Előfizetés

Kazincbarcikai modell: menekülés a szürkeségből

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:05

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak városok, ahol a demokratikus ellenzéket nem sikerült legyőznie a kormánypártnak. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Ma induló sorozatunkban elsőként Kazincbarcikát mutatjuk be.

Ha Kosztolányi színes tintákkal álmodott, akár Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legnagyobb városát, Kazincbarcikát is melléjük álmodhatná most háttérként. Az elmúlt néhány évben megdőlt ugyanis jó néhány olyan sztereotípia, amely ipari központként vagy szürke betontengerként festette le a Bükk lábainál elterülő, közel harmincezres települést.

A hajdani iparvágányokon ma egy kilométer hosszan interaktív, gyerekeket, felnőtteket és időseket is kiszolgáló játszó-, fitnesz-, és pihenőpark van, emitt egy sárkányszobor, amott egy színes unikornis látványa teszi színessé és mozgalmasabbá a hétköznapi tereket.

Mindezt nem állami pénzeknek, hanem saját sikeres pályázataiknak és egy svájci forrásnak köszönhetik. Svájctól az elmúlt öt évben 1,6 milliárd forintot kaptak azért, hogy új perspektívát adjanak a városnak egy munkahely-teremtést, illetve imázsváltást célzó komplex helyi és térségi fejlesztési programmal. Csak összehasonlításként: Balog Zoltán nemrég jelentette be, hogy kétmilliárd forintot ad a magyar kormány, hogy felújítsák a püspöki palotát az erdélyi Nagyváradon, az egyházi kezelésbe került zánkai és fonyódi gyermektábor „arcfelvarrására” pedig 26 milliárdot szánnak.

Kazincbarcika mai, viszonylagosan jó pénzügyi helyzetét részben annak köszönheti, hogy másoknál három-négy évvel korábban meghoztak olyan fájdalmas, sokszor a lakosság körében is vihart kavaró döntéseket, amelyek nélkül nem lenne stabil a költségvetés. Egy központba vonták például az összes általános iskolát, s most a közös centrum tagintézményeként működik valamennyi.

– Az intézményi rendszerünk ésszerűsítését a lakosok akkor bocsátották meg, amikor látták, hogy az így megtakarított pénzt visszaforgattuk az iskolák felújításába – mondja Szitka Péter, MSZP-s polgármester, aki az MSZP-EGYÜTT-DK-PM frakció támogatásával kényelmes többséggel irányítja a várost. – Amikor érkezett a KLIK, és államosították az oktatást, itt minden épület tökéletes állapotban volt, modern oktatási eszközökkel felszerelve. Nagy kérdés, hogy az állam jól gazdálkodik-e majd velük?

Az intézményrendszer átgondolására azért is szükség volt, mert Kazincbarcika egyike azoknak az ötvenes években létrehozott mesterséges városoknak, amelyeket központi akaratra kívántak benépesíteni a munkásosztály ifjú tagjaival. Amikor az ötvenes évek elején megkezdték a lakótelepek építését, még ötvenezres létszámot terveztek, s ehhez építettek bölcsődét, óvodát, iskolát. Csakhogy itt a település fénykorában, az 1980-as évek elején sem éltek többen negyvenezernél, mára pedig valamivel harmincezer alá csökkent a létszám, a túlméretezett intézményrendszer pedig vállalhatatlan terhet jelentett.

Nem segített a város helyzetén az sem: Berente – amelynek területén az egykori Borsodi Vegyi Kombinát, majd az ebből létrejött BorsodChem Zrt. nagyobb része található – a rendszerváltás után megelégelte, hogy Kazincbarcika lefölözi az adóbevételek javát, így kezdeményezték önállóvá válásukat. Az iparűzési adóbevételeknek köszönhetően mára az ezerfős Berente, amit sokan csak Kis Kuvaitként emlegetnek, az ország egyik leggazdagabb faluja. Peres eljárások garmada indult, mert Kazincbarcika nem fogadta el, hogy már nem részesül a BorsodChem adójából, miközben továbbra is a város egy részén működik a gyáróriás. A hétévnyi torzsalkodást végül megegyezés zárta, amelynek értelmében Berente 80, míg Kazincbarcika 20 százalékban osztozik az iparűzési adón, s olyan, a jövőben fejlesztendő közös iparterületeket is kijelöltek, amelyeknél már fele-fele arányú lesz az adórészesedés a két önkormányzat között.

