Előfizetés

„Kuba mindent elveszíthet, ha provokálja az USA-t”

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.09.22. 07:31
Fotó: AFP/Yamil Lage
Kémregényeket idéző támadás áldozata lett több mint húsz amerikai diplomata Havannában. Hogy mi lehetett a célja a furcsa halláskárosító támadásnak, és kinek állhatott érdekében, arról az amerikai külképviselet egykori vezetője nyilatkozott lapunknak.

„Tapasztalatból tudom, hogy a kubaiak megszállottan igyekeztek lehallgatni és megfigyelni minket. Míg ott dolgoztam, az életünk minden pillanatába megpróbáltak bepillantást nyerni. A nap 24 órájában, mindenhol megfigyeltek: a kocsimban, az otthonom minden szegletében, ha utaztam az országon belül, akkor is. Mindenről tudni akartak” – mesélte a Népszavának John Caulfield, aki 2011-2014 között a nagykövetség híján működő Amerikai Érdek-képviseleti Iroda első embere volt Havannában. A nyugalmazott amerikai diplomata „szakértője” a kubai rezsim taktikáinak, ám még őt is meglepte a hidegháborút idéző, halláskárosító „szuperfegyverekről” szóló botrány a havannai amerikai követségen.

Augusztus elején került nyilvánosságra, hogy több havannai kiküldetését teljesítő amerikai diplomata, valamint néhány családtag orvosi kezelésre szorult, miután romlani kezdett a hallásuk. Ahogy teltek a hetek, kiderült, hogy legalább 21 amerikai – köztük a követség első számú biztonsági embere –, valamint legalább öt kanadai esett áldozatul a furcsa támadásnak, amelyről Washingtonban úgy vélik, valamiféle akusztikus fegyver okozhatta.

A CBS News birtokába került néhány orvosi lelet, amelyekből kiderült, hogy a visszafordíthatatlan halláskárosodáson túl volt, aki könnyebb agysérülést szenvedett. A tünetek között szerepelt még a szédülés, a fejfájás, a kimerültség, valamint a koncentráció- és memóriazavar. Egyesek nem tudták semmihez kötni a rosszullétet, mások azonban arról számoltak be, hogy a tüneteket megelőzően különös, rovarra emlékeztető, ám fájdalmasan hangos zajt hallottak. A sajtóban megjelent információk szerint az amerikai kormány arra gyanakszik, hogy speciális eszközökkel hajtották végre a támadást a kubai kormánytól bérelt – és a rezsim által „karban tartott” – diplomáciai épületeken kívülről.

Bár a botrány a közelmúltban robbant ki, a támadások közel egy éve, 2016 végén kezdődtek, majd abbamaradtak. Hónapok teltek el, és amikor már mindenki azt hitte, hogy a támadók végleg leálltak, néhány hete, augusztus végén újabb akcióról számoltak be. A történetben rengeteg a homályos folt, ám a legégetőbb kérdésekre egyelőre nincs válasz: ki és miért tette?

„Amikor először hallottam erről, az első gondolatom az volt, hogy ennek is a külföldi, különösen az amerikai diplomaták lehallgatásához van köze. Úgy gondoltam, hogy talán egy új technológiát alkalmaztak, aminek ez volt a váratlan ’mellékhatása’” – osztotta meg lapunkkal a 66 éves John Caulfield, aki azonnal hozzátette: más indíték nem jut eszébe, ám azt ő sem érti, hogy miért ismétlődött meg a jelenség idén augusztusban. Miért használna bárki újra egy rosszul működő, igen kínos botrányt kavaró technológiát?

Caulfieldnek arról már határozottabb elképzelése van, hogy melyik kormány állhat a történtek mögött. Washington nem gyanúsította meg nyíltan a kubai rezsimet, de igen árulkodó, hogy az események hatására májusban kiutasítottak az amerikai fővárosból két kubai diplomatát, amiért a kommunista rezsim „nem nyújtott megfelelő védelmet a szigetországban dolgozó amerikai diplomatáknak”, holott kötelessége megóvni minden külszolgálaton lévő személyt. Amerikai külügyi dokumentumok szerint a Washingtonból kiutasított kubaiak – Joel Lago Oliva és Frank Silva Hernández – első titkári posztot töltöttek be, ám egy névtelenséget kérő forrás szerint valójában a kubai hírszerzésnek dolgoztak.

