Ki lesz majd a világ ura?

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:19
Fotó: AFP/Columbia Pictures
A mesterséges intelligencia az uralkodás eszközévé válhat a globális világban. És ez a perspektíva egyáltalán nem veszélytelen. Az ilyen irányú kutatások már javában folynak, mégis kevés figyelmet kapnak a közvéleményben.

Vlagyimir Putyin nyíltan beszél. Hangosan kimondta, amit a világ vezető politikusainak többsége csak halkan: „Az az ország, amely a mesterséges intelligencia területén az első lesz, az uralkodni fog a világon” – írta Pierre Haski francia újságíró, a Rue89 politikai on-line magazin főszerkesztője.

Az AI-t általában pozitívan értékelik például az egészség, a közlekedés szabályozása vonatkozásában, vagy negatívan, ami a foglalkoztatottságra kifejtett hatását illeti. Jelenleg csak még mint sci-fi jelenséget emlegetik, amikor az emberek feletti uralkodásának esélyéről esik szó. Ritkán beszélnek azonban róla úgy, ahogy az orosz elnök tette: geopolitikai értelemben. A legérdekesebb, hogy milyen körülmények között hangzott el ez a mondat. Nem egy nagy stratégiai szimpóziumon, hanem egy televízió által közvetített iskolai évnyitó konferencián, amit több mint egymillió orosz diák kísért figyelemmel – hangsúlyozta cikkében Haski.

Putyin szavaira Elon Musk, a Tesla és a Space X főnöke így reagált: „Kezdődik.” Szerinte a verseny az AI terén a nemzeti elsőségért lesz a legvalószínűbb oka a harmadik világháborúnak.

Yuval Noah Harari izraeli történész a nálunk is megjelent Homo Deus – A holnap rövid története című könyvében megjósolja, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia fejlődése azzal a kockázattal jár, hogy kitermelődik a „szuperemberek” rétege, mely uralni fogja az egész világot és az emberiség többi részét „felesleges osztállyá” változtatja. Ezt technológiai eredményekkel és a belőlük származó változásokkal illusztrálja.

Könyvének egyik bemutatóján - amelyen jelen volt Margrethe Vestager, európai versenypolitikai biztos, aki rendszeresen bírálja az olyan digitális nagyhatalmakat, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon - Harari azt is megjósolta, hogy a tudományos eredmények soha nem tapasztalt egyenlőtlenséget fognak létrehozni az emberiség történetében, a társadalmakban, a nemzetek között. A szakadék a technológiák felhasználói és azok között, akik nem férhetnek hozzá ezekhez, sokkal mélyebb lesz, mint azon országok között, amelyek az elmúlt két évszázadban elindultak az ipari forradalom útján és amelyeknél ez a forradalom elmaradt. És ezt a szakadékot soha nem lehet betemetni – vélekedett Harari. Az izraeli történész a Le Nouvel Observateurnek adott interjújában kifejtette, a jövő nyersanyaga az adat lesz, amelyet könnyedén kisajátítanak azok, akiknek erre lehetősége lesz és a játékmesterek az új vallás, a „dataizmus” (az adat mondja meg, hogy ki vagy) hirdetői lesznek.

A filmipar is érdeklődik a modern technika fejlődése iránt, rendre jelennek meg az AI-ról szóló mozik (Jelenet a Chappie című filmből)

A filmipar is érdeklődik a modern technika fejlődése iránt, rendre jelennek meg az AI-ról szóló mozik (Jelenet a Chappie című filmből)

„Putyin kijelentésének megvan az az érdeme, hogy leegyszerűsítette ezt a kérdést, amelyről az emberek tévesen azt gondolhatják: őket nem érinti, vagy túl bonyolult. A Kreml ura az uralkodás és az engedelmesség kategóriájában gondolkodik a mesterséges intelligenciáról, ugyanúgy, mint a többi kérdésről is – mutat rá a francia újságíró.

Az AI nemcsak gazdasági kihívás, amely Alexa, az intelligens robot formájában jelentkezik: nemcsak házimunkát végez és felmondatja a gyerekekkel a szorzótáblát, hanem az uralom eszköze is. A legnagyobb beruházók a mesterséges intelligenciába a 21. század két nagy riválisa, az Egyesült Államok és Kína. A költségvetési beruházásban Kínáé az elsőbbség.

Az egész világ ismeri a Google-t, a Microsoftot, a nagy amerikai szupercégeket, amelyeket naponta felkeresünk. Egyesek ismerik Alibabát, a kínai e-kereskedelem óriását, amelyet Jack Ma alapított, de csak kevés európai ismeri a szintén kínai Baidut vagy Tencentet, amelyek óriási pénzeket fektetnek az AI-be. És akkor még nem számoltunk a védelmi rendszerekhez kötődő kutató központokkal. Izraelben például egy olyan kutatási szisztémát hoztak létre, amely mindenek előtt a katonai szükségletek kielégítésére szolgál.