A „nagy durranás” azonban, ami miatt az elmúlt öt évben az átlagosnál többet emlegették Kazincbarcikát, a svájciakkal való együttműködésnek köszönhető. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében Svájc az újonnan csatlakozott országok részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként különféle projektekhez hozzájárulást biztosít. Kazincbarcika esetében ennek leglényegesebb eleme a munkahely-teremtés volt, ezért egy olyan szolgáltató központot hoztak létre, amely kezdő és már működő vállalkozásoknak helyet, infrastruktúrát, tanácsadást biztosít. A cél, hogy a vállalkozások minél eredményesebben működjenek, és lehetőség szerint egymással is együttműködjenek. A mikro-, kis- és középvállalkozások szintén pályázhattak a svájci pénzekből kialakított 234 millió forintos pályázati alapból, amelyek megszűnésével ezt a forrást már az önkormányzat biztosítja 2017-től. A svájciak szerint mindez azonban kevés egy város és térségének megújulásához: találni kellett egy pontot, amely az identitástudatot is erősíti. Ez lett az országos és nemzetközi díjakat sorra nyerő Kolorcity városmárka és a térség összefogásra koncentráló Kolorcountry brand. Ennek jegyében zajlik évről-évre az ország egyik leghosszabb összművészeti ünnepe, a Kolorfesztivál, így lettek vidám köztéri szobrok a körforgalmakban, így változott számos közintézmény unalmas barna kerítése szivárványszínűre, s nyomják immár színes papírra a hivatalos leveleket.

Bár a választókerület országgyűlési képviselőjével nem egy hajóban evez a polgármestereként harmadik ciklusát töltő Szitka Péter, ennek ellenére hatékony együttműködés jellemzi a politikai döntéshozókat – mondja a város vezetője. A svájci projekt lezárultával a borsodi település egy újabb, közel négymilliárdos, többnyire európai uniós pályázati forrásból megvalósuló beruházási programcsomagot tervez, amellyel újabb kapukat nyithatnak meg, nem csak Kazincbarcika, hanem az egész térség előtt.

– A belvárosban egy jelenleg alul hasznosított területen multifunkcionális ifjúsági központot szeretnénk létrehozni, amely kulturális és sportesemények, kiállítások, vásárok helyszíneként szolgálna. Szociális városrész-rehabilitáció, iparipark-fejlesztés, közintézmények teljes körű felújítása is várható – sorolja Szitka Péter.

Hozzátette: egy dologban viszont hosszú évek óta nincs előrelépés. Hiába várnak a Miskolcot Ózddal összekötő 26-os főút teljes négysávosítására, és a Sajószentpétertől Kazincbarcikáig tartó elkerülőút megépítésére, pedig ez lenne az a beruházás, amely a város és a térség gazdasági fejlődésének új lendületet adhatna.

Egyre többen vannak

Kazincbarcika utolsó hivatalosan becsült népessége 28680 fő: ez idei adat, s azért is különleges, mert ez a város egyike azon keveseknek Borsodban, ahol nem csökkent, hanem nőtt a lakosok száma, hisz 2015-ben ennél kevesebben, 27487-en éltek itt. Ez igazolja a polgármester szavait, aki szerint a fiatalossá tett város vonzóvá vált az ifjabb generációk számára. Az sem mellékes, hogy a térség stabil munkahelyeket is kínál: a vegyiparnak évszázados múltja van, s itt található Magyarország egyik legnagyobb vegyipari óriásvállalata, a külföldi tulajdonban lévő BorsodChem Zrt, a kínai Wanhua Industrial Group tagja. A több mint 2500 munkavállalót foglalkoztató cég a 400 hektáros Kínai-Magyar Borsod Ipari Parkban működik, s 2008-tól helyszínt nyújt a Miskolci Egyetem Vegyipari Technológia BorsodChem Tanszékének is, amelynek keretében biztosítják a szakirányú gyakorlati képzést.