A sajtóban az a teória is elterjedt, miszerint egy harmadik ország – Irán, Észak-Korea vagy Oroszország – áll a támadások mögött.

„Szerintem lehetetlen, hogy egy harmadik ország képes volt végrehajtani ilyesmit Kubában, anélkül hogy a kubai rezsim tudott volna róla. Raúl Castro kormánya sok külföldi diplomatát megfigyel, különösen az amerikaiakat. Ha bárki, akarva vagy akaratlanul, támadást intézett volna ellenük, arról a kubaiak azonnal tudomást szereztek volna (…) elképzelhetetlennek tartom, hogy egy harmadik ország a felelős” – magyarázta Caulfield.

Akárki is tette, az esetnek súlyos diplomáciai következményei lehetnek, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter vasárnap felvetette: nem kizárt, hogy bezárják a havannai nagykövetséget, amelyet a hidegháborús ellenségek történelmi közeledésének megkoronázásaként nyitottak meg újra 2015 nyarán. „Egyelőre mérlegeljük a helyzetet” – mondta Tillerson a CBS Face the Nation című műsorában, miután öt republikánus szenátor levélben kérte: nyilvánítsa nemkívánatos személyeknek az Egyesült Államokban élő kubai diplomatákat, és zárassa be a havannai követséget. John Caulfield úgy véli, az amerikai kormány komoly döntési helyzetbe került: a fennálló egészségügyi veszély ellenére továbbra is Kubába küldi diplomatáit vagy bezárja a külképviseletet? „A támadások a közelmúltban kiújultak, ami azt jelenti, hogy a kubai kormány nem törődik azoknak az embereknek az egészségével, akiknek védelmet kellene nyújtania. Ez nagyon súlyos ügy.”

Rövid életű barátság
A rejtélyes ügy az igen törékeny amerikai-kubai kapcsolatokra is rossz hatással van. Több évtizedes szembenállás után 2014-ben az Obama-adminisztráció és a Castro rezsim ismét felvette a diplomáciai kapcsolatot. Épp beindult volna a gazdasági-társadalmi közeledés, amikor Donald Trump elődét kritizálva lényegében hátat fordított a nyitás politikájának. „A kubai kormánynak is érdeke, hogy jobb kapcsolata legyen az Egyesült Államokkal, noha ezt nyilvánosan sosem vallaná meg. Míg Kubában voltam, végig abban bíztak, hogy jobb lehet a kapcsolat a két ország között, anélkül hogy a rendszer változna… Úgy tűnik, hogy a kubaiak megkapták, amit akartak. Miért teszik ezt most tönkre? Sok minden érthetetlen számunkra” – mondja John Caulfiled, aki épp a politikai nyitást megelőző években állt a nagykövetség híján működő Amerikai Érdek-képviseleti Iroda élén Havannában. Mint mondja, a súlyos krízisben lévő Venezuela szerepét átvette az Egyesült Államok, amely a fő valutaforrás Kuba számára. Ez nem elsősorban a helyieknek, hanem a rezsimnek óriási fegyvertény. „Kuba mindent elveszíthet, ha provokálja az USA-t” – teszi hozzá Caulfield.

Szociális otthonok - Törvénysértő gondoskodás

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.09.22. 07:00

A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó - mégis zavartalanul működhetnek az intézmények. Az országban 91 bentlakásos szociális intézmény nem teljesíti a működés minimális követelményeit, ezért már az ombudsman is figyelmeztette a a kormányt.

Sorra derül ki különböző bentlakásos szociális otthonokról, hogy az ott gondozott fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek vagy idősek méltatlan körülmények között töltik napjaikat. A nyár elején a gödi TopHázban megkötözött gondozottakkal volt tele a nemzetközi sajtó, most pedig az alapvető jogok biztosának munkatársai a 350 pszichiátriai beteget csak ideiglenes engedéllyel ellátó táplánypusztai intézményben találtak olyan közös hálócsarnokot, ahol férfiak és nők aludtak egy légtérben. Székely László hétfőn megjelent jelentésében ismét figyelmeztette a humán tárcát, a hosszú évek óta állandóan meghosszabbított ideiglenes működési engedélyek csak elfedik, hogy a bentlakóknak nincs esélyük a méltó emberi életre. Az LMP kikérte az állandó engedéllyel nem rendelkező szociális intézmények listáját, amelyen 91 bentlakásos otthon neve található. A kormány mégis tagadja, hogy a törvényeknek nem megfelelő otthonok törvénytelenül működnének, holott eddig 90 ezer gondozottnak mindössze 660 korszerű férőhelyet teremtett.

