Előfizetés

Koppenhága - Tiszta tenger és biosör

Publikálás dátuma
2017.09.18. 07:36

Aki járt már a dán fővárosban, az megerősítheti, ennél kellemesebb hely talán nincs is Európában. Az itt élők nagyon tudják, hogyan érezzék jól magukat úgy, de eközben a környezetet sem teszik tönkre.

Akár egy hétvégére is érdemes meglátogatni a dán fővárost, hiszen néhány nap alatt ránk ragad a pozitív életszemlélet. A környezet pedig erre rásegít, mert Koppenhága bőven nyújt látnivalót még a legínyencebb utazónak is. Nem véletlen, hogy a várost sokszor emlegetik a világ egyik legboldogabb, legélhetőbb és legjobban kialakított városaként.

1 millió 230 ezer lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa, Sjælland és Amager szigetén fekszik. Ebből következően a vizet ki se lehet kerülni, hiszen Koppenhágát keresztül-kasul csatornák hálózzák be, gyönyörű látványt nyújva naplementében. A kikötői rész, Nyhavn kihagyhatatlan. Koppenhágának tengerpartja is van, az Amager Strandpark fehér homokos partján lehet kipihenni a városnézés fáradalmait. Ami nem túl fárasztó, hiszen a 2 kilométer mesterséges szigetből, és összesen 4,6 kilométer strandból álló elbűvölő látványosságot a belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt elérhetjük. Amúgy pedig mindenképpen érdemes beszerezni egy biciklit a kölcsönzőből, és már indulhat is a felfedező körút. Sok hangulatos, meseszerű utcát, színes épületet, érdekes kiállítást, múzeumot és persze sörfőzdét lehet találni.

Természetesen Koppenhágában az infrastruktúra is nagyon környezettudatos, így jó érzés gyalogosnak lenni, biciklisnek pedig pláne. Naponta mintegy 35 ezer ember közlekedik kerékpárral (ami a lakosság 40 százaléka). Alaposan kiépített úthálózat van, ráadásul nem csak a helyiek, hanem a turisták is ingyen használhatják a városi kétkerekűeket. Körülbelül 350 kilométer kiépített, jelzőlámpákkal ellátott út van a városban. A kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek. Aki pedig elfáradna a tekerésben, az vonattal, metróval vagy busszal utazhat tovább. Már csak azért is népszerű a biciklizés és a tömegközlekedés, mert Dániában nagyon drága a benzin.

Persze, hagyományos turistacsalogató látványosságokból sincs hiány. Ha csak azokat vesszük, amelyeket általában ismernek az emberek, akkor természetesen első az Andersen meséje által ihletett Kis hableány, ami a turisták kedvenc fényképezőgép és telefonnyomkodó helye a koppenhágai kikötőben. A kedves mesealak mellett azért érdemes egy pillantást vetni a vízre is, mely még a kikötőben is olyan tiszta, hogy úszhatnánk benne.

A város másik szimbóluma a Christiania, vagyis a hippinegyed, mely ma is részleges önkormányzattal bír. Különleges arcokban és öltözetekben nem lesz hiány, de ma már érződik kicsit, hogy a hippivilág egyre inkább a hatvanasok nosztalgiája. Ha pedig elvarázsolt helyeket szeretnénk látni, akkor kihagyhatatlan, sőt kötelező a Rosenborg kastély. A dán reneszánsz stílus tipikus példája. Elegánsan emelkedik az előtte elterülő Kongens Have fölé. Még az 1600-as évek elején épült, de azóta is tartja formáját. IV. Keresztély király számos építészeti projektjeinek egyike, és mindössze kétszer volt szükséghelyzetben az uralkodó lakhelye, ami inkább nyári rezidenciaként szolgál. Olyan, mint egy mesebeli elvarázsolt kastély. Aki pedig az egészet szeretné látni, annak ott áll a Rundetaarn, egy 17. században épült hatalmas torony. Ez is IV. Keresztély egyik kedvenc épülete, amit a csillagok kémlelése miatt húztak fel anno. Ma nyitva áll a látogatók előtt.