A vegyipar mellett a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat kínál munkalehetőségeket. Kazincbarcika egy lakosra jutó bruttó hozzáadott-érték mutatója jelentősen meghaladta az országos, a megyei és a járásközponti átlagot, amiből látszik, hogy jelentős ipari-termelőkörzetről van szó. A városban egy pár évvel ezelőtti statisztika felmérés szerint két olyan nagyvállalkozás van, amely 250 fő feletti létszámot foglalkoztat, húsz közép-, ötven feletti kis-, és közel kétezer mikrovállalkozás ad munkát.

A kazincbarcikai önkormányzat 2017-ben 5,8 milliárd forintos költségvetési bevétel mellett 1,1 milliárdos költségvetési hiánnyal tervez. A működési hiány belső finanszírozásának érdekében az előző év költségvetési maradványát veszik igénybe. Kazincbarcikán az összes bevétel harmadát fordítják intézményi feladatellátásra.

Borsod megyében az idei legmagasabb, márciusi, közel 44 ezres létszámhoz képest július végéig több mint 16 százalékkal, (7200 fővel) csökkent a megyében nyilvántartott álláskeresők száma. Minden negyedik álláskeresőt - 9400 fő - a miskolci járási hivatal tartja nyilván, 10-10 százaléka a másik két legnagyobb népességű járásban, a kazincbarcikai, illetve az ózdi járásban él.

Brüsszeli intés Orbánéknak

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:02

Bár Magyarországot nem nevezte meg évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így is félreérthetetlen üzenetet küldött Orbánnak.

A jogállamot az Unió egyik alappillérének nevezte Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről tartott szerdai beszédében. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő felszólalásában leszögezte: “A jogerős ítéletek elfogadása és tiszteletben tartása egyet jelent azzal, hogy részesei vagyunk a jogállamiságon alapuló Uniónak. Az Európai Unió Bíróságának döntéseit mindenkinek be kell tartania. Azok, akik nem tisztelik az európai bíróság ítéleteit, vagy a nemzeti bíróságok függetlenségét, alapvető jogaiktól fosztják meg a polgáraikat - fejtette ki több mint egyórás beszédében.

A bizottsági elnök tartózkodott attól, hogy néven nevezze azokat az országokat - Magyarországot és Lengyelországot - amelyekkel Brüsszelnek jogi és politikai vitái vannak egyes jogállami normák be nem tartása miatt. Nem bírálta a menekültek befogadását elutasító közép- és kelet-európai kormányokat sem, mindössze annyit jegyzett meg: elszomorítja a tény, hogy a tagállamok nem egyformán osztoznak a szolidaritásban. Juncker ugyanakkor hangsúlyozta: Európa nem lesz erőd, továbbra is menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek.

Pieter Cleppe, a londoni Open Europe (Nyílt Európa) kutatóintézet brüsszeli irodavezetője azt a következtetést vonta le a beszédből, hogy Brüsszel bizonyos kérdésekben ezentúl több rugalmasságot fog tanúsítani a 2004-ben csatlakozott tagállamok iránt. Szerinte erre utal Junckernek az a megjegyzése, hogy az Európai Bizottság kész a kompromisszumokra a közös menekültpolitikában, és a kiküldött munkavállalók helyzetéről szóló jogalkotási vitában.

A bizottsági elnök felszólalásában általában is igyekezett tompítani a keleti és a nyugati tagországok között feszülő nézeteltéréseket, és az egység, a megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Olajágat nyújtva egyes euroszkeptikus kormányoknak, úgy fogalmazott: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője.”

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű fogyasztók! - mondta Juncker, igazolva, hogy az Európai Bizottság magáévá tette a közép- és kelet-európai tagországok aggodalmait a belső piacon azonos néven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kettős minősége miatt. Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia is panaszkodik amiatt, hogy egyes multik silányabb termékeket árusítanak a piacaikon, mint a nyugati államokban. Az elnök azt ígérte nekik, hogy Brüsszel segíteni fogja nemzeti hatóságaikat a tisztességtelen gyakorlat leleplezésében és megbüntetésében.

A brüsszeli testület ugyanakkor továbbra is eltökélt, hogy meg kell változtatni a közösség bizonyos munkaügyi szabályait, amit a közép- és kelet-európaiak vehemensen elleneznek. Junckerék véget akarnak vetni a “szociális dömpingnek”, megakadályozva, hogy a tagállamok ideiglenesen egy másik tagállamba kiküldött munkavállalói ugyanazért a munkáért jóval alacsonyabb bért kapjanak, mint a helyiek. Pieter Cleppe itt is lát elmozdulást a bizottsági álláspontban, mert az elnök jelezte a Bizottság kompromisszumkészségét.

A brüsszeli szakértő Magyarország és a többi térségbeli tagország számára aggasztóbbnak ítéli azokat a brüsszeli javaslatokat, amelyek a döntéshozatal és az eurózóna további központosítását célozzák. Cleppe ezek közé sorolja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi az Európai Valutaalap létrehozását a valutaunió országainak a megsegítésére, és a közös büdzsén belül külön kiadási tételeket különítene el az eurózóna számára. Sértené a térség általában alacsony adózású országait, ha megszűnne az egyhangúság követelménye egyes adópolitikai döntésekben, ahogyan azt a bizottsági elnök kezdeményezi - fejtette ki a kutató a Népszavának.

„Tudjuk, hogy kikre gondolt”

Csak látszólag volt visszafogott az Európai Bizottság elnöke - vélekedett Adam Balcert, a WiseEuropa (Bölcs Európa) nevű varsói kutatóintézet külpolitikai szakértőjét.

- Egyetért azzal, hogy Jean-Claude Juncker beszédében igyekezett megbékíteni az Európai Bizottsággal perben, haragban álló közép- és kelet-európai tagországokat?

- Nem. A bizottsági elnök egyértelműen fogalmazott: jogállam nélkül, független bíróságok nélkül nincs Európai Unió. Igaz, hogy nem említette sem Lengyelországot, sem Magyarországot, de mi pontosan tudjuk, hogy kikre vonatkoztak a szavai. Világos üzenetet küldött a két országnak.

- A bizottsági elnök senkit nem bírált nyíltan, nem beszélt szankciókról. Ez nem azt jelenti, hogy megegyezésre törekszik?

- Ne felejtse el, hogy Juncker az Európai Parlament előtt beszélt. Az EU intézményei nem adták fel, hogy kompromisszumokra bírják ezeket a tagállamokat. De vannak másféle, bíráló nyilatkozatok is. Például Timmermans bizottsági alelnöké, vagy Merkel német kancelláré.

- Egy kalap alá lehet venni a lengyeleket és a magyarokat?

- Érdekes ellentmondás: miközben a demokrácia és a jogállam rosszabb állapotban van Magyarországon, mint Lengyelországban, Orbán megítélése mégis jobb Európában, mint a lengyel vezetésé. Ő ügyesen manőverezik, mi meg úgy viselkedünk, mint a bulldózer. Orbán számára az jelentené a katasztrófát, ha pártcsaládja, az Európai Néppárt megválna tőle.

Ők írják a magyar EP-jelentést
Az Európai Parlament politikai frakciói kijelölték azokat a képviselőket, akik a magyarországi jogállam helyzetéről szóló jelentést készítik.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstévő munkáját az európai néppárti csoportból a máltai Roberta Metsola, a szocialista frakcióból az osztrák Josef Weidenholzer fogja segíteni. A liberálisok és a szélsőbal a magyar vitákban mindig aktív belga Louis Michelt, illetve a francia Marie-Christine Vergiat-ot delegálták.
Az euroszkeptikusok árnyék-jelentéstevője az olasz Laura Ferrera, aki az alapvető jogokról szóló, és a magyarországi demokrácia helyzetét kritikusan értékelő korábbi parlamenti állásfoglalás szerzője volt. A készülő jelentés arra fogja felszólítani a tagországokat, hogy élesítsék be a 7. cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben.