A Lehet Más a Politika társelnöke, Szél Bernadett kérésére összeállított lista szerint a Győr melletti 300 férőhelyes otthonnal együtt 91 szociális intézmény nem tudja teljesíteni az ágazati jogszabályokban rögzített tárgyi és személyi minimumfeltételeket. A napokban a párt szóvivője, Kanász-Nagy Máté arra szólította fel a kormányt, hogy adjon több pénzt a szociális szféra intézményeinek az emberhez méltó gondozási körülmények megteremtéséhez, gyorsítsa fel a nagylétszámú intézmények felszámolását, a kisebb lakóotthonok kialakítását, és az otthonápolás anyagi elismerésével segítse azokat a családokat, amelyek felvállalják a sérült családtag gondozását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felháborodva tiltakozott a törvénytelen jelző ellen, de azért eltolta magától a felelősséget, amikor az LMP felszólítására és aggályaira, valamint a rémisztő adatsorra kiadott válaszközleményben azt írta: „a szociális intézmények felügyeletét és ellenőrzését a kormányhivatalok végzik, amennyiben bebizonyosodik egy intézményről, hogy törvénytelenül működik, a kormányhivatal dönt az azonnali bezárásról”.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A válasz természetesen a laikus közvéleményt próbálja félrevezetni, mert a valóságban az állam nem tudna mit kezdeni a 91 intézményben gondozott sok ezer emberrel, ha a hivatal szigorúan venné a feladatát. Egyszerűbb kétévente beírni a működési engedélyeket rögzítő elektronikus rendszerbe, hogy „az időtartam típusa: ideiglenes hatályú”, az ellenőrzési listákban pedig azt szerepeltetni, hogy „az ellenőrzést végző szerv nem tette nyilvánossá az ellenőrzés megállapításait”. Ráadásul a szociális intézmények felügyeletét ellátó SZGYF feladata, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére szakmai tervet készítsen, amihez az államnak kellene költségvetési forrásokat biztosítani. Nem véletlen a feltételes mód.

Minimum tárgyi feltételek

• Az épület tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető és akadálymentes legyen, megfelelő bútorokkal és berendezésekkel
• Kötelező kialakítani például közösségi és egészségügyi helyiséget
• minden lakónak biztosítani kell 6 nm lakóteret, 10 ellátottra 1 zuhanyzó/fürdő szükséges és nemenkénti illemhely
• Maximum 4 fő lehet egy szobában és lehetővé kell tenni házaspárok elhelyezését

A jogszabályok betartására képtelen otthonok listáján szereplők közül néhány helyről próbáltunk információkat szerezni, hogy az ott dolgozók tudnak-e a folyamatos átmeneti állapotról és arról, hogy milyen feltételnek nem tudnak eleget tenni. A szigorú nyilatkozati rendre hivatkozva ugyan alig mertek beszélni a munkatársak, de az kiderült, hogy több intézmény – például a Kőrösladányi Pszichiátriai Betegek Otthona – 20 éve „ideiglenesen” működik, míg a Kunság egyik hasonló intézményének állítólag sosem volt állandó papírja. A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, a megengedett maximum négyágyas szobákba kétszer ennyi fekvőhelyet zsúfolnak be, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó. A szaktárca közleménye próbálja ugyan elhitetni, hogy erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására, de valójában a sokadszor közölt számok is siralmasak. A fogyatékosok nagy intézeteinek kiváltására még 2011-ben született program, de 2016 elejéig mindössze 660 embert sikerült kisebb lakóotthonokba költöztetni, a 2019 tartó újabb körben is csak 2500 gondozott helyzete javulhat.

Szociális otthonok - Törvénysértő gondoskodás

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.09.22. 07:00

A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó - mégis zavartalanul működhetnek az intézmények. Az országban 91 bentlakásos szociális intézmény nem teljesíti a működés minimális követelményeit, ezért már az ombudsman is figyelmeztette a a kormányt.

