Előfizetés

Borfesztivál búcsúszerűen

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2017.09.17. 21:30
Sokan népviseletben vonultak fel Szekszárdon - Fotó: Népszava
A vasárnapi programok többségét, s a jó hangulatot is elmosta a borongós idő, amely a Szekszárdi Szüreti Napokra látogatókat lett volna hivatott fogadni. A rendezvény az előző két napon viszont zsúfolásig telt érdeklődőkkel, akik számtalan kulturális lehetőség közül választhattak. 

Az egyik legkisebb területű megyeszékhelyen, Szekszárdon lassan ötven éve rendezik meg a szüreti fesztivált, amely évről-évre terebélyesedett és vált egyre szélesebb programkínálatot felvonultató eseménnyé. A szeptember 14-17. között megtartott Szekszárdi Szüreti Napokat nem kísérte végig jó idő: a csütörtöki kellemes időjárás után a pénteki és szombati nappal ki lehetett békülni, de vasárnap már borult idő és szemerkélő eső gondoskodott arról, hogy az előző napi jelentős hétvégi tömeg ne legyen a Béla király téren és a környező utcákban felállított pavilonoknál. Pedig volt ott látnivaló: nem csak a kifejezett falusi búcsúkat kedvelők találhattak kedvükre való portékát, a hagyományos borfesztiválért rajongók is jól érezhették magukat. A több száz árus közül volt, ahol friss kolbászt, netán ropogós gyümölcsből készült szirmokat lehetett fogyasztani, máshol sajátos, kézi készítésű technikával összetákolt játékokat, megint másutt bőrdíszműves termékeket kínáltak.

A szekszárdi szüreti mulatság igazi fénypontját azonban a tradicionális utcai felvonulás adta. A szombat délutáni embermustrán már a kezdés előtt fél órával kiültek vagy kiálltak a járdára az érdeklődők, nem is ok nélkül. A tolnai megyeszékhely központjában rengeteg embert megmozgató felvonuláson számtalan egyesület és társaság képviseltette magát. A menetet a csikósok és pásztorok használta ostorok csattogó hangja nyitotta, számtalan borrend vonult utánuk. Kisebb csoportokba rendeződve katonai hagyományőrzők, sárközi népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak, bukovinai székelyek, néptáncosok és népdalénekesek (a Bartina Néptánc Együttes gyermekcsoportja, amely két éve megnyerte a Fölszállott a páva című tehetségkutatót, túltett a cukiság fogalmán; a kavalkádban aprócska léptű német tánc is volt), óriásbábok és oldalazó lovak is megjelentek. Civil szervezetek mellett különböző intézmények, a város összes iskolája és óvodája is felvonult, közülük többen kis ajándékokkal kedveskedtek a nézőknek. Az ilyen színvonalas menet láttán felderül az ember szíve – ha mindezidáig ilyen élményben nem volt része, annál inkább.

Ugyanakkor azok, akiket nem hozott lázba a menet, kedvüket lelhették a kulturális programokban. A Vármegyeháza kávézójában Darvasi László kísérte el legújabb regényét, a Taligás című 18. században játszódó, meglehetősen sajátos hangulatú és különleges hangon megírt regényét. Ugyanitt, Árpád-házi I. Béla királyunk egykori temetkezési helyén, a valahai bencés rendi monostor alapkövein álló udvartéren Grecsó Krisztián író és Hrutka Róbert zeneszerző közös – zenét, irodalmat, színházat integráló – estje is sokakat vonzott. A kisebbek sem unatkozhattak: hozzájuk Halász Judit hozta el régi gyerekslágereket is tartalmazó koncertműsorát, de a város egyik büszkeségének számító Tücsök Zenés Színpad kisgyermekekből álló kórusa is fellépett.

