Brexit - Bedühödtek a vendéglátósok

Publikálás dátuma
2017.09.15. 14:14
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Dühösen fogadta a brit vendéglátó ágazat a kormány Brexit utáni bevándorlási tervét, amely szerint szigorúan korlátoznák az EU-s állampolgárok munkavállalási és letelepedési lehetőségeit. A brit kávézók és éttermek számára az európaiak hazavándorlása miatt az utóbbi évben nehezebb lett munkaerőt találnia - írja az inforadio.hu.

„Buta, rövidlátó, idegengyűlölő” – fakadt ki Jeremy King, London egyik legfontosabb étteremtulajdonosa. King és üzleti partnere, Chris Corbin vezeti a Wolsley, Delaunay, Brasserie Zedel éttermeket és az ötcsillagos Beaumont Hotelt az elegáns Mayfair negyedben. A veterán szakember a londoni éttermekre leselkedő legnagyobb veszélynek írta le a May-kormány tervezett bevándorlási szigorításait. Ezek részeként például két évre limitálnák az „alacsonyan képzett” munkaerőt jelentő dolgozók munkalehetőségeit szemben a mostani korlátlan munkavállalási lehetőséggel és azt is megtiltanák nekik, hogy Nagy-Britanniában maradjanak.

A korábban idézett Jeremy King azt mondta: a vendéglátósok „túl türelmesek” voltak a Brexit kérdésében, amely „kétségtelenül a legnagyobb fenyegetést jelenti” a londoni éttermeknek. „Szeptemberben 43 étterem nyílik a városban. Nem tudom, honnan szedik majd a dolgozókat, sőt a vendégeket. Nem értem, hogy lehetünk ilyen buták, rövidlátók, idegengyűlölők” – mondta egy interjúban.

"57 ország polgárai dolgoznak nekem, 61 százalékuk európai, 16 százalék jött az EU-n kívülről és 20 százalék a britek aránya. Nincs esélyünk az európaiak nélkül. Az ő segítségükkel építettük fel a szakmát és itt nem csak a munkájukra gondolok, hanem a szakértelemre, a kultúrára, a művészi hozzájárulásra. Nagyon mérges vagyok” – mondta.

Szerző

Uniós számvevő lett a Fidesz volt alelnöke

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:24
Pelczné Gáll Ildikó FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT
Az Európai Bizottság csütörtökön közleményt adott ki arról, hogy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa a 2017. május 16-i határozatban a 2017. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakra az Európai Számvevőszék tagjává nevezte ki Pelczné Gáll Ildikót, aki tegnap az Európai Unió Bíróságának ülésén ünnepélyes kötelezettségvállalást tett.

Az 55 éves mérnök-közgazdász korábban a Fidesz parlamenti képviselő, majd alelnök volt a magyar Országgyűlésben, ezt követően ugyancsak képviselő és alelnök lett az Európai Parlamentben és szintén alelnöke volt ez év nyaráig a Fidesznek is.

Szerző

Harmadával csökkenhetne a gázár

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:22

Átlagos, vagyis évi 1200 köbméteres fogyasztásig, 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé - kizárólag az állami Magyar Földgázkereskedő (MFGK) tavalyi lecsökkent beszerzési és szinten maradt eladási ára között keletkezett többlethaszon felhasználása – jelentette be tegnap Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. 

Az ellenzéki párt néhány hete világított rá, hogy a négy éve állami tulajdonba került gáznagykereskedőnél – amelyen tehát minden lakosságigáz-molekula átfolyik – 51 milliárd forint többlet gyűlt össze a méséklődő beszerzési és változatlan eladási gázáruk miatt. Emiatt a családok az indokoltnál most évente átlagosan 22 ezer forinttal többet költenek rezsire – rögzítette a frakcióvezető. A többlethaszon szerinte 16 százalékos általános gázárcsökkentést fedezne. Ám a pénz fele a legtöbbet fogyasztó 20 százalékhoz folyna be. Az igazságosság végett így a kedvezmény csak évi átlagos, 1200 köbméteres fogyasztásig járna. Ez viszont már köbméterenként 35 forintos – az árra vetítve mintegy 32 százalékos – árcsökkentést tenne lehetővé. A szocialisták törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a nagycsaládosoknak külön kedvezményt adna. A gázalapú áram- és hőtermelés költségeinek lezuhanása okán az MSZP 10 százalékos villany- és távhőárcsökkentést is indítványoz. (Megjegyzendő: szakértők szerint 2015-ben az MFGK-többlet 85 milliárdra rúgott, ami még nagyobb rezsivágást tenne lehetővé.)

A Fidesz a felvetésekre – sokadszor is csak a szocialisták időszakának áremeléseire emlékeztetve - érdemben ismét nem reagált. Nyilatkozatuk színfoltját csupán egy freudinak tűnő elírás jelenti, mely szerint a „rezsiemelés” védelme mellett állnának ki. Eszerint: „A rezsiemelés eredményeit a stabil árral és a nemzeti közműszolgáltatóval azóta is megvédjük.” (Ez még a „rezsiemelést” „rezsicsökkentésként” értelmezve is fura érvelés, hisz a lakosságot lényegében a további árcsökkentéstől védenék.) A kormánypárt szerint a szocialisták „igazságos energiaszámlája” úgy nézett ki kormányzásukkor, hogy az EU-ban a magyar emberek fizették a fizetésükhöz képest a legmagasabb energiaárakat. (A hivatalos EU-statisztikák ezt se igazolják.) A külföldi közműszolgáltatók ezermilliárd forint profitot vittek ki az országból (ez szintén egy külső forrásból alá nem támasztott adat). Sokadjára is a szocialista időszak áremeléseit citálják (miközben akkortájt a nemzetközi energiaárak még a hazaiaknál is nagyobb mértékben ugrottak). Szerintük a szocialisták azt ígérték, nem lesz gázáremelés (bár ezt nem örökre értették). A Fidesz rezsicsökkentést hajtott végre: 25 százalékkal csökkentették a gáz, az áram és a távhő árát – érvelnek. (2014 közepe óta a külföldi tőzsdék a fideszes rezsicsökkentésnél jóval jelentősebb zuhanást szenvedtek el. Ám ennek hasznát az Orbán-kabinet az állam berkein belül tartva már nem adja át a lakosságnak.) Szerintük a szocialisták kezdettől támadják a rezsicsökkentést, és ha rajtuk múlna, eltörölnék azt. (Ez ellent mond annak, hogy a szocialisták az elmúlt két év során kilenc alkalommal indítványoztak rezsicsökkentést, aminek a Fidesz-frakció még csak a parlamenti megtárgyalását is ellehetetlenítette.)

Szerző