Brexit - Rábólintott az alsóház

A várakozásoknak megfelelően, a kormányindítvány elfogadásával zárult kedden a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának első parlamenti vitája. A tervezetet a parlament a következő hónapokban további eljárási szakaszokban vizsgálja, módosítási javaslatokat is fűzhet hozzá, mielőtt a végleges változat az év vége felé ismét az alsóház elé kerül.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az alsóház kétnapos általános vita után, kedd hajnalban 326-290 arányban jóváhagyta. A vitában 107 képviselő szólalt fel.

A tervezet a mostani első szavazás után az úgynevezett bizottsági szakaszba kerül, ahol a törvényhozók gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére.

Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született törvényt.

A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása a kedd hajnali első, jóváhagyó szavazás ellenére továbbra is komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője a szavazás előestéjén figyelmeztette a képviselőket: aki nem fogadja el a törvénytervezetet, az arra szavaz, hogy az Egyesült Királyság "kaotikus körülmények közepette" távozzon az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban elveti a tervezetet annak jelenlegi formájában, azzal az érvvel, hogy az indítvány túl széles jogköröket ad a kormánynak a brit jogrendbe átültetendő uniós joganyag parlamenti ellenőrzés nélküli, gyakorlatilag rendeleti módosítására.

A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elutasítja.

Szerző

Putyin rezsimje verhetetlen

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:40
Fotó: AFP/Nikolay Hiznyak
A jövő évi elnök- és polgármester választás főpróbájának tekintett voksolás is azt bizonyítja, a rezsim demokratikus úton nem dönthető meg.

Tarolt Vlagyimir Putyin elnök pártja a vasárnapi regionális választásokon, amelynek végleges eredményeit csak ma hozzák nyilvánosságra. Oroszország 85 régiójából 82-ben rendeztek helyhatósági, regionális parlamenti vagy kormányzóválasztást, s azt már tudni lehet, hogy sehol sem kell második fordulót tartani. Az előzetes adatok szerint a kormányzó elnöki párt, az Egységes Oroszország jelöltjei mind a 16 kormányzóválasztást megnyerték, ami szakértők szerint azt jelzi, nem kell izgulnia Putyin elnöknek sem a jövő márciusi elnökválasztás, sem az egy év múlva sorra kerülő moszkvai polgármester-választás miatt. A vasárnapi voksolást az elemzők és a hatalom is egyértelműen a jövő évi két megmérettetés főpróbájának tekintette.

A körvonalazódó eredmények Sz.Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szavait igazolják, aki idén áprilisban, az eddigi legnagyobb oroszországi korrupcióellenes tüntetések kapcsán lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, Putyin rezsimje demokratikus választás útján már nem dönthető meg.

Fotó: AFP/Nikolay Hiznyak

Fotó: AFP/Nikolay Hiznyak

A vasárnapi, 5800 különböző szintű választás keretében 36700 mandátumért versengett 42 párt és hat civil szervezet 88 ezer jelöltje, de az oroszországi jogi szabályozás és a média hatalmi ’lenyúlása’ miatt a kampány nem biztosít valódi versenyhelyzetet, tulajdonképpen a Putyin párton kívül minden más politikai erő behozhatatlan versenyhátrányban van. Ezért is szólított fel a voksolás bojkottjára a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, aki az áprilisi nagy tüntetéseket is szervezte, s azóta már a börtönt is megjárta.

Az ellenzéki tehetetlenség és kiábrándultság ezúttal sem az eredményekben, inkább csak a részvételi adatokban mutatkozott meg, akárcsak a tavalyi általános parlamenti választásokon. Az egyetlen látható ellenzéki eredmény az, hogy a hatalompárt az országos jó szereplés ellenére Moszkva egyes kerületeiben elveszítette többségét. A fővárosban távolmaradásukkal tüntettek a választópolgárok, hiszen alig 14-15 százalék élt szavazati jogával. Igaz, a szövetségi állam egyes köztársaságaiban a 70 százalékot is meghaladta a választói aktivitás, Putyin pártja pedig elsöprő többséget szerzett a nagyvárosokon kívül.