Gregory C. Allen amerikai kutató, aki a mesterséges intelligenciák és a nemzetbiztonság összefüggéseiről írt tanulmányt, a CNN honlapján szintén úgy vélekedett, hogy Oroszország, a fegyverkezés területét kivéve, nem áll az AI-kutatásban élenjárók között. Az Egyesült Államok és Kína digitális ipara jelentősebb és fejlődése sokkal gyorsabb. Viszont élenjáró lehet az AI militarizációjáról folyó hajszában, hogy stratégiai céljainak megfelelően véget vessen Amerika hegemóniájának és visszaállítsa az orosz befolyást a régi szovjet érdekövezetben. „Oroszország soha nem volt vezető az internet-technológiában sem, viszont olyan erős hackerhálózatot épített ki, amely tönkretette az ukrán elektromos hálózat nagy részét, beszivárgott az amerikai nukleáris létesítményekbe és káoszt okozott a 2016-os amerikai elnökválasztásokon. Meg lehet-e még akadályozni az AI militarizálását és a nemzeteknek a világuralomért folyó versenyét?” – tette fel a kérdést Allen.

Haski szerint a jelenlegi, hidegháborús allűröket felvevő nemzetközi légkör felőrli etikai tartalékainkat, épp úgy, mint a fél évszázaddal ezelőtti kelet-nyugati rivalizálás. Európa eközben, igen sajnálatosan, nem vesz részt, vagy legalábbis nagy késésben van az adatokért folytatott csatában. „Talán nem ártana szó szerint venni Vlagyimir Putyin szavait és felfogni, hogy létfontosságú tétről van szó” – figyelmeztet a francia újságíró.

Meghalt Székely György

Életének 91. évében elhunyt Székely György anatómus, idegtudós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az akadémia.

Tudományos eredményei közül kiemelkedik a gerincvelő és az agytörzs szerkezetének részletes leírása. Összehasonlító neurohisztológiai vizsgálatok alapján új szempontok szerint csoportosította az agyidegek magvait.

Székely György 1926-ban született Püspökladányban. Pécsett végezte el az orvostudományi egyetemet. Az 1940-es évek végétől már Szentágothai János munkatársaként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében, amelyre a béke és a tudomány szigeteként emlékezett. 1962-től adjunktusként, 1966-tól egyetemi docensként tevékenykedett. 1972-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1975-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzora, illetve az Anatómiai Intézet igazgatója lett. Munkásságát egyebek mellett Akadémiai Díjjal, Szent-Györgyi Albert-díjjal, illetve Széchenyi-díjjal ismerték el.

"Halálával a magyar agykutatás egyik kimagasló alakját veszítette el" - olvasható az MTA honlapján.

Szerző

Száz éve keresik - Végre megtalálták!

Publikálás dátuma
2017.09.22. 21:54
Illusztráció/Shutterstock
Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennő több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Évia szigetén fekvő Amarüntosz falu közelében - közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.

Az Artemisz-szentély (Artemiszion) létezése az ókori görög dokumentumokból, köztük Sztrabón görög földrajzi író műveiből ismert volt, de maradványainak helyét egész ez év nyaráig nem tudták biztosan azonosítani. A templom maradványai mintegy 10 kilométerre fekszenek attól a helytől, ahol korábban feltételezték.

Az elmúlt tíz évben svájci régészek Karl Rebernek, a Lausanne-i Egyetem professzorának vezetésével próbálták meghatározni a templom helyét. A feltárások során találtak egy vastag falat, amely a templom melletti oszlopcsarnok része volt, és az épület egy nagyobb részét is sikerült feltárni. Görög hírportálok szerint az idei ásatásokon bukkantak a régészek olyan bizonyítékra, amely véglegesen megerősítette, hogy az Artemiszion maradványait találták meg Évia szigetén.

Az épületeket a Kr. e. 6. és 2. század közötti időszakban emelték. Találtak egy szökőkutat, Artemisz-feliratokat, Artemisznek és ikertestvérének, Apollónnak és anyjuknak, Létónak szóló felajánlásokat. Ez az Artemisz-szentély volt az istennő fő kultuszhelye az Athénhoz közeli térségben.

Az ókori Hellászban Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét, a nők és gyermekek védelmezőjét sokfelé tisztelték, nagy ünnepségeket rendeztek számára. Amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket. Amikor férjhez mentek, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és hajfürtjüket.

Szerző