A dánok kívül-belül adnak az egészségre. Sehol nem esznek például annyi bio ételt, mint itt, és a biosör is igen népszerű, nem csoda, hogy rengeteg sörfőzde van a városban. Szeretnek élni és ehhez természetesen a jó evés és ivás is hozzátartozik. Pompás helyekben nincs is hiány Koppenhágában. A jó ízek miatt a hajókkal teli csatornák mellett, a Papiroen szigeten álló Copenhagen Street Food érdemes venni az irányt. Itt egy helyre gyűjtöttek sok-sok extra utcai finomságot és olyan környezetbe tették, ahol pár sör mellett órákat el lehet tölteni télen és nyáron is. Van itt az ázsiai konyhától kezdve az olasz ételeken keresztül a franciáig minden - helyi ételekből annál kevesebb. Éjjel pedig bevethetjük magunkat a tengerillatú Vesterbro városrészbe. Meglátogathatjuk a híres vidámparkot és szórakozó negyedet, a Tivolit. Állítólag az uralkodó – VIII. Keresztély – ezekkel a szavakkal adta áldását a létesítményre: „Ha az emberek jól szórakoznak, akkor nem gondolkodnak a politikáról”.

Az emberek Koppenhágában jól szórakoznak, de rengeteget gondolkodnak. Elég pár napot itt tölteni és körülnézni. Nem véletlen, hogy ennyire kedvelik ezt a várost a külföldiek is.

Londoni terror - Letartóztatások a brit fővárosban

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.09.18. 07:35
Fotó: AFP/Chris J Ratcliffe

Két letartóztatás követte a pénteki, londoni Parsons Green-i metrótámadást. Vasárnap délutánig a legmagasabb “kritikus” terrorkészültség volt érvényben a szigetországban, majd visszatért a második veszélyeztetettséget jelző besorolás. Mindez az után, hogy pénteken a Parsons Green megállónál részlegesen lépett működésbe egy festékes vödörbe rejtett pokolgép. Az akció során harmincan sérültek meg, huszonketten igényeltek kórházi kezelést.

A Scotland Yard terrorelhárító egysége azt feltételezte, hogy „magányos farkas” követte el a terrorcselekményt metróban. Ugyanezt a triaceton-triperoxid robbanóanyagot használták az 52 halálos áldozatot követelő 2005-ös vérfürdő és az ez év májusi manchesteri terrorakció során, melyben huszonketten vesztették életüket. Vasárnap délutánig két személyt vettek őrizetbe. Előbb a doveri kikötő várótermében kaptak el egy 18 éves férfit, majd szombatról virradóra egy 21 éves gyanúsítottak tartóztattak le a nyugat-londoni Hounslow kerületben. Drámai rajtaütés színhelye volt London egyik csendes, békésnek gondolt elővárosa, Sunbury-on-Thames, ahol egy idős házaspár otthonát forgatta fel a rendőrség, százméteres körzetben evakuálva a kertes házak lakóit. (A Jones házaspár 2010-ben olyan kitüntetésben részesült, melyet II. Erzsébettől vehettek át a Buckingham-palotában.) Nevelőszülőként eddig legalább 268 gyermekről gondoskodtak, nyolc befogadottjuk hírek szerint háborús gócpontokból, Szíriából, Eritreából és Irakból érkezett.

Amber Rudd belügyminiszter a BBC-ben 2017-et a terrorizmus szempontjából „példátlan évnek” nevezte. A nagy nemzetközi figyelmet is kapott négy londoni és egy manchesteri támadás mellett hat incidenst sikerült megakadályozni. A konzervatív politikus Theresa May pénteki nyilatkozatánál bátrabban bírálta Donald Trumpot, aki azt a benyomást keltette, mintha a bűnelkövető(k) szerepeltek volna a Scotland Yard radarján. Rudd hangsúlyozta, hogy “nem kiszivárogtatásról, hanem találgatásról” volt szó. “A nyomozás közepette pedig még az amerikai elnök részéről sem helyes találgatni” – vélte a belügyminiszter asszony.

