Káosszal zsarolnak a brit konzervatívok

Publikálás dátuma
2017.09.11. 22:00
Illusztráció: Shutterstock

A hajnali órákban várható a Brexit megvalósulásához elengedhetetlen „Nagy Visszavonási Törvény” második olvasatáról szóló szavazás a parlament alsóházában. Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a törvénynek két célja van: érvényteleníti az 1972-ben elfogadott, azóta többször is módosított brit csatlakozási törvényt a westminsteri parlamentben, továbbá mintegy 19 ezer európai eredetű döntést alakít a brit jogrendszerhez.

Miután a kisebbségi konzervatív kormánynak még az északír Demokratikus Unionista Párt támogatásával is csak 13 fős többsége van az alsóházban, nem engedélyezték a távolmaradást a szavazás idejére. Andrea Jenkyns – Morley és Outwood képviselője – például újszülött csecsemőjével együtt volt kénytelen voksolni.

A parlament tekintélyén eső csorbára hivatkozva a Munkáspárt és a Liberális Demokraták is az elfogadást ellenzők kamráján keresztül átvonulva készültek nem-tetszésüket kinyilvánítani. A lib-demek arra szólították fel Jeremy Corbynt, az ellenzék vezérét, hogy menessze valamennyi frontemberét, aki a kormány előterjesztése mellett foglal állást.

A szavazást megelőzően a kormány két meghatározó tagja is a törvény elfogadására szólította fel a Házat. A Brexit-ügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a törvény visszautasítása “káoszba döntené a kilépést”. David Davis szerint a brit állampolgárok “nem a zűrzavar” pártján álltak a 2016-os EU-népszavazás idején. Az intelem különösen a lázadozó torykat célozta meg, akik elégedetlenségüket fejezték ki a vita során, a javaslat antidemokratikus jellege miatt. Ugyanebben a szellemben fogalmazott a BBC Today című hétfő reggeli politikai műsorában Boris Johnson külügyminiszter. Mint mondta, “ha nem szavazzuk meg a törvényjavaslatot, az egész Brexit-folyamat rendezetlenné és kaotikussá válik”.

Mindezzel ellentétben a The Guardian napilap hétfői vezércikke arra emlékeztet, hogy a törvény támogatása esetén a Brexit megszámlálhatatlan mennyiségű technikai részletét – például a munkavállalók jogait, a kereskedelmi standard-eket, a környezetvédelmet – “konfiskálnák” a parlamenttől. “Miközben a törvény a szuverenitás helyreállítását célozza, megtapossa a parlament felsőbbségét” – írja a liberális lap.

Schulz bevenné a kormányába Merkelt

Publikálás dátuma
2017.09.11. 18:47
FOTÓ: Handout / MG RTL D / AFP
Továbbra is a választási győzelemért küzd és nem foglalkozik a pártja alacsony támogatottságát mutató közvélemény-kutatásokkal Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelölte, aki hétfőn tartott berlini sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy hajlandó együtt kormányozni a mostani kancellárral, Angela Merkellel, de csak akkor, ha ő a kormányfő.

 "Azért küzdök, hogy kancellár legyek, és ha Merkel asszony szeretne belépni a kormányomba, megteheti, alkancellárként" - mondta Martin Schulz. 

A politikus a Die Welt című lap újságírójának azon kérdésére válaszolt, hogy csatlakozik-e elődjéhez, Peer Steinbrückhöz, az SPD 2013-ban indított - sikertelen - kancellárjelöltjéhez, aki az akkori szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában kijelentette, hogy soha nem lép be egy Merkel-kormányba, vagy pedig nyitva hagyja ezt a lehetőséget. Az SPD elnökének válasza hírmagyarázók szerint úgy is érthető, hogy nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy pártja a 2005-2009-es, és a 2013-2017-es ciklus után ismét kormányra lép majd az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnereként.

Az SPD a legutóbbi felmérések szerint a szavazatok 21-24 százalékát gyűjtheti össze a két hét múlva, szeptember 24-én tartandó Bundestag-választáson. A CDU/CSU támogatottsága nagyjából 15 százalékponttal magasabb, 36,5-38,5 százalékos.

