Putyin is elítélte Észak-Korea rakétakísérletét

Határozottan elítélte Észak-Korea Japán felett végrehajtott ballisztikus rakéta- és (a múlt heti) nukleáris kísérletét Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő csütörtökön Vlagyivosztokban.

Erről az orosz vezető számolt be a kétoldalú megbeszélést követően tartott közös sajtótájékoztatón. "Cselekedeteivel Phenjan természetesen komoly fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára" - hangoztatta.   Putyin megismételte, hogy nem lát az Észak-Korea körül kialakult válság diplomáciai rendezésén kívül más alternatívát. Az orosz elnök ismételten felhívta a figyelmet az orosz-kínai "útitervre", amelynek értelmében csökkenteni kell a feszültséget a Koreai-félszigeten, majd az összes érdekelt félnek tárgyalásokba kell bocsátkoznia egymással.

Abe egyébként, csakúgy, mint a Vlagyivosztokban szintén jelen lévő Mun Dzse In dél-koreai elnök, szerette volna elérni, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogasson egy Észak-Korea elleni olajembargót bevezető határozatot. Moszkva azonban ezt elutasította.  

Az orosz elnök az Abéval közös sajtótájékoztatón a kapcsolatok javulásának egyik jeleként említette meg, hogy az orosz vezérkari főnök és a szárazföldi erők parancsnoka hamarosan Tokióba utazik. Putyin beszámolója szerint a felek szót ejtettek az Oroszországban Dél-Kuriloknak, Japánban "északi területeknek" nevezett szigetek közös gazdasági hasznosításáról, valamint a békeszerződés megkötéséről.

A japán kormányfő kijelentette: vendéglátójával együtt eltökélt abban, hogy éppen ők ketten írják alá a szerződést. A nap folyamán korábban, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, amelyen Putyin is jelen volt, Abe így szólt e témáról:

"Oroszország és Japán között mindössze egyetlen év alatt olyan elmozdulás történt, amilyenre korábban 70 éven át nem voltunk képesek. Ha még egy évig és aztán még egy évig folytatjuk ezeket a lépéseket, akkor biztos vagyok benne, azt látjuk majd, hogy az orosz-japán kapcsolatok fényes jövő előtt állnak és képesek lesznek kibontakoztatni a bennük rejlő teljes potenciált" - mondta.  

"Ennek érdekében véget kell vetnünk annak az abnormális helyzetnek, hogy még mindig nincs közöttünk békeszerződés. Vlagyimir, e kötelezettségnek nekünk kettőnknek kell eleget tennünk. Haladjuk hát meg az összes nehézséget, és hagyjunk a következő nemzedék fiataljaira egy olyan világot, amelyben a két állam - Japán és Oroszország - ki tudja bontakozatni lehetőségeit!" - tette hozzá.

A kapcsolatok fejlődését alapvetően az fékezi, hogy a két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek négy legdélebbi, a Szovjetunió által 1945 szeptemberében, már Tokió kapitulációja után annektált tagjának hovatartozása. A szigetek - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - ügye miatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést. 

A Szovjetunió és Japán 1956 októberében közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, amelyben a felek kötelezték magukat a békekötésre. A dokumentumban a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy jószándéka jeleként átad két szigetet a négyből. 

Vlagyivosztokban, élve a csúcstalálkozó nyújtotta lehetőséggel, mintegy félszáz orosz-japán kormányközi és céges megállapodást írtak alá a gazdasági együttműködés fejlesztéséről, egyebek között egy egymilliárd dolláros közös befektetési alap létrehozásáról. A felek között szó esett az Oroszország és Japán közötti vasúti összeköttetés megépítéséről.

Putyin és Abe az idén immár harmadszor, összességében pedig tizenkilencedik alkalommal találkozott egymással. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2016 novemberében Limában megtartott csúcstalálkozóján összetegeződött. Abe Vlagyivosztokban közölte, hogy legközelebb a novemberi vietnami APEC-csúcson folytat majd eszmecserét Putyinnal, az orosz elnök meghívta vendégét, hogy jövő májusban vegyen részt a Szentpétervári Gazdasági Fórumon.

