Percenként 120 szívverés - Felkavarja az állóvizet az Oscarért indított film

Publikálás dátuma
2017.09.21. 17:55
Forrás: 120 battements par minute/Facebook
Ez egy új színészgeneráció kiváló játéka révén magával sodró, ambiciózus, elkötelezett film, amely Cannes-tól Torontóig felkavarta a fesztiválozókat az egész világon. A Percenként 120 szívveréssel Robin Campillo egy kegyetlenül egyetemes és ma is aktuális témáról készített kiváló filmet - idézi a Librarius a francia Nemzeti Filmközpont elnökét, aki azt indokolja, hogy miért ezt a filmet indították a legjobb idegennyelvű alkotásnak járó Oscar-díjért. 

A 120 battements par minute a 70. cannes-i fesztiválon elnyerte a Nagydíjat. A sodró lendületű film az Act Up AIDS-ellenes mozgalomnak az alakulását követő első éveiről szól az 1990-es években. A mára országosan ismertté vált egyesületet egy maroknyi, a betegségét addig magányosan élő fiatal alapította azzal a céllal, hogy szembesítse a francia politikát a saját felelősségével az AIDS elleni harcban. Az elszánt csoport egyszerre harcol a halállal, a társadalom, a média és a laboratóriumok közönyével. A film rekonstruálja az egyesület heti rendszerességgel tartott vitamegbeszéléseit és akcióit, amikor például álvérrel teli zacskókkal dobálták meg a döntéshozókat vagy a gyógyszerkutató laboratóriumokat, hogy így kényszerítsék őket az eredményeik megosztására. A közönségsiker feltehetően annak köszönhető, hogy a politikai üzeneten túl mindenekelőtt a mozgalomban meghatározó szerepet játszó aktivisták megindító portréját rajzolja fel, középpontjában egy fertőzött és egy nem beteg fiú szerelmi történetével. A főszerepeket Adele Haenel kivételével ismeretlen francia színészek alakítják- ismerteti a Librarius. 

Szerző

Ráday Korzó - Fesztivál a Ráday utcában

Közös kocogás, élő henteskritika, divatbemutató, mobilapp-túra, virágmesék, nyelvórák és számos egyéb program várja a látogatókat pénteken és szombaton Budapesten, a Ráday Korzón, amelyhez a Ráday utcában mintegy negyven helyszín csatlakozott.

A kétnapos fesztiválon szélesre tárják kapuikat az üzletek, a galériák, a pékek, a cukrászda, a virágos és a könyvesbolt is, de különleges egyházi és templomi helyszíneket, egyetemet és menő hamburgerezőt is találni a csapatban. Az első alkalommal meghirdetett Ráday Korzó ötlete belső-ferencvárosi magánszemélyek és civil szervezetek kezdeményezéséből született meg, alapvetően azzal a szándékkal, hogy a környék lakói, üzletei, gyűjteményei megmutathassák magukat a szomszédaiknak, a környékbelieknek és a látogatóknak.

A szervezők olyan programok szervezésére biztatták a csatlakozókat, amelyek nemcsak alkalmi élményt jelentenek, hanem hatásukra a résztvevők később visszajárhatnak ezekre a helyekre. Az esemény ugyanis teljesen független, helyi és közösségi kezdeményezés, élén a Ferencvárosi Közösségi Alapítvánnyal - hangsúlyozza a közlemény.

A programok között szerepel közös kocogás, élő henteskritika, kerekasztal-beszélgetések, krimiklub, koncertek, kenyér- és kalácssütés, romakép matiné, városi séták, kiállítások, divatbemutató, mobilapp-túra, hajvágás és nyelvórák, science shop, virágmesék és re-concept.

Fullajtár Andrea Marlene Dietrich-et idézi meg a Manga Cowboy-ban, a Boldogasszony Iskolanővérek megmutatják a nővérkertet, ahol sétálni és beszélgetni lehet, a Két Egér Könyvesboltban interaktív mesejáték lesz, a Skandináv Házban ingyenes svéd- és norvég próbaórákat adnak, de körbe is lehet kocogni Belső-Ferencvárost, kenyeret sütni a pékekkel a Butter Brothers-ban vagy Dürer-metszeteket nézegetni a Ráday Gyűjteményben.

Több kávézóban is lesznek koncertek, a 2B Galériában jazz szól majd, és az is kiderül, hogy mit keres a Ráday utcában a Voyager-1 űrszonda - áll a közleményben.

Szerző

Elhunyt Szilárd Klára festőművész

Publikálás dátuma
2017.09.21. 14:28
Illusztráció: Shutterstock
Életének 97. évében elhunyt Szilárd Klára (Claire Szilard) festőművész, szobrászművész, üvegművész - tudatta a Szilárd Klára Emlékére Alapítvány kuratóriuma.

1921-ben született Budapesten, 1939-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban, de közben 1936-tól Jaschik Álmos szabadiskoláját látogatta. 1940 és 1944 között tanulmányokat folytatott a Gallé Tibor, Sárkány Loránd, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél által vezetett szabadiskolában. 1944-ben menekülnie kellett. 1945 és 1951 között Svájcban élt, Genfben szerzett diplomát az Ecole des Beaux-Arts-on. 1951-ben Izraelben telepedett le, ahol először Tel Avivban, majd Ramat Ganban, végül huszonhat évig Jaffán élt és dolgozott.

Színházi díszleteket, monumentális üveg ablakokat tervezett, kivitelezett, festészettel foglalkozott. Izraelben tizennégy zsinagóga üvegablakai az ő tervei alapján valósultak meg. 1986-tól hegesztett vas szobrokat készített. 1991 és 2001 között párizsi műtermében is dolgozott. A nyolcvanas évek második felétől egyre sűrűbben járt Magyarországra, s 1993-ban véglegesen haza telepedett. 1995-től nyaranként Szentendrén dolgozott, ahol utolsó egyéni kiállítását rendezte 2016-ban. Képeit először 1948-ban Genfben mutatta be a nyilvánosság előtt, a tárlatot több mint hetven egyéni kiállítása követett Izraelben, Párizsban, Baselben és több magyarországi helyszínen.

Festményeit, grafikáit, szobrait sűrűn mutatta be magyarországi kiállításokon, s tagja lett minden fontos hazai szakmai szervezetnek. Első hazai kiállítását 1990-ben rendezte a Vigadó Galériában. Kiállításai közül kiemelkednek a budapesti Zsidó Múzeumban, az Ernst Múzeumben rendezett tárlatai. 2004-ben avatták fel a Dohány utcai Zsinagóga Wallenberg udvarán a Holokausztra emlékező nagyméretű üvegkompozícióját.

Munkabírása és művészi teljesítménye általános tiszteletet váltott ki, művészkollégái körében szeretet és megbecsülés övezte. 2002-ben a Magyar Köztársaság Elnökének Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetését nyerte el, 2013-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Életmű Díjasa lett. Búcsúztatására október 16-án, hétfőn 15 órakor kerül sor a budapesti Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető, VIII. Fiumei út 16-18.).

Szerző