Zavar a rezsierőben - Késésben a rezsiutalvány

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:21
FOTÓ: NÉPSZAVA
A fűtési szezon és a választások közeledtével is csak formálódnak a szociális rezsiutalvány tervei.

Továbbra is csak körvonalazódnak az Erzsébet-utalványhoz hasonló rezsiutalvány tervei – erősítette meg lapunknak több Fidesz-közeli forrás. Ismereteink szerint a támogatás forrásául az állami költségvetés szolgálna. Ezen túlmenően viszont furamód nem tapasztalható lényegi elmozdulás ahhoz képest, amire idén májusban Dorkota Lajos, a Magyar Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke már utalt lapunknak. Eszerint a lehetséges kedvezményezettek közé a nehéz szociális helyzetűek, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok is beletartozhatnak.

A rezsiutalványról szóló értesülésünket az önmagát rezsibiztosnak kinevező Németh Szilárd Fidesz-alelnök még aznap egy nyilatkozatában elismerte. A témában Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti Kormányinfón újságírói kérdésre egyrészt kijelentette, a „rezsicsökkentés nincs napirenden”, később viszont már arra utalt, a „napirend” szót csak arra a napra értette. Kifejtette: Brüsszel a MEKH központi ármeghatározási jogát szeretné "megütni", ők viszont azért "küzdenek", hogy a magyar állam szociális szempontokat is érvényesíthessen a tarifában. Ez azonban több szempontból is téves.

A hazai díjak nagy részét a kormány határozza meg. A MEKH csak a díj kisebbik szeletéért felel. Az Európai Unió más-más indokkal, de mindkét tételt támadja, ám a MEKH ármeghatározási jogát éppenséggel nem. Brüsszel követeléseinek egyáltalán nem mond ellent, ha a kabinet szociális szempontokat érvényesítene a díjban. Mi több: maga Brüsszel is határozottan szociális szempontok érvényesítését követeli. Megkeresésünkre Dorkota Lajos – Lázár János első kijelentését voltaképpen cáfolva - annyit közölt lapunkkal, hogy az előkészítő munka továbbra is zajlik. A részletek bemutatásától azonban már elzárkózott. Ez azért fura, mert közeledik a fűtési szezon, illetve a Fidesz szempontjaiból alapvető választások.

Lapunk belső értesülései szerint mindezek mögött az áll, hogy a kabinet továbbra se tervez általános rezsicsökkentést. Ennek magyarázatául leginkább azt hozzák fel, hogy a 2013-2014-es mérséklések után már „nem szeretnék tovább terhelni az energiacégeket”. Ez számos szempontból élesen vitatható beállítás. Orbánék így egy kalap alá veszik az elmúlt évek során az állam által átvett energiakereskedelmet, illetve a jórészt multikézen maradt vezetéküzemeltetést. Pedig e két kör élesen elkülönül. A javarészt külföldi kézen maradt, hatalmas vagyont kezelő vezetéküzemeltetők költségei alig függenek a világpiaci energiaár-változásoktól.

Az, hogy a közműhivatal itt mi alapján „fogad be a tarifába” egyes költségelemeiket, régi rejtély. Annyi tudható, hogy a 2013 januári, 10 százalékos díjcsökkentés érdekében saját szabályaikat is áthágva figyelmen kívül hagytak bizonyos költségtételeket. Ilyen például az iparági nyereség- illetve közművezetékadó, vagy a csöveken elillanó gáz ára. Bár ezt bíróság jogerősen is kimondta, majd az EU kötelezettségszegési eljárást indított, az Orbán-kabinet a tételeket továbbra se ismeri el. Pedig szakértők szerint erre adódna lehetőség díjemelés nélkül is.

A Fidesz „érvként” gyakorta felhozza, hogy a rezsihivatal korábban kamu költségkimutatások elfogadásával szolgáltatott alapot az áremelésre. Noha a kormánypárt szokás szerint nem sokat törődik állításai bizonyításával, az érzetet szakértői szemmel is nehéz cáfolni. A papíron független közműhivatal így rendre a politikai megrendelésekhez szolgáltat szakmainak látszó hátteret. Eszerint viszont a korábbi irány pont az ellenkezőjébe fordult, így ma már a vezetékek fenntartásához alapvető költségeket se ismerik el. Az továbbra se kizárt, hogy az energiatársaságok trükkös költségkimutatásokkal tornásznak a bevételeiken, de egy biztos: a gázvezetékcégek jó része tavaly hatalmas veszteségeket ért el. A kabinet év elején állítólag kissé javított a megtérülésükön, bár Brüsszelt ez a jelek szerint nem hatotta meg, hisz az eljárást nem függesztették fel.

Élesen elkülönül ettől a lakossági energiaszolgáltatók, illetve a mögöttük álló nagykereskedők helyzete. Utóbbiak beszerzési ára a világpiaci energiaár-mozgások nyomán könnyen számolható, és a háztartási értékesítésre szánt áram és gáz belső átadási tarifái is ismertek. Az áram- és gáznagykereskedelmet, illetve a gázszolgáltatást ma már kizárólag a magyar állam végzi. A Démász megvásárlásával az áramszolgáltatásban is megjelentek, bár itt az Elmű-ÉMÁSZ és az E.ON továbbra is a németeké.

