Kemény vádak a román DNA ellen

Laura Codruţa Kövesi, a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze kérte az Igazságszolgáltatási Felügyelettől, hogy kezdjen vizsgálatot azon állításokkal kapcsolatban, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy volt tisztje, Daniel Dragomir tett szeptember 11-én egy televíziós műsorban - jelentette a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres. Dragomir nem kevesebbet állított, mint hogy a DNA a titkosszolgálat eszköze. Azt mondta, a vádhatóságnál nem az ügyészek szabályosan megszerzett bizonyítékai alapján állítják össze a vádiratokat, hanem azok a SRI-től érkeznek készen, és a DNA ügyészeinek feladata csak arra szorítkozik, hogy aláírják és megküldjék a bíróságnak a vádiratokat.

Az Európa-szerte sikeresnek tartott DNA rágalomnak minősítette a volt hírszerző tiszt szavait és közleményben jelezte, hogy a vád olyan személytől származik, aki „jelenleg vádlott a Bukaresti Táblabíróság által tárgyalt perben". A vádhatóság szerint a volt SRI-tiszt kijelentései alááshatják a bírói tekintélyt, nehezen kivédhető kételyeket támasztanak a bírák és ügyészek függetlenségével kapcsolatban, és megkérdőjelezik a bírák szakmai etikusságát.

A DNA-t nem először vádolták meg a titkosszolgálattal való összefonódással, illetve azzal, hogy politikai célokat követ.

Szerző

Jane Austen az új tízfontoson

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:35
Fotó: AFP/Chris J. Ratcliffe

Nagy napjuk volt csütörtökön a papírpénz-gyűjtőknek, akik igyekeztek hozzájutni az AA01-gyel kezdődő legalacsonyabb sorszámú új tízfontosokhoz, bár még nagyobb kincsnek számít az a két darab, amely az új bankón szereplő Jane Austen születésnapját és halálát jelzi, azaz a 16 121775 és 18 071817 számú. Egy nem pontosított sorszámú pénzjegyre máris 5800 fontért (csaknem 2 millió forint) lehetett ajánlatot tenni az eBayen. Nem kellett sorba állnia viszont a királynőnek, Fülöp edinburgh-i hercegnek és Theresa May kormányfőnek, akik hivatalból jutottak hozzá az első három új tízfontoshoz.

Az új pénzjegy a feministák szerény győzelmét is jelenti, hiszen Jane Austen előtt az utóbbi időben II. Erzsébet volt az egyetlen nő, akinek portréja angol papírpénzeken látható volt, szemben két, Skóciában kibocsátott pénzjeggyel. A régi tízesek jövő év tavaszáig forgalomban maradnak.

A most forgalomba került egymilliárd tízfontos legnagyobb értéke nem feltétlenül a kritikai realizmus egyik úttörőjének, olyan mesterművek szerzőjének, mint az Értelem és érzelem értékelésében rejlik. A vegánok által elítélt, mert állati zsírt is tartalmazó polimerből készült pénzjegy a korábbi tízesnél tartósabb és szinte lehetetlen hamisítani. Elsőként a brit pénzek között a legfelső sarokban kidomborodó pontok a vakok és gyengénlátók számára is könnyen azonosíthatóvá teszik.

A Bank of England következő lépése a húszfontosok lecserélése lesz 2020-ban. Már eldőlt, hogy ezek a zseniális tájképfestőnek, JMW Turnernek állítanak emléket.

Moszkva nem megy Szibériába

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:32
Fotó: Shutterstock
Egy javaslat szerint az Urál hegység mögé kéne telepíteni Oroszország fővárosát. Szergej Szobjanyin főpolgármester sommás véleménye az, hogy az ötlet „zseniális”.

Egészen elképesztő ötlettel fordult Vlagyimir Putyinhoz egy demográfiai, migrációs és regionális kérdésekkel foglalkozó állami testület elnöke. A javaslattevő személye fontos: ha nem Jurij Krupnov lett volna az elképzelés kiagyalója, nyilvánvalóan, senki nem figyel fel az ötletre. A szakember nem kevesebbet javasol, minthogy az orosz fővárost telepítsék Szibériába, az Ural hegység mögé.

