Elkaszálta a kannabisz legalizálásáról szóló kérdést az NVB

Publikálás dátuma
2017.09.12. 22:31
Illusztráció: Shutterstock
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket.

A Magyar Liberális Párt - Liberálisok két, a kannabisz legalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtott be. Az első úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon büntetőjogi értelemben a kannabisz ne minősüljön kábítószernek, és a kannabisz (marihuána) fogyasztásának, megszerzésének, tartásának és termesztésének ne legyen büntetőjogi következménye?" 

Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kannabisz az Egységes Kábítószer Egyezmény alapján kábítószernek minősül, az ENSZ kábítószer-egyezménye pedig a kannabisszal összefüggő büntetőjogi feladatokat írja elő a részes államoknak. Vagyis a kérdésben rendezett népszavazás nemzetközi kötelezettségből érintő kérdésre vonatkozik, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. 

Emellett az NVB szerint a kérdés nem felel meg sem a jogalkotói, sem a választópolgári egyértelműség követelményének, és megtévesztő, mert azt a téves látszatot kelti, mintha kizárólag a marihuána fogyasztásának törvényessé tételéről szólna, miközben a kannabiszból származó egyéb kábítószerek, például a hasis legalizálását is jelenti.

A második kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a kezelőorvos által meghatározott esetekben gyógyászati célból lehessen kannabiszt fogyasztani, megszerezni, tartani és termeszteni?" Az NVB ennek hitelesítését szintén egyhangú döntéssel tagadta meg, mert a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány hatáskörébe tartozó kérdésről szól. A kérdés emellett nem egyértelmű, mert azt a látszatot kelti, hogy jelenleg nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy kannabisztartamú készítményhez hozzájusson a beteg. 

Az NVB két, az euró bevezetésére irányuló népszavazási kérdés hitelesítéséről is tárgyalt, mindkettőt Keresztény Zoltán, a Polgári Világ Pártja elnöke nyújtotta be magánszemélyként.  Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?"

Az NVB többsége ennek a hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. Emellett az alaptörvény módosítására irányul, amely rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, így tiltott tárgykört érint. Az NVB szerint mindezeken túl megtévesztő is, mert a választópolgárokban azt a téves látszatot keltheti, hogy az euró bevezetéséről döntenek, miközben elfedi a tényt, hogy a közös valuta bevezetéséhez további konvergenciakritériumokat is teljesíteni kell. 

A második kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?" Az NVB többsége lényegében a korábbi kérdésnél felhozott érvek alapján tagadta meg a hitelesítést.  A határozatok ellen Litresits András, az MSZP delegáltja szavazott, mert nem értett egyet azzal a hivatkozással, hogy a kormány hatáskörébe tartozó kérdésben ne lehetne népszavazást tartani. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Szerző

Gyurcsány: nincs alku a Jobbikkal

Publikálás dátuma
2017.09.12. 22:27
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Előbb-utóbb lesz választási megállapodás "a demokratikus ellenzék" pártjai között - hangoztatta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kedden Dunaújvárosban, az "Orbán vagy Európa? Válassz!" kampány keretében indított országjárásának első állomásán.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: mindegyik baloldali párt élesen szemben áll "az orbáni rendszerrel", szakmailag valamennyien felkészültek, és a pártok között nagy különbség abban sincs, hogy mit tennének kormányra kerülve.  A demokratikus ellenzéket az élet összezárta egy nagy társasházba, ahol el kell viselni a másikat, és ezt a többi pártnak is fel kell ismernie - fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve: ha nem lesz mind a 106 egyéni választókerületben ellenzéki megállapodás, az a Fidesz malmára hajtja a vizet a 2018-as parlamenti választáson.

A pártelnök kiemelte, hogy a DK mindegyik párttal hajlik az együttműködésre, de ebben a kérdésben "nem erőszakosak". Úgy vélte, pártja önállóan is szép eredményt fog elérni jövő tavasszal, de egyedül nem képes a kormánypártokat legyőzni. Gyurcsány Ferenc szerint a Jobbik, de főleg annak elnöke komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy radikális pártját konszolidálja, de "egy szájból víz és tűz nem jöhet". A Jobbikkal "eszük ágában sincs" semmilyen alkut kötni, mert világlátásuk és szemléletük nem illeszthető a demokratikus erőkéhez - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus, volt kormányfő kijelentette, hogy kormányváltás esetén az oktatásban könnyű lesz gyors változásokat elérni. Mint mondta, sokkal nehezebb lesz rendet tenni az egészségügyben, mert jelenleg drámai a helyzet, az ágazatból sok pénz hiányzik, de egy választási ciklus alatt jobb lehet az ellátás, rövidebbek lehetnek a várólisták, és a dolgozók is "megfizetettek" lehetnek.