A külföldiek kiszorításában az Orbán-kabinet ütemérzéke – szokás szerint – szerencsésnek mondható. Miután a nemzetközi árcsúcsok idején elhatározott rezsicsökkentésekkel az iparágat kifektették, az állam, amit lehetett, összevásárolt. Ezután a nemzetközi árak a rezsicsökkentést többszörösen meghaladó mértékben, töredékükre zuhantak, ám az Orbán-kabinet nem csökkentette tovább ezzel együtt a díjakat. Az így képződő extrahaszon viszont már az állami nagykereskedőknél gyűlik.

Gázfronton ennek mértéke könnyen számolható, hisz a Fidesz törvénymódosítása nyomán ezt elszámolási különbözet” jogcímen külön tételben kell nyilvántartani. Ennek mértéke – mint arra Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető nemrég felhívta a figyelmet - csak tavaly ötvenmilliárd forintra rúgott. Ennek felhasználása közel húsz százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul 2015-re ezt az extrahasznot szakértők még többre becsülik. Az árampiacon ilyen mérvű nemzetközi áresés nem volt, ám a lakossági díjmódosítást itt is rendre a gázéhoz igazították. A szintén szóba került víz ára független a világpiactól és az ágazat állítólag komoly pénzhiánnyal küzd. Távhő-, illetve hulladék-rezsicsökkentési tervekről nem hallani.

Szerző

Csányi családjáé a legnagyobb hazai cégbirodalom

Publikálás dátuma
2017.09.06. 20:55

Csányi Sándor OTP-vezéré a legnagyobb hazai agrárbirodalom a Forbes idén harmadik alkalommal megjelentetett 25-ös rangsora szerint. 

A Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE és MCS Vágóhíd összértékét a Forbes mintegy 113 milliárdra teszi. A lista második helyén végzett a Felcsuti Zsolt tulajdonában lévő, 112 milliárdos értékű MPF Holding. A tavalyi első, Bige Lászlóhoz és családjához tartozó Nitrogénművek, illetve NZRT-Trade idén a dobogó harmadik helyére csúszott 73,4 milliárd forintos becsült cégértékkel.

Kivonat a listából:

1. Csányi család
 Bonafarm csoport, KITE Zrt., MCS Vágóhíd Zrt.
113,4 milliárd forint
A Forbes által becsült cégérték.

A bankvezér családjának agrárbirodalma rendületlenül terjeszkedik, közben a Bonafarm csoportszintű EBITDA-ja idén is tovább csökkent (az agrártámogatások átszabása miatt). A következő évtizedben így is mintegy százmilliárd forintot fektetnének be. és hogy ezt komolyan gondolják, jelzi, hogy Csányi januárban 28,3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Bonafarm Zrt.-ben, a nyáron pedig visszavette a mohácsi vágóhíd mögötti MCS Vágóhíd Zrt.-t. Csányi a horvát Agrokor leánycégét, a Bellye Zrt.-t is viheti, a Jutarnji List napilap szerint ezzel Európa egyik legnagyobb földesura lenne. A magyar gazdák jelentős részét elérő agrárintegrátor, a KITE Zrt. korábbi megszerzésével a csoport még jobban megerősítette szerepét az agráriumban, a mohácsi vágóhíd már 75 százalékos kapacitással üzemel.

2. Felcsuti Zsolt
MPF Holding
112,4 milliárd forint

A csoport magyar és kínai gyáraiból már Iránba is szállítanak csiszolószerszámokat, ezzel az MPF holding újabb exportpiacot hódított meg. A csoport által 2003-ban felvásárolt Widenta mára a régió legnagyobb csiszolószerszám- és vágókoronggyártója lett. A portfóliót azóta tovább bővítették, Felcsuti felvásárolta – például – a patinás FÉG-et is, de vegyipari érdekeltsége is van.

3. Bige László és családja 
Nitrogénművek, NZRT-Trade
73,4 milliárd forint

A tavalyi első helyezett Bige László és a család érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek elképesztő fejlesztési projektbe vágott bele (ami onnan is látszik, hogy a cég hosszú távú kötelezettségei 90 milliárd forintra híztak), miközben egyre komolyabb konkurensekkel kell megküzdenie a műtrágyapiacon. A cég EBITDA-ja egy év alatt négymilliárddal csökkent, az éleződő verseny miatt ugyanis lejjebb mentek az árak is. A Nitrogénműveket és főleg Bigét nem kell félteni, de az nagy kérdés, hogy a fejlesztések után mekkora dobásra lesz képes a vállalatcsoport külföldön. Idehaza a végül Csányihoz került KITE és a cseh–szlovák milliárdoshoz, Andrei Babišhoz köthető IKR szorongatja őket.

Szerző

Lemondott a FED alelnöke

Publikálás dátuma
2017.09.06. 20:48
FOTÓ: Jim WATSON / AFP
Stanley Fischer, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 74 éves alelnöke, "személyes okokra" hivatkozva lemondott a központi banknál betöltött pozíciójáról. Erről Donald Trump elnöknek írt levelet.

.

Szerző
Témák
FED