A szociáldemokrata kancellárjelölt tájékoztatóján kijelentette, hogy nem foglalkozik a felmérésekkel. Az újságírók "annyi közvélemény-kutatást jelentetnek meg, amennyit csak akarnak, engem nem érdekelnek, én a meggyőződéseimért harcolok" - mondta. Hangsúlyozta, hogy "aki le akarja váltani a Merkelt, annak Schulzra és az SPD-re kell szavaznia".

A párt öt fő ígérettel indul neki a választási kampány hajrájának. Az első a társadalmi igazságosság erősítése a bérek területén, így a nők hátrányos munkaerőpiaci megkülönböztetésének megszüntetése annak az elvnek az érvényesítésével, hogy ugyanolyan munkáért ugyanannyi bér jár mindenkinek, és annak a jogosultságnak a megteremtésével, hogy részmunkaidőből vissza lehet térni teljes munkaidős állásba, és egy új elv bevezetésével, miszerint határozott idejű szerződéssel csak különösen indokolt esetben lehet foglalkoztatni munkavállalókat.

A második ígéret a társadalmi igazságosság erősítése a gyermekellátás és az oktatás-képzés területén, amihez a többi között az óvodai ellátási díj megszüntetése és egy nagyszabású iskolafelújítási és -építési program kapcsolódik. A harmadik ígéret szerint a párt gondoskodik az emberek "biztos nyugdíjáról", így többi között vállalja, hogy stabilizálja a nyugdíjjárulékot, nem csökkenti a nyugdíjakat és nem emeli a nyugdíjkorhatárt - ismertette Martin Schulz. A negyedik ígéret a demokratikus értékek védelme az Európai Unióban, az ötödik pedig az, hogy egy SPD-s vezetésű kormány nem emeli a védelmi kiadásokat a NATO-tagországoktól elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre.

Szerző

367 millió forinttal büntették a Facebookot

Publikálás dátuma
2017.09.11. 18:06
FOTÓ: GERARD JULIEN / AFP
A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) 1,2 millió euróra (367 millió forint) büntette a Facebook internetes közösségi oldalt a felhasználók adatainak engedély nélküli reklám célú felhasználása miatt - közölte hétfőn döntését a hatóság.

A szervezet szerint a közösségi oldal "súlyos és nagyon súlyos módon" több rendben is megsértette a spanyol adatvédelmi törvényt, a felhasználókról különleges adatokat, vagyis ideológiai, vallási hovatartozásra, nemi orientációra, személyes ízlésre valamint internetes keresési szokásokra vonatkozó információkat gyűjtött.

Az AEPD indoklásában kifejtette, hogy a Facebook minderről nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat, akiknek ehhez nem szerezte meg az  "egyértelmű, konkrét és tájékozott" beleegyezését sem. Mint írta, a cég felhasználói adatokra vonatkozó tájékoztatása  "általános és kevéssé világos" kifejezéseket tartalmaz, és a felhasználókat védtelenül hagyja, mert egy átlagos technológiai ismeretekkel rendelkező személy számára nem derült belőle, hogy mi történik az adataival.

A hatóság rámutatott: a cookie-k használatával az adatgyűjtés nemcsak a Facebookon történik, hanem más oldalakon is, amelyeken elérhető a Facebook "Tetszik" gombja. Ráadásul ezeken keresztül olyan személyek böngészési szokásairól is információt szereznek, akik nem tagjai a közösségi oldalnak. Az AEPD kifogásolta azt is, hogy a törölt Facebook-felhasználó adatait 17 hónapig megőrzi a cég.

Spanyolország, hasonlóan Franciaországhoz, Belgiumhoz, Németországhoz és Hollandiához azután indított adatvédelmi eljárást a közösségi oldallal szemben, hogy 2015 áprilisában a leuveni egyetem vizsgálata kiderítette: nem regisztrált személyeket internetes tevékenységét is nyomon követi a Facebook. A spanyol adatvédelmi hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott. A Fecebooknak 21 millió felhasználója van Spanyolországban és mintegy 2 milliárd az egész világon.

Szerző