Palkovics felkerekít, az OECD kigazít

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:05
Fotó: Tóth Gergő

Magyarország az OECD és az unió átlagánál is többet költ az oktatási rendszer fejlesztésére - jelentette ki a közelmúltban Palkovics László oktatási államtitkár. Csakhogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási körkép 2017 című kiadványa szerint Magyarország a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, ami pedig jelentősen elmarad az OECD-országok 5,2 százalékos átlagától, mi több, a lista utolsó harmadában foglalunk helyet.

Nemzetközi szinten a legnagyobb különbségek az alap- és felsőoktatás területén vannak: alapfokú intézményekre mindössze a GDP 0,6 százalékát költjük, felsőoktatásra pedig 0,9 százalékát (az OECD-országokban az átlag mindkét területen 1,5 százalék körülire tehető). Ha nem a GDP-arányos ráfordítást, hanem csak az állami ráfordítást nézzük, összességében valamivel magasabb százalékos értéket kapunk: a kormány 7,3 százalékot fordított oktatásra a központi költségvetésből. Ez ugyanakkor a második legalacsonyabb érték az európai országok között, a magyarnál csak az olasz kormány költ kevesebbet oktatásra (a nemzetközi átlag 11,3 százalék).

A jelentés azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett. A kormány ugyan gyakran eldicsekszik azzal, hogy a tanárok bére soha nem látott mértékben emelkedett, ám a jelentés szerint még így is elmarad az ipari országok átlagától, sőt a magyar pedagógusfizetések az ötödik legalacsonyabbak. Ehhez képest a tanárok nálunk többet dolgoznak az OECD-átlagnál, összességében 1624 órát egy évben. A tanulmány felhívta a figyelmet az elöregedésre is: a magyarországi tanárok csupán 6 százaléka 30 év alatti, 37 százalékuk pedig 50 évesnél idősebb.

Van azonban, amiben jól teljesítünk: a diplomás munkanélküliség nálunk az egyik legalacsonyabb. A jelentés szerint a mind magasabb iskolai végzettség Magyarországon jelentősen csökkenti a munkanélküliség kockázatát, a felsőfokú végzettséggel rendelkező 24-34 évesek körében mindössze 2,4 százalékos a munkanélküliségi arány. Ebben a tekintetben Ausztriával, Svédországgal, Svájccal vagyunk egy csoportban. A diplomások ráadásul kétszer annyit keresnek átlagosan, mint a középfokú végzettségűek. Már csak ezért is érthetetlenek az olyan kormányzati intézkedések (mint az államilag támogatott keretszámok drasztikus megvágása, a diákok szakképzés felé terelése, az egyetemi felvételi nyelvvizsgához kötésének terve), amelyek a felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának csökkentését célozzák.

Brüsszeli ellenőrzi a szegregáció felszámolását
Hamarosan Magyarországra látogat Vera Jourová igazságügyi uniós biztos, hogy személyesen tájékozódjon a roma gyerekek iskolai szegregációja ügyében tavaly indított kötelezettségszegési eljárás állásáról, a romák integrációjában bekövetkezett változásokról; nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is - írta az Index.
Október végén - a biztosi látogatástól függetlenül - egy brüsszeli tényfeltáró bizottság is érkezik. Az eredmények ismeretében az Európai Bizottság novemberben dönt arról, milyen irányban folytatódjon az eljárás. Egy augusztusban közzétett jelentés szerint Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is elkülönítve tanul. 

Szerző

Brüsszeli intés Orbánéknak

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:02

Bár Magyarországot nem nevezte meg évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így is félreérthetetlen üzenetet küldött Orbánnak.

A jogállamot az Unió egyik alappillérének nevezte Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről tartott szerdai beszédében. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő felszólalásában leszögezte: “A jogerős ítéletek elfogadása és tiszteletben tartása egyet jelent azzal, hogy részesei vagyunk a jogállamiságon alapuló Uniónak. Az Európai Unió Bíróságának döntéseit mindenkinek be kell tartania. Azok, akik nem tisztelik az európai bíróság ítéleteit, vagy a nemzeti bíróságok függetlenségét, alapvető jogaiktól fosztják meg a polgáraikat - fejtette ki több mint egyórás beszédében.

A bizottsági elnök tartózkodott attól, hogy néven nevezze azokat az országokat - Magyarországot és Lengyelországot - amelyekkel Brüsszelnek jogi és politikai vitái vannak egyes jogállami normák be nem tartása miatt. Nem bírálta a menekültek befogadását elutasító közép- és kelet-európai kormányokat sem, mindössze annyit jegyzett meg: elszomorítja a tény, hogy a tagállamok nem egyformán osztoznak a szolidaritásban. Juncker ugyanakkor hangsúlyozta: Európa nem lesz erőd, továbbra is menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek.