Lángba borított rohingya falvak - Éleződhetnek a térségben az ellentétek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.09.18. 07:33
Fotó: AFP/Dominique Faget
Igencsak megosztja a térség államait a mianmari hadsereg könyörtelen fellépése. Három hét alatt legalább 400 ezer muzulmán vallású rohingya menekült el lakhelyéről, a szomszédos, koldusszegény Bangladesbe. 

Sheikh Hasina miniszterelnök ezért a nemzetközi közösségek segítségét kérte. Mint fogalmazott, jelentős terhet ró az államra a menekültek ellátása. A táborok túlzsúfoltak, az eddig küldött nemzetközi segélyek messze nem fedezik az itt tengődők szükségleteit. Banglades ezért drasztikus intézkedéseket hoz: csak azokat engedi be az országba, akik bizonyítani tudják, hogy mianmari állampolgárok. Miután azonban a muzulmán kisebbség tagjainak nagy része hontalannak számított Mianmar területén, ezért igen kevesen tudják papírokkal igazolni származásukat. Az egykori Burmában ugyanis „illegális bevándorlóknak” minősítik őket. Ezért félő, hogy tízezrek rekednek Mianmarban, a határszakasznál, ahol humanitárius katasztrófa fenyegeti őket. Már a hetvenes években, röviddel Banglades függetlenné válása után, sok rohingya menekült a szomszédos országba, a kilencvenes évek elején aztán ismét százezrek keltek útnak, hogy a muzulmán többségű országban telepedjenek le.

Miközben a világ egyre jobban aggódik a muzulmán menekültekért, Ázsiát megosztja a válság. Félő, hogy még élesebb ellentétek alakulnak ki a térség országaiban az iszlámhívők és a buddhisták között. A válság a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) számára is komoly próbatételt jelent, hiszen a szervezethez elsődlegesen muzulmán és buddhista országok tartoznak. Általános az a félelem, amely szerint az ENSZ által népirtásnak minősített rohingyák elleni fellépés épp az iszlám szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Az aggodalom azért sem alaptalan, mert az Iszlám Állam (IS) iraki és szíriai térvesztése nyomán a szélsőséges dzsihadisták egyre inkább az ázsiai országokat vehetik célba – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az al-Kaida igyekszik máris kihasználni a lehetőséget: felhívást tett közzé, amelyben katonai segítséget követelt a közösség tagjai számára.

Ez is magyarázza azt, hogy a muzulmán többségű országokban, így Indonéziában és Malajziában különösen élesen ítélték el a mianmari hadsereg rohingyákkal szembeni túlkapásait. Tömegmegmozdulásokat is szerveztek a mianmari kormányzat ellen. Az ország de facto miniszterelnökét, a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kjit a transzparenseken valóságos szörnyként ábrázolták. Jakarta mellett Törökország is jelentős segélyszállítmányt indított útnak a rohingyák számára. Ezt a mianmari kabinet is jóváhagyta.

Mianmar azonban nem maradt magára. Számíthat Kína és a buddhista többségű Thaiföld támogatására. Peking azt közölte, egyetért a burmai kormánynak a „rakhinei stabilitásért tett erőfeszítéseivel”, ami azt is jelenti, hogy Kína egyetért azzal, amely szerint Miannmar terroristák ellen harcol. A múltban Peking mellett Oroszország is megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Burmát elítélő határozatot fogadjanak el. India igyekszik kimaradni a válságból, eddig inkább semlegesnek mutatkozott.

Falvakat tüntet el a hadsereg
A mianmari hadsereg rohingya falvakat gyújtott fel a bangladesi határ közelében, miután a muzulmán kisebbség tagjai elmenekültek otthonaikból – állítja a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet műholdas felvételek alapján. Ezek szerint augusztus 25. és szeptember 14. között 62 falu égett porig. A HRW hangsúlyozta: a néptelen falvak ily módon történő felszámolása csak alátámasztja az ENSZ által korábban hangoztatott, etnikai tisztogatásról szóló vádakat. „A terepen végzett kutatómunkánk is megerősíti a műholdas felvételeken látottakat: a mianmari hadsereg közvetlenül felelős az ország északi részén található, Rakhine állambeli rohingya falvak felgyújtásáért” – jelentette ki Phil Robertson, a szervezet Ázsiáért felelős igazgatóhelyettese. - K. I.