A Szent István és a Béla király téri színpadokon a koncertélményről a ritmusbarát Group 'N' Swing, az Anna and the Barbies, az Intim Torna Illegál, a Firkin, a Wellhello is gondoskodott. Noha a hangosítás talán a színpadok sajátos elhelyezkedése miatt hagyott némi kivetnivalót maga után, azok, akik a hideg éjszakában ott maradtak zenét hallgatni, garantáltan jól érezték magukat. Persze, örömükhöz nagy százalékban hozzájárult az is, hogy a főtér környékén tucatnyi borászat és vendéglátó egység kínálta termékeit. Több mint jó bor, állt az egyik felvonuló bortársaság zászlaján. A szüreti rendezvény pedig több mint egyszerű mulatság: igényesre tervezett fesztivál, amely nem csak a borkultúra iránt érdeklődőknek, hanem a gasztronómia, az irodalom, a zene szerelmeseit is megszólítja.

Nemzeti Vágta - Csemő lovasa nyerte a 10. viadalt

Publikálás dátuma
2017.09.17. 20:53
A győztes Petrik Tamás, Csemő lovasa a dobogón a 10. Nemzeti Vágta döntője után a budapesti Hősök terén 2017. szeptember 17-én.
Petrik Tamás, Csemő lovasa Vicces nevű lován nyerte a 10. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap este a budapesti Hősök terén.

Petrik Tamás Füzér, Temerin, Baja és Debrecen lovasát utasította maga mögé a Millenniumi emlékmű körül kialakított különleges pályán.  A 2017 leggyorsabb lovasa címet elnyert csemői versenyző a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át az ünnepélyes díjátadón. Vicces hátára győzelmi takarót terítettek.

Önbiztosító – A RIM, Radnóti Ifjúsági Műhely előadása

Publikálás dátuma
2017.09.17. 20:29
Forrás: RIM
2017. szeptember 16-án, a Színházak Éjszakáján mutatta be a RIM (Radnóti Ifjúsági Műhely) Önbiztosító című előadását. A Radnóti Színház próbatermébe több mint ötven ember zsúfolódott be, hogy lássa a középiskolás csoport produkcióját. Másfél óra múlva pedig kétszer ötven tenyér lendült egyszerre – az Önbiztosító vastapsot kapott.

Habár a témaválasztás és az anyaggyűjtés februárban kezdődött, a RIM-esek – bevallásuk szerint -, valójában egy hónap alatt rántották össze, csiszolgatták egésszé az előadást. A darab egy jelenetfüzér, amelyben tökéletes egyensúlyban állnak a monológok és a jelenetek, a zene és a csend, a humor és a komolyság. Középpontjában az önbizalomhiány és a megfelelési kényszer szerepel, illetve ezek okai, a belőlük származó problémák és a lehetséges megoldásuk. A RIM-diákok ehhez a témakörhöz kerestek a saját életükből példákat. Megdöbbentő, hogy minden történet, amit kimondanak, igaz, de ők mosolyognak, mert a legtöbb terápiás hatással volt rájuk. Közösen alkottak egy előadást, amin a nézők és ők is egyszerre nevetnek és sírnak.

Az egyik jelenetben ironikusan, operettszerűen figurázzák ki a közösségi médiát, később pedig olyan történeteket mesélnek el, amilyeneket eddig még senkivel sem osztottak meg. Az előadás fontos eleme az interakció. Egyes jelenetek után a szereplők a közönség felé fordulnak, és különböző kérdéseket tesznek fel: Mi jut eszedbe erről a szóról? Rád is igazak a mondatok? Történt már veled ilyen? A nézők pedig ugyanolyan őszintén mondják el saját történeteiket, ahogy azt a RIM-esek is teszik.

Az előadás végét egy közös beszélgetés zárja. Már az első párbeszéd után nagyon jó visszajelzéseket hallhatott a csoport a nézőktől: „Visszaadtátok a hitemet a fiatalságban!”, „Felidéztétek a kamaszkoromat.”, „Köszönöm az őszinteségeteket!”.

Az előadás legfőbb mozgatórugója az őszinteség. Aztán a bátorság, a kíváncsiság és a kölcsönös bizalom - nemcsak a közönség, hanem egymás felé is. Így rázódott össze ez a csapat. A színpadra pedig elképesztően sok energiával – megfelelési kényszer nélkül, magabiztosan – állnak ki és éneklik: „Nem kell, csak bátorság, egy kis mákszemnyi.”