Előfizetés

Agrárium - Nem könnyű a megélhetés

Publikálás dátuma
2017.09.20. 20:55
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Taniai Maszaaki, a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium államminiszte
A magyar agrárium teljesítménye több mint 200 ezer magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának eredménye - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Budapesten a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos megnyitó ünnepségén.

Hozzátette, hogy az eredményt lényegesen befolyásolhatják a külső körülmények - például az időjárás, az állam vagy a piac -, de a teljesítmény döntő módon mégis csak az elvégzett munka minőségében gyökeredzik.

Kitért arra, hogy az OMÉK iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei árumustrán mintegy ezer kiállító mutatkozik be, és több mint 100 ezer látogatót várnak a szervezők. A házelnök szerint az érdeklődés forrása, hogy folyamatosan nő a kereslet az egészséges, génmódosításoktól mentes magyar mezőgazdasági termékek iránt.

Az idei kiállítás mottója, a Kárpát-medence kincsei, amely a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőkre fordított figyelmet jelzi - tette hozzá. Az OMÉK díszvendége Japán, a távol-keleti szigetország jelenléte mutatja, hogy a kiállítás szervezőinek szakmai figyelme messze túlterjed a Kárpát-medencén - mondta Kövér László.

A házelnök kifejtette: az agrárium a magyar gazdák munkájának eredményeként a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat értékteremtő képessége hat év alatt folyó áron 55,3, változatlan áron pedig 33,1 százalékkal bővült. Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is. Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal nőtt - ismertette.

A mezőgazdasági foglalkoztatottság tavaly szintén tovább bővült, annak köszönhetően, hogy a statisztikai adatok szerint már 217 ezren dolgoznak főállásban az ágazatban. Hat év alatt negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma az ágazatban - húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A magyar állam szintén megtette a magáét az ágazat fejlődése érdekében - emelte ki Kövér László. Míg 2007-2013 között az unióból az agrárium számára 10,4 milliárd euró - mintegy 3000 milliárd forint - jutott, addig a 2014-2020 közötti támogatás összege 12,3 milliárd euró, mintegy 3700 milliárd forint. A nemzeti támogatások területén a kormány elindította a "több munkahelyet a mezőgazdaságba " programot, és így évente 2020-ig mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar mezőgazdaságnak.

Emlékeztetett arra, hogy az agrárgazdaság hitelfinanszírozásának javítása érdekében bevezették az agrár Széchenyi hitelkártyát, a folyószámlahitel értéke mintegy 70 milliárd forintra rúg. Ennek a forrásnak a 70 százalékát őstermelők és egyéni vállalkozók vették igénybe. Mindez csak néhány példa, amivel a kormány támogatja a magyar gazdák munkáját - mondta Kövér László.

A házelnök különösen fontosnak nevezte, hogy a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika kialakításánál a kormány megfelelően tudja képviselni a magyar érdekeket, és így a magyar termelők jövedelembiztonsága továbbra is garantálható legyen. Erős mezőgazdaság nemcsak a magyar nemzetgazdaság számára fontos, hanem a kárpát-medencei magyarság megmaradásának is biztosítéka. Ez nemzetstratégiai, szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is - szögezte le Kövér László.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy az OMÉK a magyar gazdák és a városiak közös ünnepe, a mintegy ezer kiállító között 122 határon túli termelő is bemutatkozik. Kitért arra, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt években 50 ezer új munkahely jött létre, bizonyítva, hogy az ágazatot sikerült stabilizálni, fejlődési pályára állítani. A magyar agráriumban már érdemes dolgozni. Igaz a megélhetés nem könnyű, de biztonságos mindazoknak, akik keményen dolgoznak - emelte ki a miniszter.

Masaaki Taniai japán mezőgazdasági erdészeti és halászati miniszterhelyettes elmondta: megtiszteltetés a távol-keleti szigetország számára, hogy a 78. OMÉK partnerországa lehet. Rámutatott, hogy az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkönnyíti az árucserét Japán és Magyarország között is, általa közelebb kerültek az európai piacok Japánhoz.

A látogatók az OMÉK-on a japán pavilonban sok érdekességet láthatnak, például szakét, wagyu marhahúst, amit meg is lehet majd kóstolni - hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.

Olcsóbb lesz a benzin

Publikálás dátuma
2017.09.20. 19:46
FOTÓ: Szalmás Péter
Csökkenti bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik.

A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődik, a gázolajé 353 forint marad.

Az üzemanyag ára legutóbb szerdán változott, a gázolaj átlagára akkor bruttó 2 forinttal, 353 forintra nőtt, a 95-ös benzin átlagára 353 forint maradt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Sokat bukik a Ryanair a járattörlésen

Publikálás dátuma
2017.09.20. 19:07
A fapados társaság egy gépe Frankfurtban. FOTÓ: ANDREAS ARNOLD / DPA / AFP
A Ryanair öthetes járattörlési időszakában érintett mintegy 315 ezer utasból szerdáig 238 ezren kérték a jegyük átfoglalását vagy az ár visszatérítését - derül ki légitársaság közleményéből.

Közlésük szerint a Ryanair minden érintett utast e-mailben tájékoztatott a járat törléséről és a lehetséges teendőkről. Ezek között felhívták az utasok figyelmét az uniós jogszabályok szerinti kompenzációs lehetőségekre is. Korábban fogyasztóvédők azzal vádolták az ír diszkont légicéget, hogy ezekről nem küldenek tájékoztatást.

Szerdáig a Ryanair adatai szerint 175 ezren kérték a jegyük átfoglalását, 63 ezren pedig a jegyár visszatérítését. A hét végéig az utasok jelentős részének, 300 ezer embernek találnak megoldást - olvasható a közleményben.

A Ryanair pénteken teljesen váratlanul jelentette be a honlapján, hogy azonnali hatállyal napi 40-50 járatát törli október végéig, ami mintegy kétezer járat kiesését jelenti. A budapesti járatok közül a szerdai, 3717-es és 3718-as London-Stansted és Budapest közti járatokat törölték.

A légitársaság hangsúlyozta, hogy a törlések a járatok kevesebb mint 2 százalékát érintik, és az a céljuk, hogy helyreállítsák a járatok közlekedésének pontosságát. Szeptember első két hetében a megszokott 90 százalék helyett a járatoknak már kevesebb mint 80 százaléka közlekedett pontosan a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége és sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a hajózó személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt.

A Ryanair eddig az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedte a szabadságolást, a jövő évtől kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következményeként a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők egyaránt) idén december végéig ki kell venniük a szabadságukat.

A légi utasok jogait szabályozó uniós direktíva szerint a Ryanairnek akkor is térítésmentesen kell átfoglalnia a jegyet, ha a saját hálózatában nem tudja megoldani az utas elszállítását. A Ryanair azonban nem kötelezhető arra, hogy a következménykárokat (autóbérlés, szállás) megfizesse.