Az áprilisi korrupcióellenes tüntetések nagysága, illetve a tavaly őszi parlamenti, valamint a jelenlegi voksolástól való nagyvárosi, főképp fővárosi távolmaradás apró jelei annak, hogy valami azért elindult az orosz társadalomban, s végső soron nem zárható ki, hogy valamilyen formában jelentős társadalmi tiltakozás alakul ki a putyini autokrácia ellen. Pontos részvételi adatot még nem közöltek a vasárnapi választásról, de a parlamenti választásokon már mélypontot ért el a részvétel – 47 százalék maradt távol az urnáktól. Ez volt a modern Oroszország történetének legalacsonyabb részvételi aránya.

A 110 millió választásra jogosult orosz állampolgár szavazatának 15 százalékát szerezte meg akkor Putyin pártja, s ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy az Egységes Oroszország a parlamenti mandátumok több mint háromnegyedét birtokolja. A helyzet azóta tovább romlott, hiszen egy éve még Moszkvában és Szentpéterváron 33 százalék körül mozgott a részvétel, míg most vasárnap ennek kevesebb, mint felére, 15 százalék körülire esett vissza a moszkvai választási hajlandóság. Mindez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy Putyinnak akadályt jelentsen a márciusi elnökválasztáson.

Demokráciaparódia
Gyakorlatilag esély sincs arra, hogy a kormányzóválasztáson ne az Egységes Oroszország jelöltje győzzön. Az orosz demokrácia és jogállamiság igazi arcát mutatja, hogy ellenzéki jelölteknek sokszor még az indulását is ellehetetlenítik. Az induláshoz a jelöltnek meg kell szereznie bizonyos számú támogatói aláírást a városi magas rangú tisztségviselőktől.
Ezt a munícipiumi szűrőnek nevezett lépést a 2012-es választó törvénymódosítás iktatta be, amely tovább szűkítette az ellenzék lehetőségeit több téren is. A vasárnapi voksoláson például ezért nem indulhatott a kormányzóságért az ország negyedik legnagyobb városának számító Jekatyerinburg polgármestere, Jevgenyij Rojzman. Ő is bojkottra szólított fel, akárcsak Navalnij.

Szerző

Szaakasvilit hívei vitték be Ukrajnába

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:40
Fotó: AFP
Fotó: AFP

Fotó: AFP

Komoly és lelkes támogatói bázisa van a volt grúz államfőnek, Miheil Szaakasvilinek Ukrajnában. Miután az ukrán állampolgárságát is elvesztő, Lengyelország felől vonattal érkező politikust az ukrán hatóságok feltartóztatták, hívei gyalog kísérték át a határon, áttörve a rendőrségi kordont is.

Szaakasvili fogadtatására a TSZN ukrán hírtelevízió szerint Julija Timosenko, az ellenzéki Batykisvscsina párt elnöke is a lengyel-ukrán határra ment.

Szaakasvili az ukrán állampolgárságának elvesztésével hontalanná vált, Ukrajna nem akarta visszaengedni az ország területére, Grúzia pedig kiadatását kéri. A grúz politikus a Majdan után, 2014-ben Petro Porosenko elnöktől kapott ukrán állampolgárságot, majd lett odesszai kormányzó. Miután szembefordult Porosenkoval, saját pártot alapított, és korrupcióval vádolta meg a kijevi kormányt és az elnököt. Porosenko egy ukrán-grúz elnöki találkozó után megvonta állampolgárságá, hivatalos indoklás szerint azért, mert akkor derült ki Kijev számára, hogy az állampolgárság igénylésekor Szaakasvili több információt elhallgatott. Visszatérve Ukrajnába komoly gondot jelenthet az elnök és a hatalom számára, amelynek támogatottsága megállíthatatlanul zuhan. A grúz politikusért ezzel szemben ukrán választók a határőrséggel is szembeszálltak.

Szerző