Pieter Cleppe, a londoni Open Europe (Nyílt Európa) kutatóintézet brüsszeli irodavezetője azt a következtetést vonta le a beszédből, hogy Brüsszel bizonyos kérdésekben ezentúl több rugalmasságot fog tanúsítani a 2004-ben csatlakozott tagállamok iránt. Szerinte erre utal Junckernek az a megjegyzése, hogy az Európai Bizottság kész a kompromisszumokra a közös menekültpolitikában, és a kiküldött munkavállalók helyzetéről szóló jogalkotási vitában.

A bizottsági elnök felszólalásában általában is igyekezett tompítani a keleti és a nyugati tagországok között feszülő nézeteltéréseket, és az egység, a megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Olajágat nyújtva egyes euroszkeptikus kormányoknak, úgy fogalmazott: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője.”

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű fogyasztók! - mondta Juncker, igazolva, hogy az Európai Bizottság magáévá tette a közép- és kelet-európai tagországok aggodalmait a belső piacon azonos néven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kettős minősége miatt. Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia is panaszkodik amiatt, hogy egyes multik silányabb termékeket árusítanak a piacaikon, mint a nyugati államokban. Az elnök azt ígérte nekik, hogy Brüsszel segíteni fogja nemzeti hatóságaikat a tisztességtelen gyakorlat leleplezésében és megbüntetésében.

A brüsszeli testület ugyanakkor továbbra is eltökélt, hogy meg kell változtatni a közösség bizonyos munkaügyi szabályait, amit a közép- és kelet-európaiak vehemensen elleneznek. Junckerék véget akarnak vetni a “szociális dömpingnek”, megakadályozva, hogy a tagállamok ideiglenesen egy másik tagállamba kiküldött munkavállalói ugyanazért a munkáért jóval alacsonyabb bért kapjanak, mint a helyiek. Pieter Cleppe itt is lát elmozdulást a bizottsági álláspontban, mert az elnök jelezte a Bizottság kompromisszumkészségét.

A brüsszeli szakértő Magyarország és a többi térségbeli tagország számára aggasztóbbnak ítéli azokat a brüsszeli javaslatokat, amelyek a döntéshozatal és az eurózóna további központosítását célozzák. Cleppe ezek közé sorolja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi az Európai Valutaalap létrehozását a valutaunió országainak a megsegítésére, és a közös büdzsén belül külön kiadási tételeket különítene el az eurózóna számára. Sértené a térség általában alacsony adózású országait, ha megszűnne az egyhangúság követelménye egyes adópolitikai döntésekben, ahogyan azt a bizottsági elnök kezdeményezi - fejtette ki a kutató a Népszavának.

„Tudjuk, hogy kikre gondolt”

Csak látszólag volt visszafogott az Európai Bizottság elnöke - vélekedett Adam Balcert, a WiseEuropa (Bölcs Európa) nevű varsói kutatóintézet külpolitikai szakértőjét.

- Egyetért azzal, hogy Jean-Claude Juncker beszédében igyekezett megbékíteni az Európai Bizottsággal perben, haragban álló közép- és kelet-európai tagországokat?

- Nem. A bizottsági elnök egyértelműen fogalmazott: jogállam nélkül, független bíróságok nélkül nincs Európai Unió. Igaz, hogy nem említette sem Lengyelországot, sem Magyarországot, de mi pontosan tudjuk, hogy kikre vonatkoztak a szavai. Világos üzenetet küldött a két országnak.

- A bizottsági elnök senkit nem bírált nyíltan, nem beszélt szankciókról. Ez nem azt jelenti, hogy megegyezésre törekszik?

- Ne felejtse el, hogy Juncker az Európai Parlament előtt beszélt. Az EU intézményei nem adták fel, hogy kompromisszumokra bírják ezeket a tagállamokat. De vannak másféle, bíráló nyilatkozatok is. Például Timmermans bizottsági alelnöké, vagy Merkel német kancelláré.

- Egy kalap alá lehet venni a lengyeleket és a magyarokat?

- Érdekes ellentmondás: miközben a demokrácia és a jogállam rosszabb állapotban van Magyarországon, mint Lengyelországban, Orbán megítélése mégis jobb Európában, mint a lengyel vezetésé. Ő ügyesen manőverezik, mi meg úgy viselkedünk, mint a bulldózer. Orbán számára az jelentené a katasztrófát, ha pártcsaládja, az Európai Néppárt megválna tőle.

Ők írják a magyar EP-jelentést
Az Európai Parlament politikai frakciói kijelölték azokat a képviselőket, akik a magyarországi jogállam helyzetéről szóló jelentést készítik.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstévő munkáját az európai néppárti csoportból a máltai Roberta Metsola, a szocialista frakcióból az osztrák Josef Weidenholzer fogja segíteni. A liberálisok és a szélsőbal a magyar vitákban mindig aktív belga Louis Michelt, illetve a francia Marie-Christine Vergiat-ot delegálták.
Az euroszkeptikusok árnyék-jelentéstevője az olasz Laura Ferrera, aki az alapvető jogokról szóló, és a magyarországi demokrácia helyzetét kritikusan értékelő korábbi parlamenti állásfoglalás szerzője volt. A készülő jelentés arra fogja felszólítani a tagországokat, hogy élesítsék be a 7. cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben.

Zavar a keresztényvédelemben - Menesztik a helyettes államtitkárt

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:00
Fotó: Molnár Ádám
Az Emmi nem cáfolta értesülésünket, amely szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát.

A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját.

FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS

FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szombati kongresszusának programjában az szerepel, hogy Török Tamás helyettes államtitkárként tart előadást Korunk keresztényüldözése – Hiteles válaszok és a közös fellépés lehetőségei címmel. Egyházi körökből azonban azt az információt kaptuk, hogy Török távozik posztjáról – méghozzá nem önszántából.

Egyházi forrásunk szerint menesztése összefüggésbe hozható azzal, hogy az iraki Erbílben nem készült el az az iskola, ahol több sajtónyilatkozat szerint szeptemberben már kezdődnie kellett volna a tanításnak.

Első körben az üldözött keresztények megsegítéséért felelős Török Tamás titkárságát kerestük, ahonnan – mielőtt elmondhattuk volna, milyen ügyben telefonálunk – az Emmi sajtóosztályára irányították lapunkat. A tárca sajtóosztálynak szerda délben elküldött kérdéseinkre, bár szóbeli ígéretet kaptunk rá, eddig nem jött válasz. A minisztérium lapzártánkig nem cáfolta és nem is pontosította a Török Tamás menesztéséről szóló értesülésünket. Egyelőre arról sem kaptunk tájékoztatást, hogyan állnak a munkálatok Erbílben, várhatóan mikor kezdődhet meg a tanítás.

Az iskola építését a magyar kormány 120 millió, a katolikus püspöki kar 80 millió forinttal támogatta. Orbán Viktor miniszterelnök egyik tavaly őszi nyilatkozatában egyebek mellett ezzel igyekezett bizonyítani, hogy „nekünk, magyaroknak sincs kő a szívünk helyén”. Közölte, hogy a magyar közreműködéssel épülő iskola közel hétszáz menekült gyermek oktatását fogja szolgálni.

A kormányfőnek amúgy is szívügye a „keresztényüldözés minden formája ellen” fellépő helyettes államtitkárság. Létrehozásáról azt követően született döntés, hogy Orbán tavaly nyár végi vatikáni látogatása során – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere társaságában – közel-keleti keresztény vezetőkkel találkozott.

A keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság megalakítását nem előzte meg széles körű egyeztetés az egyházakkal. A Fidesszel egyébiránt jó kapcsolatokat ápoló Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök is csak a sajtóból értesült a hírről.

A helyettes államtitkárság feladata a humanitárius segítségnyújtás, az üldözött keresztény közösségekkel való kapcsolattartás, helyzetük bemutatása. A kormány tavaly 3 millió eurós, körülbelül 930 millió forintos keretet különít el a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségeket segítésére.

Egy multikulti hazafi lesz az utód
Török Tamás helyét munkatársa, Azbej Tristan veszi át – tudta meg a Magyar Idők. Az Emmi tájékoztatása szerint az Egyesül Államokban tanult, a Közel-Keleten szerzett tapasztalatokat, korábban diplomáciai feladatokat is ellátott. Az üldözött keresztények ügyeit jól ismeri, írása is jelent meg a témában. Az általa vezetett szervezet feladatai közé tartozik a megkezdett támogatási programok sikeres lebonyolítása és szükség szerint újak indítása, valamint a folyamatos kapcsolattartás az üldözött keresztény közösségek képviselőivel.
A magyar-örmény családban, francia édesanyától született Azbej Tristannak saját honlapja is van - vette észre a 444.hu. Ezen a következőképpen mutatja be magát: "Lelkesedő realista, multikulti hazafi, fiatal KDNP-s, toleráns konzervatív, kifinomult fradista állat, gazdaságpárti környezetvédő, munkamániás családapa, pacifista keresztes, külszolgálatos gyerehaza-mozgalmár, szelíd provokátor."

Szerző