Zavar a keresztényvédelemben - Menesztik a helyettes államtitkárt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:00
Fotó: Molnár Ádám
Az Emmi nem cáfolta értesülésünket, amely szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát.

A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját.

FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS

FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szombati kongresszusának programjában az szerepel, hogy Török Tamás helyettes államtitkárként tart előadást Korunk keresztényüldözése – Hiteles válaszok és a közös fellépés lehetőségei címmel. Egyházi körökből azonban azt az információt kaptuk, hogy Török távozik posztjáról – méghozzá nem önszántából.

Egyházi forrásunk szerint menesztése összefüggésbe hozható azzal, hogy az iraki Erbílben nem készült el az az iskola, ahol több sajtónyilatkozat szerint szeptemberben már kezdődnie kellett volna a tanításnak.

Első körben az üldözött keresztények megsegítéséért felelős Török Tamás titkárságát kerestük, ahonnan – mielőtt elmondhattuk volna, milyen ügyben telefonálunk – az Emmi sajtóosztályára irányították lapunkat. A tárca sajtóosztálynak szerda délben elküldött kérdéseinkre, bár szóbeli ígéretet kaptunk rá, eddig nem jött válasz. A minisztérium lapzártánkig nem cáfolta és nem is pontosította a Török Tamás menesztéséről szóló értesülésünket. Egyelőre arról sem kaptunk tájékoztatást, hogyan állnak a munkálatok Erbílben, várhatóan mikor kezdődhet meg a tanítás.

Az iskola építését a magyar kormány 120 millió, a katolikus püspöki kar 80 millió forinttal támogatta. Orbán Viktor miniszterelnök egyik tavaly őszi nyilatkozatában egyebek mellett ezzel igyekezett bizonyítani, hogy „nekünk, magyaroknak sincs kő a szívünk helyén”. Közölte, hogy a magyar közreműködéssel épülő iskola közel hétszáz menekült gyermek oktatását fogja szolgálni.

A kormányfőnek amúgy is szívügye a „keresztényüldözés minden formája ellen” fellépő helyettes államtitkárság. Létrehozásáról azt követően született döntés, hogy Orbán tavaly nyár végi vatikáni látogatása során – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere társaságában – közel-keleti keresztény vezetőkkel találkozott.

A keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság megalakítását nem előzte meg széles körű egyeztetés az egyházakkal. A Fidesszel egyébiránt jó kapcsolatokat ápoló Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök is csak a sajtóból értesült a hírről.

A helyettes államtitkárság feladata a humanitárius segítségnyújtás, az üldözött keresztény közösségekkel való kapcsolattartás, helyzetük bemutatása. A kormány tavaly 3 millió eurós, körülbelül 930 millió forintos keretet különít el a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségeket segítésére.

Egy multikulti hazafi lesz az utód
Török Tamás helyét munkatársa, Azbej Tristan veszi át – tudta meg a Magyar Idők. Az Emmi tájékoztatása szerint az Egyesül Államokban tanult, a Közel-Keleten szerzett tapasztalatokat, korábban diplomáciai feladatokat is ellátott. Az üldözött keresztények ügyeit jól ismeri, írása is jelent meg a témában. Az általa vezetett szervezet feladatai közé tartozik a megkezdett támogatási programok sikeres lebonyolítása és szükség szerint újak indítása, valamint a folyamatos kapcsolattartás az üldözött keresztény közösségek képviselőivel.
A magyar-örmény családban, francia édesanyától született Azbej Tristannak saját honlapja is van - vette észre a 444.hu. Ezen a következőképpen mutatja be magát: "Lelkesedő realista, multikulti hazafi, fiatal KDNP-s, toleráns konzervatív, kifinomult fradista állat, gazdaságpárti környezetvédő, munkamániás családapa, pacifista keresztes, külszolgálatos gyerehaza-mozgalmár, szelíd provokátor."