Rezsicsökkentés - Sűrű homályban

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:21
FOTÓ: Népszava
A Népszava egyetlen, a lakossági rezsivel kapcsolatos kérdésére se adott érdemi választ amúgy hosszú, lapunknak küldött levelében a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 

A tárcától a rezsitételek várható árváltozásáról, illetve a Dorkota Lajos közműhivatali elnök, Lázár János kancelláriaminiszter és Németh Szilárd rezsibiztos által felemlített szociális tarifarendszer esélyeiről érdeklődtünk.A válaszok annyi kapcsolódást mutatnak a kérdésekhez, hogy szintén az energiaárak tárgykörét taglalják, ám csak annak közérdeklődésre kevéssé számot tartó belső működését mutatják be - ráadásul szakmailag önellentmondásosan, illetve néhány, a tévedést közelítő csúsztatással.

Részint idézik azt a kincstári szabályt, hogy az árakat az energiacégek „indokolt költségei” alapján állapítják meg. Ezt az Orbán-kabinet ma már nem csak sejthetően sérti meg, hisz ezt jogerős bírósági ítélet is kimondja. Sőt a Fidesz-KDNP olyan, az Európai Unió szabályait sértő törvényt hozott, hogy senkinek se kötelesek megindokolni a rezsi mértékét.

A tárca leszögezi: ez a rendszer biztosítja, hogy „az energiahordozó-árak esetleges csökkenéseit az árszabályozás figyelembe vegye”, illetve az esetleges többletet vagy hiányt „meghatározott időn belül elszámolják a díjakban”. Ám pár mondattal később már úgy fogalmaznak: a hazai hatósági árszabályozás független a „hektikus tőzsdei folyamatoktól”, így stabil végfogyasztói árakat biztosít a lakosságnak. Ez nyilvánvalóan ellent mond annak, hogy a tőzsde esetleges csökkenését az árszabályozás során figyelembe vennék (legalábbis tényleges rezsicsökkentés formájában). A valósághoz ez utóbbi megállapításuk áll közelebb: míg a rezsit utoljára több mint három éve csökkentették összesen körülbelül 25 százalékkal, addig a nemzetközi árak az elmúlt két és fél év során ennél nagyobb mértékben estek. Ráadásul az Orbán-kabinet pont nemzetközi árcsúcsok idején mérsékelt, vagyis tényleg nem kívánnak alkalmazkodni a határainkon túli világhoz. Ez csak azért probléma, mert ettől még az energiacégek a külföldi, tőzsdei árat fizetik a termékekért. Vagyis a Fidesz-kommunikáció azon magyarázata, miszerint a lakosságot megkímélnék a zavaróan leeső árak okozta sokktól, óhatatlanul extraprofitot halmoz fel az ellátórendszerben. Mivel ennek jó részét az Orbán-kabinet már felvásárolta, így a több mint százmilliárdra tehető pluszhaszon az államnál gyűlik. Ez ugyanakkor csak nagyon áttételesen válik a lakosság hasznára: azt értékelések szerint leginkább a Fidesz-közeli hátországot gazdagítja, vagyis könnyedén elveszítheti közpénzjellegét.

Ezen túlmenően - kérés nélkül is - vázolják, hogy a magyar gázdíj-képletben a nemzetközi olajár egyre kisebb súllyal szerepel. Közlésük szerint ennek helyét a nyugat-európai gáztőzsde veszi át, azt azonban nem jelzik, hogy akkor miért nem csökkent a hazai gázár a nemzetközivel együtt.

Azzal is érvelnek, hogy a lakosság jogosult akár a mostani szolgáltatóján kívül mástól is vásárolni, ha az épp olcsóbb. Ez egy durva csúsztatás: jog ugyanis van, lehetőség viszont nincs, ugyanis - a Magyar Telekom Nyrt. kilépésével – immáron egyáltalán nincs alternatív lakossági energiaszolgáltató. A vállalkozókat nem csak az ár-, hanem a szabályozási kockázat is riasztja e területtől. Ezen kívül adatokat közölnek arról, mennyit takaríthattak meg a családok a rezsicsökkentéssel – vagyis mennyivel kevesebbet fizetnek egy, mondhatni önkényesen megjelölt korábbi árhoz képest -, továbbra is forrásmegjelölés nélkül. Arról persze nem közölnek adatot, hogy a Fidesz a nemzetközi áresésnek ellenállva mennyit vett ki a családok zsebéből. Emellett viszont biztosítanak, hogy a kormány továbbra is megvédi az elért eredményeket - jelentsen ez a fentiek tükrében bármit is.

A szociális alapú energiaárak lehetőségére a szaktárca még csak nem is utal.

