Előfizetés

Diplomával a bordélyházban

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:33
Fotó: AFP/Juan Barreto
Fotó: AFP/Juan Barreto

Fotó: AFP/Juan Barreto

Dayana nem is olyan rég még egy venezuelai élelmiszer-feldolgozó üzemben dolgozott felügyelőként, most azonban prostituáltként próbál megélni a szomszédos Kolumbiában. „Ha valaki négy éve azt mondta volna nekem, hogy most itt leszek és ezt csinálom, nem hittem volna neki” – mondta az El Nuevo Herald tudósítójának az Araucában élő négygyermekes anya, aki hozzáteszi: egy „jó” este 50-100 dollárnak megfelelő pesót keres.

Az élete akkor vett fordulatot, amikor a venezuelai kormány lefoglalta az üzemet, ahol dolgozott. Elbocsátották, és a súlyos gazdasági válságban lévő országban hamar mindennapos probléma lett, hogy mit egyen a család. Az év elején úgy döntött, hogy Kolumbiában próbál szerencsét. Munkavállalási engedély híján nem sok lehetősége volt, így először a fővárosban, Bogotában kezdett prostituáltként dolgozni, majd a venezuelai határ közelében fekvő Araucába költözött. A Venezuelában élő testvére rendszeresen megteszi a 18 órás buszutat a kolumbiai városba, hogy átvegye tőle a „túlélőcsomagot”: a halom élelmiszert, amelyet Dayana vásárol az otthon maradt gyerekeinek.

A története nem egyedülálló. Egyre több venezuelai nő kényszerül arra, hogy prostituáltnak álljon, közülük sokan diplomások. „Tanárnők, orvosok, felsősokú végzettséggel rendelkező szakemberek, sőt, még egy olajmérnök is dolgozik itt” – sorolta Dayana „munkáltatója”, Gabriel Sánchez.

Nemzetközi szakértők jó ideje figyelmeztetnek, hogy Venezuelában humanitárius katasztrófa van kibontakozóban. A latin-amerikai ország nem is olyan rég még a régió egyik leggazdagabb állama volt, ám Hugo Chávez szocialista kormánya elherdálta a vagyont, amely az olaj világpiaci árának zuhanásával tovább apadt. A válságot megörökölte utódja, Nicolás Maduro, ám az egykori buszsofőr nem tudta kikormányozni az országot a krízisből. A helyzet sokat romlott az elmúlt években, az infláció közel 700 százalékos, az élelmiszerhiány pedig a korábbinál is súlyosabb lett. A legalapvetőbb cikkek is eltűntek a boltok polcairól, csakúgy, mint a gyógyszerek. Nem volt ritka, hogy Dayanának négy-hat órát kellet sorban állnia egy zacskó lisztért. Amit pedig egyáltalán nem talált meg a boltban, azt a feketepiacon volt kénytelen beszerezni csillagászati összegekért. A nemzetközi sajtó munkatársainak sokan arról panaszkodtak a közelmúltban, hogy a napi háromszori étkezést napi egy-kettőre kellett csökkenteni.

A kilátástalan helyzet elől – amelyet egy súlyos, tömegtüntetésekkel kísért politikai krízis súlyosbít – mind többen keresnek menedéket a régióban. Egy friss tanulmány szerint az utóbbi hat évben 350 ezren vándoroltak Kolumbiába. Daniel Pagés, a Kolumbiában Élő Venezuelaiak Szövetségének elnöke a The Economistnak nyilatkozva azt mondta: mintegy 40 százalékuknak nincsenek megfelelő papírjai, így a legális munkavállalás is óriási kihívás. Egyre több venezuelai koldust látni Bogotában, és a szakmában jártas források szerint, a bordélyházakban is. A brit hetilap beszámolójában 4500-ra becsülik a venezuelai prostituáltak számát. Gabriel Sánchez azt tapasztalta, hogy többen vannak, mint a kolumbiaiak, ugyanis hajlandóak kevesebb pénzért dolgozni. A húszas évei végén járó Barbara egy óra alatt még így is megkeresi a havi venezuelai minimálbér összegét. A Medellínben élő nőnek odahaza szépségszalonja volt, ám idővel egyre nehezebb volt körömlakkot és sampont szerezni, így be kellett zárnia a boltot. Úgy gondolta, Kolumbiában szerencsével járhat. „Itt legalább reggelizni és ebédelni is tud egy nap az ember.”

