Végtelen gáz-saga

Hernádi Zsolt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt beperli Horvátországot: a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a déli állam az ellene kiadott európai elfogatóparanccsal megsértette szabad mozgáshoz való jogait – közölte Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a Hina hírügynökséggel. A Mol-vezér szerint ugyanis a horvát állam egy fajta láthatatlan sakkjátékot űz bizonyos célok elérése érdekében, aminek ő nem kíván részese lenni. A kereset nyomán Horvátországnak alá kell támasztania, az intézkedés arányos és feltétlen szükséges volt-e és nem okozott-e túlzott terhet Hernádi Zsolt számára. Zamecsnik Péter, a cégvezér hazai ügyvédje kérdésünkre úgy fogalmazott: Hernádi Zsolt szerint Horvátországban nem számíthat elfogulatlan eljárásra.

A lépés az INA nevű energiatársaságuk molos irányítása elleni, 2010 óta tartó horvát támadássorozat sokadik mozzanata. A horvát állam egyaránt „lő” a 2009-ben az akkori horvát kabinet és a Mol között az INA irányítás-átvételéről kötött szerződésre és külön Hernádi Zsoltra is. A horvát kabinetek kissé zavaros érvrendszerrel, folyamatosan több beleszólást követelnek az INA irányításába. Az általános normáknak megfelelő 2009-es megállapodás ugyanakkor ezt nem engedi. Bár a küzdelmet pártszínezettől függetlenül az összes horvát kabinet folytatta, erőfeszítéseiket mindeddig csekély siker koronázta. Aggályaikkal 2014-ben egy svájci választott bírósághoz fordultak, de ezt elvesztették. A Mol panaszaival Washingtonban igyekszik visszavágni. Horvátország többször is kinyilvánította, hogy hajlandó kivásárolni a Molt, ám ennek ellenértékét nem teremtették elő. Ezzel párhuzamosan a horvát nyomozók öt éve Hernádi Zsoltot azzal vádolták meg, hogy a 2009-es szerződés érdekében megkente Ivo Sanader akkori kormányfőt. Mivel a - mindent tagadó - Hernádi nem működött együtt, elfogatóparancsot adtak ki ellene és az Interpol körözési listájára is felkerült. A magyar ügyészség nem látta megalapozottnak a gyanút és később magyar bíróság is felmentette a horvát vádak alól. Két éve a zágrábi alkotmánybíróság is kimondta, hogy az időközben elítélt Sanaderrel nem bántak méltányosan. A volt horvát kormányfő és Hernádi immáron egyesített ügye így évek óta az új első fokú tárgyalásra vár. Bár az elfogatóparancs ma is érvényes, az Interpol már levette listájáról a cégvezért és az európai államok se rabosítják, amikor esetenként területükön bukkan fel.

Szerző

Ketyeg a nyugdíjbomba

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:22
A jövő időskorúinak már fiatalon el kell kezdeniük megtakarítani, hogy kisebbek legyenek a gondjaik. FOTÓ: Molnár Ádám
A születéskor várható életkor és az aktív keresők csökkenő száma mindenütt a világon megoldhatatlan gondok elé állítja a járadékfizetőket.

Bár ez korántsem vigasztaló számunkra, más országokban sem gondoktól mentes az öregségi nyugdíjak kifizetése. Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a világ legfejlettebb országai hosszú távon is a jelenlegi színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat – derül ki a Nyugdijbiztositas.com legfrissebb elemzéséből. Manapság Európa és Észak-Amerika lakosságának mintegy 20-25 százaléka 60 év feletti. Ez azért is figyelemre méltó, mert 1961-ben még csak 12 százalék volt az arány. Egyébként az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40 százaléka tartozik majd a nyugdíjas korcsoportba, ami válságot is okozhat az egyes országok költségvetésében - tudtuk meg Sebestyén Andrástól, a Nyugdijbiztositas.com szakértőjétől.

Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a Világgazdasági Fórum (WEF) értékelését, miszerint az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália is jelentős nyugdíjdeficittel küzd. De még Kína, sőt India sem áll sokkal jobban. Ha minden a mostani tempóban halad, a hiány világszerte a jelenlegi hétszerese lesz. A WEF megállapította, hogy ekkora összeget képtelenség lesz kifizetni.

A kiszámítható fordulat oka egyértelmű: a nyugati világban megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régen: vagyis a társadalom elöregszik. Létezik egy olyan előrejelzés is, hogy a 2007-ben születettek várható élettartama 103 év lesz.

A WEF szakértői szerint a nyugdíjas korukra megtakarítók jelentős része az éves bevételének mindössze öt százalékát teszi csak félre, ami hamis biztonságérzetet kelthet bennük, mert ennyi megtakarítás valószínűleg kevés lesz életszínvonaluk fenntartásához.