Sorra derül ki különböző bentlakásos szociális otthonokról, hogy az ott gondozott fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek vagy idősek méltatlan körülmények között töltik napjaikat. A nyár elején a gödi TopHázban megkötözött gondozottakkal volt tele a nemzetközi sajtó, most pedig az alapvető jogok biztosának munkatársai a 350 pszichiátriai beteget csak ideiglenes engedéllyel ellátó táplánypusztai intézményben találtak olyan közös hálócsarnokot, ahol férfiak és nők aludtak egy légtérben. Székely László hétfőn megjelent jelentésében ismét figyelmeztette a humán tárcát, a hosszú évek óta állandóan meghosszabbított ideiglenes működési engedélyek csak elfedik, hogy a bentlakóknak nincs esélyük a méltó emberi életre. Az LMP kikérte az állandó engedéllyel nem rendelkező szociális intézmények listáját, amelyen 91 bentlakásos otthon neve található. A kormány mégis tagadja, hogy a törvényeknek nem megfelelő otthonok törvénytelenül működnének, holott eddig 90 ezer gondozottnak mindössze 660 korszerű férőhelyet teremtett.

A Lehet Más a Politika társelnöke, Szél Bernadett kérésére összeállított lista szerint a Győr melletti 300 férőhelyes otthonnal együtt 91 szociális intézmény nem tudja teljesíteni az ágazati jogszabályokban rögzített tárgyi és személyi minimumfeltételeket. A napokban a párt szóvivője, Kanász-Nagy Máté arra szólította fel a kormányt, hogy adjon több pénzt a szociális szféra intézményeinek az emberhez méltó gondozási körülmények megteremtéséhez, gyorsítsa fel a nagylétszámú intézmények felszámolását, a kisebb lakóotthonok kialakítását, és az otthonápolás anyagi elismerésével segítse azokat a családokat, amelyek felvállalják a sérült családtag gondozását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felháborodva tiltakozott a törvénytelen jelző ellen, de azért eltolta magától a felelősséget, amikor az LMP felszólítására és aggályaira, valamint a rémisztő adatsorra kiadott válaszközleményben azt írta: „a szociális intézmények felügyeletét és ellenőrzését a kormányhivatalok végzik, amennyiben bebizonyosodik egy intézményről, hogy törvénytelenül működik, a kormányhivatal dönt az azonnali bezárásról”.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A válasz természetesen a laikus közvéleményt próbálja félrevezetni, mert a valóságban az állam nem tudna mit kezdeni a 91 intézményben gondozott sok ezer emberrel, ha a hivatal szigorúan venné a feladatát. Egyszerűbb kétévente beírni a működési engedélyeket rögzítő elektronikus rendszerbe, hogy „az időtartam típusa: ideiglenes hatályú”, az ellenőrzési listákban pedig azt szerepeltetni, hogy „az ellenőrzést végző szerv nem tette nyilvánossá az ellenőrzés megállapításait”. Ráadásul a szociális intézmények felügyeletét ellátó SZGYF feladata, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére szakmai tervet készítsen, amihez az államnak kellene költségvetési forrásokat biztosítani. Nem véletlen a feltételes mód.

Minimum tárgyi feltételek

• Az épület tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető és akadálymentes legyen, megfelelő bútorokkal és berendezésekkel
• Kötelező kialakítani például közösségi és egészségügyi helyiséget
• minden lakónak biztosítani kell 6 nm lakóteret, 10 ellátottra 1 zuhanyzó/fürdő szükséges és nemenkénti illemhely
• Maximum 4 fő lehet egy szobában és lehetővé kell tenni házaspárok elhelyezését

A jogszabályok betartására képtelen otthonok listáján szereplők közül néhány helyről próbáltunk információkat szerezni, hogy az ott dolgozók tudnak-e a folyamatos átmeneti állapotról és arról, hogy milyen feltételnek nem tudnak eleget tenni. A szigorú nyilatkozati rendre hivatkozva ugyan alig mertek beszélni a munkatársak, de az kiderült, hogy több intézmény – például a Kőrösladányi Pszichiátriai Betegek Otthona – 20 éve „ideiglenesen” működik, míg a Kunság egyik hasonló intézményének állítólag sosem volt állandó papírja. A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, a megengedett maximum négyágyas szobákba kétszer ennyi fekvőhelyet zsúfolnak be, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó. A szaktárca közleménye próbálja ugyan elhitetni, hogy erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására, de valójában a sokadszor közölt számok is siralmasak. A fogyatékosok nagy intézeteinek kiváltására még 2011-ben született program, de 2016 elejéig mindössze 660 embert sikerült kisebb lakóotthonokba költöztetni, a 2019 tartó újabb körben is csak 2500 gondozott helyzete javulhat.