Előfizetés

Halasztás adhat lendületet a Brexit-tárgyalásoknak

Egyelőre csak találgatni lehet, miért tették át az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti egyeztetések negyedik fordulójának startját szeptember 18-ról 25-re. A The Independent az Európai Parlament elnökére, Guy Verhofstadtra hivatkozik, aki úgy tudja, a következő napokban „fontos intervenció” várható a brit kormányfőtől. A brit média sejteni engedte, de a Downing Street 10. nem erősítette meg, hogy Theresa May szeptember 21-én vagy 22-én fontos beszédet tart, amelyben újfent felvázolja kilépési stratégiáját. Várhatóan kitér arra, hogy a 2019. március végét követő átmeneti időszakban az EU és a szigetország közötti együttműködésnek minél inkább hasonlítania kell a jelenlegi feltételekhez.

Az EU-ból való kilépésért felelős minisztérium által kiadott közlemény szerint a későbbi dátum „nagyobb rugalmasságot ad a tárgyalópartnereknek, hogy előrehaladást érjenek el a szeptemberi fordulóban”. Az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy felgyorsítaná a tárgyalások menetét, és minél előbb rátérne a jövőbeni kapcsolatok kérdésére. A britek álláspontja szerint Brüsszel kevéssé rugalmas, s továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a pénzügyi rendezésről, az északír-ír határról és az európai munkavállalók jogairól kell megegyezni.

Reaktorok árnyékában

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:33
Fotó: AFP/Oliver Berg/DPA
A hatóságok biztonságosnak tartják a belgiumi atomerőműveket, a környék lakói nem.

Szeptember eleje óta ingyen osztogatják a jódtablettát a németországi Aachen lakóinak. A belga határtól 60 kilométerre fekvő város önkormányzatának döntése értelmében a helyiek november 30-ig ellenszolgáltatás nélkül juthatnak hozzá a készítményhez, amelynek szedése megelőzheti a radioaktív szennyezés miatt kialakuló pajzsmirigy-rákot.

Először a gyerekek, az édesanyák, a szoptatós kismamák és a 45 éven aluliak kaphatnak a tablettából, de csak akkor kell beszedniük, ha a hatóságok felszólítják őket erre. Az aacheniek félnek, hogy a német-belga határ túloldalán fekvő atomerőmű előbb-utóbb súlyosan meghibásodik, és a légkörbe kerülő radioaktív anyagok egészségkárosodást okozhatnak. A létesítmény 20 kilométeres körzetében élő belgákat már 2016 óta rendszeresen ellátják jódtablettákkal.

A német város lakói jó ideje tiltakoznak a belgiumi Tihange-ban működő reaktorok élettartamának a meghosszabbítása ellen. Június végén az érintett határszakaszon 50 ezer belga, holland és német polgár 90 kilométeres élőláncot alkotva követelte az erőmű bezárását. Aachenben járva gyakran találkozni az autók szélvédőjére és a házak ablakaira ragasztott matricákkal, amelyek a városhoz közeli Tihange veszélyeire figyelmeztetnek.

A sorozatos tiltakozó akciókat sokan alaptalan hisztériázásnak tartják, köztük Hans-Josef Allelein, az aacheni műszaki egyetem nukleáris biztonsággal foglalkozó szakértője is. A szakember szerint nem az erőmű biztonságával van baj, hanem a belgiumi üzemeltetőkkel és hatóságokkal, amelyek ritkán és hiányosan tájékoztatják a lakosságot, és nem sietnek eloszlatni az aggodalmaikat.

Nem csak a vallóniai Tihange, hanem az Antwerpen közelében lévő kelet-flandriai Doel atomerőmű jövője is borzolja a kedélyeket. Mindkét létesítmény elavult, egyes reaktoraik több mint negyven éve működnek, nem ritkák a meghibásodások.

A kormányban helyet foglaló Zöldek nyomására a belga kormány még 2003-ban úgy döntött, hogy a két erőmű reaktorait 2015-2025 között fokozatosan kivonják az energiatermelésből.

A döntés helyességét támasztotta alá egy 2012-ben elvégzett vizsgálat, amelynek során a szakemberek ezernyi apró repedést fedeztek fel a létesítmények egy-egy blokkjában. Mindkét reaktort leállították majdnem három évre; addig tartott, amíg az illetékes belga szövetségi hatóság – nemzetközi szakemberek bevonásával – átnézte, majd biztonságosnak nyilvánította azokat. 2014-ben több és nagyobb repedéseket találtak a reaktoredényeken, rövid szünet után mégis engedélyezték az újraindításukat. 2015 végén a belga kormány – a zavartalan energiaellátás biztosítására hivatkozva – úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja azoknak a reaktorblokkoknak az élettartamát, amelyeket a korábbi határozatnak megfelelően be kellett volna zárni.

A jelenleg hatályos törvények értelmében a nukleáris energiatermelést 2025-ig fokozatosan leállítják Belgiumban. Általános a várakozás, hogy a belgiumi szövetségi és tartományi kormányok összefogásával ez év végén megszülető energiapaktum ismét el fogja odázni az erőművek halálos ítéletének a végrehajtását. Erre biztatja a döntéshozókat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, amely 2016-ban kiadott országjelentésében azt írta: a kijelölt határidő után is működtetni kell az atomreaktorokat, ha megfelelnek a biztonsági követelményeknek.

„Az európai nukleáris ipar számára a biztonság a legfontosabb. A nukleáris létesítmények biztonságát szigorú törvények írják elő és minden országban független szabályozó hatóságok ellenőrzik a betartásukat. Nincs okunk megkérdőjelezni a belga szövetségi hatóság álláspontját, amely szerint mindkét reaktor 'biztonságosan működik' – nyilatkozta lapunknak Yves Desbazeille, a nukleáris ipar európai ernyőszervezetének, a brüsszeli székhelyű Foratomnak az igazgatója.

A jódtablettákat ennek ellenére azért osztogatják az érintett térségekben lakóknak…

Két erőmű, hét reaktor
Belgiumban jelenleg két atomerőmű működik hét reaktorral. A kapacitásuk 5943 megawatt. Ez az ország villamos energia termelésének 39 százaléka. Tihange a Mosel folyó partján fekszik, Liége tartományban. Három reaktora 1975-ben, 1983-ban illetve 1985-ben állt működésbe. A Doel erőmű Kelet-Flandriában található, négy reaktora 1975, 1982, illetve 1985 óta működik.

Kivizsgáltatná az EP az azeri korrupciós botrányt

578 igen szavazattal és 19 ellenében elfogadta szerdán az Európai Parlament, hogy kivizsgálják az azeri korrupciós hálózat működését. A Guardian korábban megírta: az azeri rezsim egy 3 milliárd dolláros fekete keretből politikusokat, újságírókat vásárolt meg azért, hogy Európában kedvezőbb kép alakuljon ki a Közép-ázsiai diktatúráról.

Ennek is szerepe volt abban, hogy az Európa Tanács 2013-ban leszavazta az Azerbajdzsánt bíráló jelentését. Mára kiderült: az ET néppárti frakciójának volt alelnökének, az Orbán Viktor illiberális beszédét megvédő olasz Luca Volonténak is dollármilliókat fizetett az azeri diktátor.

Mint arról beszámoltunk, Magyarországon is megfordultak különös azeri pénzek: egy itteni bankszámlára 7 millió dollár érkezett és tűnt el, pont akkor, amikor Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak a baltás néven ismert, gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot.