Történelmi lehetőség előtt az EP

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:40
Fotó: AFP/Frederick Florin

Mind gyakrabban merül fel a kérdés: mi legyen azzal a 73 képviselői hellyel, ami a britek távozása után felszabadul az Európai Parlamentben? Ezt viszonylag hamar el kell dönteni, mert közelednek a 2019-es EP-választások, és a tagállamoknak időben tudniuk kell, hány főt küldhetnek a képviselőtestületbe. A parlament tagjai „történelmi lehetőségnek” tekintik, hogy a Brexit nyomán valamelyest átalakíthatják a törvényhozás összetételét, bár sokan bizonytalanok: mi lesz, ha a szigetország meggondolja magát, és mégis bent marad az EU-ban?

Az EP alkotmányügyi bizottságában készülő jelentés ezért óvatosan fogalmaz, és arra inti a képviselőtestületet, hogy ne hamarkodja el a reformtervet. A jelentés szerzői mindazonáltal az EP létszámát a jelenlegi 751-ről 700-ra csökkentenék. Szorgalmazzák a nemzeti delegációk közötti aránytalanságok kiigazítását, méghozzá úgy, hogy egyetlen tagállam se veszítsen képviselőt. Előterjesztésük alapján Magyarország nem jutna újabb helyekhez, míg például Ausztria vagy Szlovákia minimálisan növelné a mandátumai számát. A legforradalmibb – és egyben legvitatottabb – változás egy közös európai lista lenne, amelyről 20-25 képviselő kerülhetne be a parlamentbe. A jelentéstervezet nem zárja ki, de korainak tartja egy nemzetek fölötti lista összeállítását. A hétfő esti szakbizottsági vitában a hozzászólók túlnyomó többsége ugyanakkor lelkesen támogatta az ötletet.

A javaslattól hosszú út vezet az EP Brexit utáni összetételének a megváltoztatásához, amelyet a választások előtt még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.

„Nem akarunk háborút"

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:39
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet Fotó: AFP/Kena Betancur

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat fogadott el Észak-Koreával szemben, ám a büntető intézkedések közel sem olyan szigorúak, mint amilyeneket az Egyesült Államok korábban javasolt. A helyi idő szerint hétfő este elfogadott szankciók szabályozzák az észak-koreai olajimportot és a textilexportot. A nemzetközi közösség célja – mutat rá a BBC elemzése –, hogy a nukleáris programjával egyre nagyobb riadalmat keltő rezsimet megfosszák az olajból származó profittól, amelynek jelentős részét fegyverkezésre fordítja.

Az Egyesült Államok – amely kiemelten érintett a konfliktusban, hiszen Phenjan a közelmúltban azzal fenyegetőzött, hogy négy rakétát lő ki az USA csendes-óceáni külbirtoka, Guam irányába – szigorúbb szankciókat javasolt, köztük az olajimport teljes betiltását, ám Észak-Korea szövetségesei, Kína és Oroszország csupán az enyhébb szankciókba ment bele.

Az észak-koreai állami hírügynökségen, a KNCA-n dühös hangvételű közleményt adott ki a phenjani vezetés a szankciók hírére, és megfenyegette a nemzetközi közösséget, hogy ha túlzottan szigorú büntető intézkedéseket fogad el, „az Egyesült Államok megfizet”. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás utána hangsúlyozta, hogy a szankciók kivetése kényszerhelyzet. „Nem szolgált örömünkre, hogy újabb büntető intézkedéseket kellett életbe léptetnünk. Nem akarunk háborút”.

Szerző

Mehetnek a kéksisakosok Ukrajnába

Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett abba, hogy ENSZ-békefenntartók érkezzenek Kelet-Ukrajnába, akik nemcsak a demarkációs vonal mentén tevékenykedhetnek majd, hanem a teljes konfliktusövezetben védelmezhetik az EBESZ-megfigyelőket – jelentette az AFP hírügynökség.

Ukrajna hosszú ideje sürgeti az ENSZ békefenntartók – sőt akár nemzetközi harci egységek – jelenlétét, de Oroszország mindeddig mereven elutasította a lehetőséget, majd később kizárólag a demarkációs vonal mentén való jelenlétükre bólintott rá. Putyin egy hétfői, Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetés után bólintott rá az ukrán igényre.

Petro Porosenko ukrán elnök azt kéri, hogy a békefenntartó ENSZ-csapatokban ne vegyenek részt orosz katonák. Pillanatnyilag mintegy 600 EBESZ-megfigyelő van jelen a konfliktusövezetben, hogy felügyelje a minszki békeegyezményt. A megállapodást ennek ellenére egyik fél sem tartja tiszteletben. A tűzszünetsértések mindennaposak, a német-francia közvetítéssel aláírt rendezési menetrend gyakorlatilag csak papíron létezik, a politikai rendezés meg sem kezdődött.

Szerző