Valós veszély az erőszak és a kizsákmányolás
A prostitúció nem illegális Kolumbiában, még a legkisebb településeken is akad „piroslámpás negyed”. Míg azonban a hatóságok gyakran zargatják az utcán kolduló venezuelaiakat, addig a prostitúció fölött szemet hunynak. Marta Munoz, a Casa de la Mujer (A nő háza) nevű, nők jogaival és egészségével foglalkozó program vezetője szerint mivel a szexipar szürkezónának számít, nagy veszélyben vannak a prostituáltak, akik erőszak és kizsákmányolás áldozatai lehetnek. „Tudjuk, hogy sok venezuelai nőt kevesebb pénzért dolgoztatnak, és bántalmaznak. De hogyan védjük meg őket, ha nincs megfelelő törvényi szabályozás?” – mutat rá a problémára a szakember.

Szamizdat a vidéki média fölényének megtöréséért

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:18
Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Futótűzként terjed egy új "Nyomtass te is!" névre hallgató szamizdat mozgalom: a szórólapként terjeszthető, hetente frissülő kiadvánnyal az a célja a kezdeményezőknek, hogy megtörjék a kormányzat vidéki médiafölényét. A négyoldalas lap szerkesztői a legaktuálisabb ellenzéki, civil és szakszervezeti híreket dolgozzák fel, önkéntes magánemberek és civil szervezetek pedig nyomtatják az ország minden pontján, s adják kézről-kézre.

A mozgalom alig két hónapja indult, és már a tizedik kiadványuk került fel az internetre, amit bárki kinyomtathat, terjeszthet. Egy adott hét legfontosabb írásait lerövidítve, közérthető formában, egy A/4-es lap két oldalára helyezik el, ezt félbehajtva "újságként" lehet olvasni. L. László János, a projekt kezdeményezője elmondta: azért indította a mozgalmat, hogy mindenkihez eljuttassák a még megmaradt, kormánytól független újságok, rádiók és televíziók híreit. "Ezzel lehetőséget adunk arra, hogy többféle álláspont ismeretében alakíthassák ki a véleményüket az ország helyzetéről" - fogalmazott.

Az aktuális lapszámok a mozgalom weboldalán, illetve a mozgalom Facebook-oldalán is elérhetők.

Sok diák jár különórákra

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:18
Illusztráció: Shutterstock

Tízből nyolc magyar általános iskolás gyermek jár a tanórák után külön foglalkozásokra – derült ki a Regio Játék felméréséből. A megkérdezettek 42 százalékánál hetente kétféle, 35 százalékánál mindössze egyféle elfoglaltságot takar a suli utáni kötelezettség, havonta azonban a gyermekek fele több mint 12 órát fordít plusz tevékenységre. Ezek jellemzően sport, szakkör vagy művészeti elfoglaltságok. - A szülők célja világos: a gyermek mozogjon minél többet, valamint gondozza tehetségét, és fejlessze kreativitását - fogalmazott Gyaraki Dávid, a cég marketingvezetője.

A kutatásból az is kiderült, hogy a szülők az iskolai környezetben is igényt tartanának a kreativitás ösztönzésére, azonban kevés pedagógus alkalmaz erre megfelelő módszereket. A megkérdezettek 70 százaléka támogatná, ha gyermekének pedagógusa beépítené a tanórába az okostelefon-használatot, mivel a többség szerint a kütyük hozzájárulhatnak a kreativitás fejlesztéséhez.