A rezsiutalvány csak eltakarná a gondokat
Egy rezsiutalvány ahhoz lenne hasonló, mint amikor valaki cigarettapapírral akarja megállítani a házfal repedését: lehet, hogy egy kicsit eltakarná a problémát, de attól a repedés ott van, és bármikor tovább nőhet – vélekedett lapunknak Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a felmerült szociális rezsiutalvány-tervekre. Egy rendszeres rezsiutalvány bevezetése rövidtávú tüneti kezelésnek alkalmas lehetne, de a milliókat érintő lakhatási szegénység problémáján érdemben nem változtatna – tette hozzá. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan lehessen fellépni az energiaszegénység, illetve a lakhatási szegénység ellen, pontosan látni kell a kialakulásának okait. A probléma orvoslásának módját pedig meghatározza, hogy milyen társadalmat és gazdaságot képzelünk el. Botka László és az MSZP célja a társadalomban meglévő igazságtalanságok megszüntetése, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése - fogalmazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy ma Magyarországon közel 100 ezer fogyasztó ki van kapcsolva az áram, gáz vagy távhőellátásból, illetve az, hogy több mint százezer családnak megoldhatatlan probléma a csekkek befizetése. Ez az utóbbi hét évben erősödött fel. Elsősorban a szerényen élőkön, a nehéz helyzetben lévőkön kellene segíteni, és nem azokat támogatni, akik jövedelmi és vagyoni helyzete biztos megélhetést tesz lehetővé – vélekedett az ellenzéki politikus.

 

Szerző

Győrffyt újrajelölik az agrárkamara élére

Publikálás dátuma
2017.09.12. 18:16
Győrffy Balázs FOTÓ: Molnár Ádám
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) benyújtotta jelöltlistáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberi választására, amelyen újra Győrffy Balázst jelölik a NAK élére - jelentette be Jakab István, a MAGOSZ elnöke kedden sajtótájékoztatón.

Jakab István ismertette, a MAGOSZ és 17 támogató szakmai szervezet benyújtotta 1480 küldött jelöltet tartalmazó listáját a választására, mind a 19 megyében állítottak jelölteket. Hozzátette, a jelöltek több mint 40 százalékát a MAGOSZ szövetséges szervezetei jelölték a listára, ezért azt az "összefogás listájának" tartja.

Győrffy Balázs, a MAGOSZ alelnöke, a NAK elnöke elmondta, hogy az elmúlt években az agrárkamara a falugazdász hálózatának segítségével mintegy ezermilliárd forintot juttatott el a magyar agrárium szereplőihez. Hangsúlyozta, hogy a falugazdászok idén nyáron átlagosan 25-30 százalékos béremelést kaptak. Emellett kiemelte, hogy egy reprezentatív közvélemény kutatás szerint az agrárkamarai tagok mintegy háromnegyede elégedett a NAK tevékenységével, és szakmailag felkészültnek tartják a szervezet.

A jövő kihívásai közül a legfontosabbak közé sorolta az öntözési stratégia mielőbbi kidolgozását, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kiszélesítését és a további ágazati együttműködést. A NAK tagjai november 3-án országszerte 248 kijelölt szavazókörben voksolnak a szervezet új képviselőire. A tagok a NAK portálján, illetve saját e-irodájukba belépve tájékozódhatnak a részükre kijelölt szavazási körzetközpontról.

Szerző

Kevesen élnek passzív jövedelemből

Publikálás dátuma
2017.09.12. 16:01
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Bár sokan tartják vonzónak a keresetkiegészítéssel kecsegtető passzív jövedelmet, és minden második megkérdezett  tisztában van a passzív jövedelem definíciójával is, ugyanakkor Magyarországon csak kevesen használják ki ezt a lehetőséget - derül ki a Profession.hu legfrissebb reprezentatív kutatásából. 

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada az ingatlan bérbeadást tekinti ilyen tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ismeri és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja. A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak.

A válaszadók 83 százaléka nem végez semmilyen passzív jövedelmet biztosító tevékenységet. Akik mégis, azok közül a legtöbben (7 százalék) a tőkeigényesebb pénzügyi befektetésekben és ingatlan bérbeadásban (6 százalék) látták meg a lehetőséget, míg egészen kis hányaduk (3 százalék) a multi-level marketing (MLM) vagy network marketing típusú ügynöki tevékenységbe fekteti erőforrásait. Ezek a tevékenységi formák jellemzően a fővárosban élők körében népszerűek, a vidéki lakosság szinte alig mutat ilyen aktivitást.

Az állásportál kérdőívét kitöltők majdnem kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.

Az érdekeltek 70 százaléka havi szinten kevesebb mint 10 órát fordít passzív jövedelemszerző tevékenységének fenntartására és mindössze 13 százalékuk fordít teljes vagy részmunkaidőnyi energiát ilyen tevékenységre.

Minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe: a legtöbben ingatlan bérbeadást (12 százalék) és pénzügyi befektetést (12 százalék) terveznek, de vonzó az internetes vállalkozás indítása is (7 százalék).

A passzív bevételszerzést tervezők 84 százalékát a több pénz motiválja, 34 százalékuk a munkaadójától szeretne függetlenedni, 27 százalékuknak a rugalmasabb időbeosztás a vonzó. Minden ötödik válaszadó a kapcsolatrendszerét szeretné bővíteni ilyen módon a kutatás szerint.

Szerző