Abe egyébként kezdeményezte, hogy Putyin a vlagyivosztoki fórumon szintén jelen lévő Kaltma Battulga mongol elnökkel együtt - mindkét államfő feketeöves dzsúdózó - a jövőben egy Japánban megtartandó cselgáncs-bemutatón demonstrálja tudását.

Szerző

Szombaton mossák a Rákóczi hidat

Szombaton végzi a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) a Rákóczi híd mosását, a munkák miatt forgalomkorlátozásra is számítani kell.

Az FKF csütörtöki közleménye szerint reggel fél héttől délután 1 óráig a híd déli, délutántól este 8 óráig pedig északi oldalát mossák egy forgalmi sáv részleges lezárása mellett. A társaság arra kérte a járművezetőket, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek a munkaterület mellett.

Szerző

Indul a "tényfeltárás" Pécsen

Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő vezetésével rendkívüli tényfeltáró bizottság alakul az önkormányzat gazdálkodásában jelentkező 7,5 milliárd forintos költségvetési hiány okainak vizsgálatára - jelentette be Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester a városi közgyűlésen.

A városvezető napirend előtti felszólalásában felidézte: 2009 májusában 40 milliárd forintos adóssággal vette át az önkormányzat irányítását. Akkor úgy látta, az adósságállomány "eltakarításához" 25 év kell, a kormány adósságátvállalása azonban segített. Kitért arra is, hogy a pécsi közösségi közlekedés rendbe rakása 6 milliárd forintba került.

Páva Zsolt közlése szerint a tényfeltáró bizottság feladata annak kivizsgálása: milyen folyamatok játszottak közre abban, hogy "ilyen helyzetbe" jutott a megyeszékhely.

Az önkormányzat önfeloszlatását, a városvezetés lemondását sürgető ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban azt a kérdést tette fel: "vajon csökken-e a költségvetési adósság, erősebb lesz-e Pécs gazdasága" ennek köszönhetően.

Hoppál Péter az ülésen a pécsi közélet és értelmiség jelentős "adósságának" nevezte, hogy elmaradt annak feldolgozása, "milyen folyamatok vezettek el negyedszázad után napjaink helyzetéhez". Vélekedése szerint Pécs nem megfelelően élt a rendszerváltás adta lehetőségekkel, majd emlékeztetett arra is, hogy a nagy régióközpontok közül Pécs vált utoljára megközelíthetővé autópályán.

A szakmai bizottság tagja lesz Madár Péter közgazdász, Rappai Ágnes Eszter könyvvizsgáló, Schneider János vállalkozó, valamint Soó László, aki 2009 előtt több ciklusban vezette az önkormányzat költségvetési bizottságát az MSZP színeiben is - ismertette.

Hoppál Péter szintén példaértékűnek nevezte a kormányzati adósságátvállalást és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt nyomán létrejött kulturális intézményrendszer állami támogatását, amelynek ez évre jutó összege 1,8 milliárd forint.
Gulyás Emil (MSZP) önkormányzati képviselő reagálása szerint "elképesztő és felháborító" a tényfeltáró és az önkormányzat irányítását segítő bizottság létrehozása, ezért a képviselő-testület feloszlatását sürgette. Utóbbira Keresztes László Lóránt LMP-s önkormányzati képviselő is javaslatot tett.

Csizi Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő, a helyi Fidesz-KDNP-frakció munkáját segítő bizottság elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben számtalan problémát oldottak meg a polgármesterrel összefogva. A politikus ismételten ostobaságnak minősítette, hogy a testület révén "gyámság alá helyezték", vagy "megpuccsolták" volna Páva Zsoltot.

Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke az ülésen többször hangos bekiabálásokkal követelte a városvezetés lemondását; kivezették a teremből.

A képviselő-testület a közgyűlés feloszlatását célzó ellenzéki indítványt nem vette napirendre.

Szerző