Gyurcsány Ferenc gyors változásokat vár a média világában is, ahol "pártpropaganda-gépezet" helyett színes, demokratikus és "a hatalmat ellenőrző" médiát fognak kialakítani. A bérekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy állami beavatkozással is csak óvatos emelés képzelhető el, miközben a nyugdíjak esetében sem drasztikus emelést, sem 13. havi juttatást nem ígérnek, mert nem lesz rá pénz.

Szerző

Trükknek látszik a Római-parti mobilgátról szóló népszavazás

Publikálás dátuma
2017.09.12. 20:20
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Ha tényleg fordulópontot jelez a Tarlós István főpolgármester által bejelentett fővárosi népszavazási ötlet a Római-part ügyében, akkor a fordulatot bizonyosan nem az ártéri ingatlanok tulajdonosaihoz köthető (ál)civil szerveződés, a Római Partért Egyesület zsidózásba forduló mobilgátkampánya, hanem inkább a beruházás elleni vízügyes front megjelenése jelentette – legalábbis a Népszavát háttér információkkal segítő források szerint. 

A főváros korábbi érvelése – hogy a mobilgátnak nincs szakmailag komolyan vehető alternatívája – tarthatatlanná vált, miután neves vízügyesek nyílt levélben szólították fel az önkormányzatot az előkészítő munkálatok leállítására a mobilgát-koncepció hibái miatt, majd szintén jó nevű szakemberek közreműködésével elkészült egy alternatív védvonal-változatot tartalmazó tanulmány is.

Ellenzéki és civil körökben már a tanulmány bemutatásakor azt mondták lapunknak, hogy Tarlós megkezdte a kihátrálást a mobilgát-ügyből – ennek oka lehet, hogy a Fidesz saját használtra készült kutatásai szerint egyetlen fővárosi beruházás népszerűtlenebb csupán a Római-part bebetonozásánál: az Orbán Viktor Várba költözésével kombinált Liget Budapest projekt –, ugyanakkor azóta sem lett egyértelműbb, hogy valóban visszavonulót fújt-e, vagy csak a gátépítés ellenzőit igyekszik nehéz helyzetbe hozni.

Utóbbira a népszavazás bejelentése tökéletesen alkalmas. A Párbeszéd és az Együtt ugyanis már korábban bejelentett egy népszavazási kezdeményezést ugyanebben a témában (a főváros vezetése és a kormány pedig több nyilatkozatban is egyértelművé tette, hogy miért nem lehet népszavazni a Rómairól) – a párhuzamossági moratórium miatt Tarlósék most csak abban az esetben élhetnének új kezdeményezéssel, ha az ellenzék visszavonná a sajátját, vagy ha a Kúria kimondaná, hogy a fővarosnak nincs hatásköre dönteni a gát nyomvonaláról (ami viszont a Tarlós-féle népszavazás alól is kihúzná a szőnyeget).

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

A főpolgármester már tavaly is fölvetette a népszavazás lehetőségét, utána azonban verbális támadást intézett azok ellen, akik komolyan vették az ötletet. Vagyis a nép megkérdezése körül már egy éve folyik a pávatánc, és könnyen lehet, hogy a mostani bejelentés csak a színjáték újabb epizódja. Egy budapesti – vagyis nem kerületi – léptékű referendum nagy valószínűséggel érvénytelen lenne. Ráadásul az ellenzék akkor is kényelmetlen szituációba kerül, ha a Kúria átengedi a népszavazási kezdeményezésüket: egyelőre nem tudni, hogy a főváros milyen kérdésről szavaztatna, a főváros viszont azzal érvelhet, hogy a másik kérdésről aláírást gyűjtő ellenzék miatt lehetetlenül el a „saját” népszavazási próbálkozása.

Úgy tudjuk, a két ellenzéki párt a háttérben máris megkereste Tarlóst, hogy valahogyan áthidalják a kettős kezdeményezésből adódó problémát. Az ügy legvalószínűbb kimenetele jelenleg az, hogy nem lesz népszavazás – hiszen a budapesti közgyűlés, a választási bizottság és a Kúria is elkaszálhatja –, viszont sikerül vele elhúzni az időt a választásokig, elvéve a levegőt a további gátellenes akcióktól, illetve elérve, hogy a gát ügye ne válhasson forró kampánytémává.

Ugyanez a konklúziója a Maradjanak a fák a Rómain csoport friss Facebook-bejegyzésének is, azzal a kiegészítéssel, hogy a valódi szándék hamar kiderül: a főpolgármester a közgyűlésben bármikor meg tudja teremteni a szavazás kiírásához szükséges többséget, vagyis ha náluk akad el a terv, akkor a szándék biztosan nem volt komoly). Hasonlóképpen valószínű az is, hogy egyelőre mobilgát sem lesz, a népszerűtlen projekt erőltetésével ugyanis 2018-ban a körzetet, 2019-ben a kerületet bukhatná el a Fidesz.

Frissítve: 2017.09.12. 22:37