Ahogy a nyugati államoknál, úgy nálunk is gondot okozhat ez a demográfiai folyamat, mivel minden szülőképes nőnek eggyel több gyereket kellene szülnie a helyzet normalizálásához. Közben az öregségi nyugdíjakra már így is közel kétszer annyit költ az ország, mint az egész egészségügyre. (A 2018. évi központi költségvetésben a kormány 2900 milliárd forintot irányzott elő nyugdíjakra.)

Nálunk az aktív népesség körülbelül 30 százaléka takarít meg nyugdíjcéllal. Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi megtakarítási forma ezen a területen. Már több mint 1,1 millió pénztári tag van az országban, akik 1500 milliárd forint körüli összeget halmoztak fel eddig nyugdíjcélú megtakarításként. Havi átlagban 3000 forintot fizetnek be a tagok. Szakemberek szerint ez aligha oldja majd meg az időskori elszegényedést.

A Fidesz-kormány által ellehetetlenítésre kárhoztatott magánpénztárak maradéka is életjelet adott magáról: A közelmúltban a Horizont Magánnyugdíjpénztár megkapta az MNB-től a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyt. Így a pénztár heteken belül elindíthatja a szolgáltatást tagjainak. A pénztárnak több mint 160 millió forintnyi biztonsági tartalékot kell képeznie a működési tartalék rovására a szabályozás értelmében, de ez az összeg 5 éven belül 300 millió forint fölé nő - számolt be a Világgazdaság.

Hagyományos biztosítóknál három és fél éve köthető nyugdíjbiztosítás. Azóta több mint 194 ezer szerződést kötöttek. Az így félretett pénz körülbelül másfélmilliárd forintnak felel meg. A nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) népszerűsége viszont mérséklődik, bár ez a megoldás sosem szólított meg széles tömegeket. Jelenleg nagyjából 125 ezer ember takarékoskodik nyesszel, havonta átlagosan 37 ezer forint értékben. Sebestyén András figyelmeztetett: az embereknek mindössze 20 évük marad a nyugdíj-kiegészítés összegyűjtésére, miközben még legalább ennyi évet élhetnek nyugdíjasként.

Szerző

Kvótaper: sokat veszthet Orbán

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:05
2015-ben mentek át legtöbben az országon. FOTÓ: Tóth Gergő

Általános várakozások szerint az Európai Unió Bírósága ma elutasítja a magyar és a szlovák kormány keresetét a szíriai, iraki és eritreai menedékkérők két éven át tartó szükséghelyzeti áthelyezését előíró, 2015. szeptemberi uniós jogszabály megsemmisítéséről. Bár a "kvótaper" végét nem lehet teljes biztonsággal megjósolni, jól jelzi a hangulatot, hogy július végén a francia Yves Bot főtanácsnok a bíróság előtt elmondott állásfoglalásában hét pontban cáfolta a két tagország eljárási, szövegezési és politikai kifogásait. Bot a felperesek egyetlen érvét sem tartotta megalapozottnak, és azt tanácsolta a luxemburgi székhelyű bíróságnak, hogy utasítsa el a kereseteket. A taláros testület figyelmen kívül hagyhatja a véleményét, de az ítélkezési gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó részében megfogadja a főtanácsnoki okfejtést.

Bot indítványának elhangzása után a bírák siettek az ítélethozatallal; egyes vélekedések szerint addig akartak dönteni, amíg az ideiglenes tanácsi határozat hatályban van. Ugyanakkor bizottsági illetékesek többször elmondták: a tagállamok áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettsége idén szeptember után sem szűnik meg. A magyarok és a szlovákok által bíróságon megtámadott tanácsi határozat, valamint a bő egy héttel később hozott hasonló döntés a 2017. szeptember 17-ig, illetve szeptember 26-ig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi személyre alkalmazandó. Ezután a tagállamoknak az összes jogosult kérelmezőt észszerű határidőn belül át kell venniük a két frontországból.

A luxemburgi ítélethozatallal párhuzamosan kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, amiért szabotálják a 160 ezer menedékkérő EU-n belüli elosztását előíró jogszabályokat. A három ország válaszadási határideje már lejárt, s ha a kezdeményező Európai Bizottság nem találja meggyőzőnek az érveiket, újabb bírósági eljárás fenyegeti őket.

Egyes vélemények szerint ha az Orbán-kormány a feltételezett jogi kudarc után is ellenállna a Magyarországra jutó 1294 menedékkérő elhelyezésének, maradék támogatottságát is elveszítené a saját pártcsaládjában és uniós partnerei körében.