Krupnov arra hivatkozik, hogy Oroszország "hipercentralizált", a moszkvai régióban koncentrálódik a lakosság ötöde. A nemzeti fejlődés 15-25 nagyvárosra összpontosul, ahol a lakosságnak már több mint a fele él. A folyamatos belső migráció következtében Oroszország elveszítheti geopolitikai előnyeit és ellenőrzését a távoli vidékek felett. Krupnov meggyőződése, hogy a korlátozott, szűk zónákban élő emberek elveszítik alkotókedvüket, lemondanak a család ápolásáról, fejlesztéséről. Az oroszok unalmasabban élnek, mint az angolok vagy a németek. A demográfus minderre gyógyírnak tekintené a főváros áthelyezését az Ural mögé. Szerinte a fejlődés fő helyszínét a Távol-Keletnek és Szibériának kellene átadni. Megapoliszok helyett pedig élhető kisvárosokban kellene gondolkozni. Ehhez a repülő-összeköttetés és a folyami hajózás fejlesztésével kellene biztosítani a kisvárosok kapcsolatát. Krupnov a letelepedéshez minden sokgyermekes családnak telket biztosítana a szükséges infrastruktúrával. Ez a sajátos „moszkvamentesítés” új városok ezreinek a megjelenésével járna, "új Oroszország születne".

A tervezetet Putyin kabinetje véleményezésre átadta a gazdaságfejlesztési minisztériumnak. Nem kellett sokáig várni arra, hogy színre lépjenek az ötlet bírálói. Krupnov a moszkvai polgármestertől azt kérte, indítsanak vitát a kérdésről. Szergej Szobjanyin a kezdeményezést ironikusan „zseniálisnak” nevezte, és ezzel mintha a maga részéről le is zárta volna az ügyet. Az Állami Duma építési bizottságának elnöke, Pavel Kraseninnyikov eleve megvalósíthatatlannak tartja az elképzeléseket az elkövetkező évtizedekben. Szerinte az ilyen válságos időszakban különösen irreális minden ilyen felvetés. Oroszországban volt már hasonló, de a főváros Moszkvából Szentpétervárra költözése, majd visszaköltözése történelmi szükségszerűség következtében zajlott le. Most viszont semmilyen hasonló szükségszerűség nem létezik. Más kérdés, hogy a túlnépesedett Moszkvában nem könnyű az élet, de százszor nehezebb lenne az emberek sorsa, ha elvágnák őket gyökereiktől. Arról nem beszélve, hogy a mai Oroszországnak és benne Moszkvának ennél vannak súlyosabb megoldásra váró problémái - vélekedett az „Egységes Oroszország” párt képviselője.

A valós gondok közé tartozik például a Hruscsov-korszakban rohamtempóban felépített panelházak pusztulása, lebontásuk szükségszerűsége, új városrészek építése. Ez a megvalósuló program mindenképpen arra utal, hogy Moszkva felszámolása helyett további fejlesztése a hivatalos cél, ami mellett minden más eltörpül. A gyatra négyemeletes lakóházakban másfélmillió moszkvai él, az erkélyek életveszélyesek, a fűtési rendszer elavult, a csatornázás hasonlóképpen. Putyin a reménytelen felújítás helyett új lakóházak építése mellett kardoskodik. A „hruscsovkák” lecserélésén kívül is nagyszabású építkezések folynak a fővárosban. Csa tavaly 80 millió négyzetméter lakást adtak át. Nagy ütemben folytatják a luxuslakások építését is. A gazdagoknak egész városrészek születnek, ahol az árak az eget ostromolják. A több mint 12 millió lakosú főváros tehát tovább építkezik, a felszámolására kiagyalt ötletekkel pedig nem nagyon törődik.

Szerző