Nem kifogás, hogy sokba kerül

Egyetlen fenntartó sem dönthet úgy, hogy az óvodába, iskolába járó ételallergiás gyerekek étkezését a szüleiknek kell megoldania - erre jutott legutóbbi jelentésében az alapvető jogok biztosa. Székely Lászlót egy lisztérzékeny, egész életen át tartó gluténmentes étrendre szoruló kisgyermek szülei keresték meg, akik bár többször kérték az önkormányzatot gyermekük közétkeztetésének megoldására, mindannyiszor elutasító választ kaptak. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy csak messziről lehetne gluténmentes ételt szállítani az óvodába (a legközelebbi konyha, ahol ilyen ételeket is főznek, 44 kilométerrel arrébb található), a költségek így "irreálisan magasak" lennének.

Az ombudsman ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a közétkeztetésben résztvevő minden gyermeknek megfelelő ételt kell biztosítani a menzán, akkor is, ha a szállítás miatt többe kerül. A jelentés ugyanakkor kitér arra, hogy a speciális közétkeztetés finanszírozásának valóban rendszerszintű problémái vannak.

Székely László az emberi erőforrások miniszterének figyelmét is felhívta a helyzetre, egyben a szaktárca vizsgálatát kérte, hogy kiderüljön, rendelkezésre állnak-e jelenleg a speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetési ellátásának megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltételei az ország valamennyi településén.

Szerző

Magánfelelősség a színházi sitt az erdőszélen

Mindössze egy magánszemély felelősségét állapította meg a Somogy megyei Kormányhivatal a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciójából származó, egy kaposújlaki erdőben illegálisan lerakott bontási törmelék ügyében, melyről augusztus elején lapunk is beszámolt. A járási hivatal agrárügyi és környezetvédelmi főosztálya természetvédelmi osztályának vizsgálata megállapította, a sittet engedély nélkül rakták le magánterületen – kisebb részét pedig az önkormányzati úton –, s a szabálytalanságot a teátrum bontásánál szállítást végző vállalkozó el is ismerte.

A hivatal kötelezte a jogsértőt, hogy az illegálisan lerakott építési hulladékot szeptember 20-ig hivatalos – kizárásos alapon a kaposvári – inert lerakóba szállítsa, ám a határidő lejártakor elvégzett ellenőrzés során kiderült: a vállalkozó csak minimális mennyiségű szemetet vitt el az erdőből, ezért a természetvédelmi osztály 200 ezer forintra megbüntette, s új határidőt szabott meg.

A színház rekonstrukcióját végző – sokak szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó – ZÁÉV Zrt. megkeresésünkre közölte: a cégnek nem volt tudomása az illegális sitt lerakásáról. – Társaságunk a hatósági eljárásban nem volt érintett – tájékoztatott korábban Ruzsics Norbert termelési igazgatóhelyettes, aki szerint az alvállalkozói szerződésben egy engedéllyel rendelkező lerakóba történő szállításban állapodtak meg a bontást végző céggel.

A kormányhivatali vizsgálat sem a fővállalkozó felelősségét, sem azt nem firtatta: hogyan fordulhatott elő hónapokon keresztül, hogy a kaposvári inert lerakó helyett ellentétes irányba, a kaposújlaki erdőbe hordták a teherautók a somogyi megyeszékhely központjából a sok száz – az újlakiak szerint több ezer köbméter – bontási törmeléket. A rendőrség, mely először meglehetősen gyorsan lezárta, aztán később egy fellebbezés miatt újraindította a nyomozást, még vizsgálódik: a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folyik az eljárás ismeretlen tettes ellen.

Így képzelik el az arányos választást

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:04
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

Londontól Kolozsvárig, Argentínától Ausztráliáig valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé tennék az ellenzéki pártok, hogy levélben leadott szavazatokkal parlamenti képviselőket küldjenek az Országgyűlésbe. Az ilyen értelemben vett külhoni magyarok garantáltan két mandátum sorsáról dönthetnének, függetlenül attól, hányan szavaznak.

A Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére nyolc ellenzéki párt írta alá az arányos választási rendszer létrehozása érdekében elfogadott megállapodást. A mozgalom most azon dolgozik, hogy a törvényalkotási szabályoknak formailag is megfelelő, kodifikált javaslat minél előbb a parlament elé kerülhessen. A koncepció teljes terjedelmében egyelőre nem publikus, az Elektor.hu azonban már közölte a legfontosabb részleteket.

Az elképzelés szerint egyéni választókerületekből és pártlistákról egyaránt 110-110 jelölt kerülne a parlamentbe, ehhez jönne hozzá a két külhoni mandátum: az Országgyűlés létszáma tehát 222 képviselőből állna. Megszűnne minden torzító tényező – hangsúlyozta lapunknak Bánovics Attila, az Elektor.hu főszerkesztője. Az egyéni körzetek aránytalan eredményeit ugyanis teljes mértékben kompenzálnák a listás helyek kiosztásával. A parlamentbe kerüléshez szükséges küszöböt ötről négy százalékra csökkentenék. A listára leadott szavazatok alapján kiszámolnák, hogy az adott párt összesen hány mandátumra jogosult a parlamentben: mindegyik párt arányosan annyi helyet kapna, amilyen arányban a szavazók a listán támogatták. (A küszöb alatt teljesítő pártok szavazatait nem vennék figyelembe.)

Ezen a mandátumarányon nem változtatna, hogy egy párt jelöltjei hány egyéni körzetben győztek. Az egyéniben elnyert mandátumokat kiegészítenék annyi listás hellyel, amennyi ahhoz szükséges, hogy meglegyen az adott pártra jutó – a listás szavazatok alapján kiszámolt – mandátumszám. Bánovics Attila elmondása szerint ilyen rendszer működik Németországban és Új-Zélandon is: mindkét országban a hétvégén tartottak választást, és az eredmények igazolták, hogy a parlamenti mandátumokat pontosan a szavazati arányok alapján osztják el.

Szerző