadája került elő. Az egyetem például kihelyezett képzést tartott a kormányhivatalok dolgozóinak, ám közben rendkívül magas bérleti díjat is fizetett a kormányhivataloknak a képzés helyszínéért: magyarán „a tanár fizetett a tanítványnak a tanteremért”. Annak pedig nincs nyoma, hogy mi lett a sora az így a hivatalokhoz juttatott uniós pénznek.
Ezen túl azonban rengeteg, Hadházy szerint egyszerű pénzpazarlásnak tűnő szerződésre is bukkantak, így például három kutatóintézettel is kötöttek szerződést ugyanarra a feladatra, de olyan irreálisnak tűnő megbízás is előfordult, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik helyettes államtitkára papíron egy hónap alatt írt meg 902 oldalnyi „oktatási szakanyagot” NKE-nek, amiért a közszolga 10 millió forintot kapott. A vizsgált szerződésekben talált különböző típusú visszásságok Hadházy szerint a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik. - B.Z.

Kimaradunk az uniós ügyészségből

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához, így hamarosan megkezdheti munkáját a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek feltárását végző hatóság. Az Európai Ügyészség rendszeréhez egyelőre húsz tagország csatlakozott, közöttük Szlovákia, Csehország, Szlovénia, s Románia. Az Orbán-kormány döntése értelmében azonban Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz hozzáállása felér egy beismerő vallomással és egyenes lelepleződése annak a narancsos maffiavilágnak, amelyben az európai források „elveszítik közpénz jellegüket.” Ameddig Orbán Viktor az ország miniszterelnöke és párttársa Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen forint közpénz sincs biztonságban - közölte Ujhelyi.

Csatasorba álltak Botka ellen

Publikálás dátuma
2017.09.28. 23:21
Botka László egy korábbi MSZP-kongresszuson FOTÓ: Tóth Gergő

"Nehéz pontosan értelmezni, hogy ki mozgatja a szálakat, de az elég valószínű, hogy az eseményeknek iránya van. Megjelenik Ron Werber, az MSZP volt tanácsadója az LMP mellett, állítólag ingyen vállalva a munkát. Csatlakozik az LMP-hez Demeter Márta, az MSZP volt képviselője. A Medián látványosan kimutatja, hogy zuhan az MSZP és erősödik az LMP. A Lattmann-Tarjányi páros olyan szédületes és formabontó interjúkat ad, amelyek kiválóan alkalmasak az MSZP nevetségessé tételére, majd Lattmann elmondja, hogy az LMP jelöltjét tökéletesen alkalmasnak tartja. Hogy mi történik? Az MSZP kinyírása és az LMP megemelése zajlik éppen. Nem esélytelenül" – Török Gábor elemző értékelte így az elmúlt napok eseményeit.

Lattmann Tamás

Lattmann Tamás

Közben a Tarjányi Péter által meghirdetett, és Lattmann Tamás jogász továbbá Bodnár Zoltán jogász-bankár nevével fémjelzett Magyar Progresszív Mozgalom a bemutatkozó sajtótájékoztatóján arra a bejelentésre jutott: el kell távolítani az MSZP miniszterelnök-jelöltjét.

"Az a cél, hogy Botka László hátrébb lépjen, és egy, a pártok felett álló miniszterelnök-jelöltet építsenek fel, aki mögé be tudnak állni a demokratikus ellenzék pártjai" – jelentette ki Tarjányi Péter, a mozgalom létrehozója a hvg.hu tudósítása szerint. Az Index pedig arra emlékeztetett: Tarjányit biztonságpolitikai szakértőként lehet ismerni, illetve a nemrég beindított Zoom.hu nevű lap ügyvezető-tulajdonosa, ám valójában Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke tanácsadója.

Lattmann a mozgalom színre lépése előtt azt állította: őt kérték fel a baloldal miniszterelnök-jelöltjének, méghozzá az MSZP vezetői. Ezt a szocialisták vezetése cáfolta. Egy nappal később, a bemutatkozó sajtótájékoztatójukon Tarjányi azt mondta, nem párttá akarnak alakulni, a céljuk az, hogy kikényszerítsék, a pártok találjanak egy olyan miniszterelnök-jelöltet, aki mögé mindenki be tud állni „arcvesztés nélkül”. Nem fontos, hogy Lattmann legyen, csak legyen egy ilyen személy, nevet nem akarnak mondani. Maga Lattmann pedig egy ponton azzal kezdett érvelni: Botka nem működik, szeretnénk, hogy lépjen vissza, mert „magának okozta a bajt”, és nem működik a stratégiája.

Egyébként Lattmann az LMP-közeli Reflektor blognak szerdán arról beszélt, hogy Szél Bernadettet, az LMP jelöltjét alkalmasnak tartja a kormányfői posztra. Azt is mondta, azért is lépett a héten színre, mert Botka hétfői ajánlatának visszautasítása után jelezni kellett, hogy ez a most zajló folyamat a közös bukáshoz vezet. A Hír TV-ben szerda este azt is elmondta: jelezte a szocialistáknak, hogy borítani fog, és erre felhatalmazást kapott. Ezután kibökte, hogy Molnár Zsolttal egyeztetett.

Tarjányi meg is említette a beszélgetésen, hogy előre hallja az összeesküvés-elméleteket, hogy egy belső csata zajlik Botka leszedésére. De szerinte nincs szó semmi összeesküvésről, puccsról. Mindenesetre az ügyben az MSZP vezetése ismét közleményt adott ki, melyben egyértelművé tették: Tarjányi szerintük a Fidesz érdekeit szolgálja. Azt írták: "A teljes demokratikus ellenzéki egység, melynek lehetőségét javaslatunkkal megteremtettük, nyilvánvalóan nem érdeke Orbán pártjának. Tarjányi Péternek, a Magyar Progresszív Mozgalom alapítójának mai nyilatkozata nem a kormányváltást, hanem a Fidesz hatalomban tartását szolgálja." Ennek ellenére azt is hozzátették: "Az MSZP és miniszterelnök-jelöltje, Botka László ajánlata a többi ellenzéki párt számára továbbra is érvényes, várjuk a tárgyalásokat. Mi ugyanis Orbán Viktor kormányát akarjuk megbuktatni, nem az ellenzéket".

Nem enged a Momentum és Gyurcsány sem
Nem mennek bele "választástechnikai alkudozásokba", a Momentum Mozgalom nem vesz részt semmilyen ellenzéki összefogásban, mind a 106 választókerületben saját egyéni jelöltet indít - a párt vezetője, Fekete-Győr András. Eközben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Tatabányán azt közölte: nem igaz, hogy a közös lista több szavazatot hoz, mint egy legalább öt százalékot elérő párt külön listája, nem ez a győzelem receptje. Szerinte azoknak kell valamilyen együttműködést keresni, akinek nincs meg az öt százalékuk.