Előfizetés

Velencei Filmfesztivál - Ősrobbanás a nappaliban

Csákvári Géza, Velence
Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:46
Darren Aronofsky, Michel Pfeiffer, Jennifer Lawrence, Javier Bardem. Fotó: AFP/Filippo Monteforte
Az Anyám! Darren Arofofsky bátor őrülete, amelyben az egész világot sűríti egy házba.

Darren Arofofsky bátor ember. A velencei filmfesztiválon a közönség egyik fele által rajongással fogadott, a másik – egyértelműen hangosabb – fele által kifütyült vadonatúj filmje, az Anyám! igazi jelenség, kifejezetten zavarba ejtő munka. A rendező, akit nem mellékesen a Berkeley egyetemen még Jancsó Miklós is tanított, szemmel láthatóan nem érdekel a mára unalomig silányodott kötelező hollywoodi dramaturgia, számos pontján öntörvényű filmet készített, miközben azok is értékelni fogják, akik élvezik Jennifer Lawrence fokozatos sokkolását és kiborulását egy nyomasztó pszichóban. Hollywood egyik legizgalmasabb színésznője mindent meg is tesz a film érdekében, név nélküli, később pedig csak anyának hívott karakterét makulátlanul alakítja. Ugyanazt a bizonytalanságot játssza, mint mi nézők, mert tényleg szürreális dolgok történnek vele egy expresszionista a filmben.

Pedig a környezet egészen polgári körülmények között indul: adott az Anya, aki egyedül él az Ő-vel, a nagy költővel a préri közepén. Egyszer csak megjelenik náluk egy szintén név nélküli férfi (Ed Harris), akit nemsokára követ a felesége (Michelle Pfeiffer – elképesztően zseniálisan hozza a gonosz nő archetípusát). Itt még gondolhatjuk azt, hogy amit látunk, az a valóság, de amikor az anyának látomásai kezdenek lenni, illetve megjönnek az ismeretlenek gyerekei, akik közül az egyik megöli a másikat, egyre többet gondolkodunk azon, hogy vajon valóság-e vagy rémálom, ami pereg a vásznon. Ezzel párhuzamosan a világot besűríti a házba a háborúktól az élet megszületéséig – nem ismeretlen ez az ontológiai megközelítés Aranofsky-tól. Ezen a ponton túl pedig úgy kezd el dominálni az őrület, hogy azt nem lehet, nem is érdemes szavakkal leírni.

Látni kell.

Nyilván lesznek sokan, akik megpróbálják majd hagyományos módon elemezni a filmet, és azt, hogy az alkotói válságban lévő művész hogyan merít ihletet az anyából (aki így az inspiráció szimbólumaként is tekintendő) és ez milyen kegyetlen módon stilizálja a mindennapjainkat, de azokat sem lehet majd elítélni, akik csak a mozgóképes hatás miatt lelkesednek majd. Mert intenzitásában a Rekviem egy álomért és a Fekete hattyú című darabokat gondolja tovább Aranofsky. Akik fütyültek, azok pedig a Forrást emlegetik előzményként, amelyet annak idején masszívan kifütyültek a Lidón.

– Az emberiség számos gyönyörű és borzalmas dolgot alkotott meg, a célom az volt, hogy a világot egy házba koncentráljam – mondta Darren Aranofsky a sajtóvetítés utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve: ez a film kirobbant belőle. Míg a korábbi filmjeit évekig írta, ez mindössze öt napig tartott, a fő inspiráció pedig Luis Bunuel Az öldöklő angyala, illetve Susan Griffin Woman in Nature című feminista műve volt. Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthető bibliai allegóriának az Anyám!, röviden csak annyit mondott: a film munkacíme A hatodik napon volt.

Hazárdjáték Katalóniában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:38
Fotó: AFP/Manuel Cohen
A katalán parlament ma elfogadhatja a függetlenségi népszavazásnak zöld utat adó, valamint az elszakadást megalapozó törvényeket.

Nagy meglepetés lenne, ha a Parlamentben ma nem menne át az október 1-jére tervezett függetlenségi népszavazásról szóló törvény, valamint az ún. elszakadási törvény, hiszen az independista hangok többségben vannak a regionális törvényhozásban. Az El País beszámolója szerint a napirendi pontokat az utolsó percben felrúgva fognak voksolni a Madrid által illegálisnak minősített folyamatról.

A kapkodás azonban csak látszat, egy alaposan átgondolt taktika része, hiszen a törvényjavaslatok hónapokkal ezelőtt megszülettek, a függetlenségpártiak azonban szándékosan késleltették a folyamatot, hogy a madridi vezetésnek kevesebb ideje legyen beavatkoznia. A spanyol kormány ugyanis már a kezdetektől világossá tette, hogy minden eszközzel igyekszik majd megakadályozni a referendumot, amelyen a katalánoknak az alábbi kérdésre kell felelniük: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?”

„Nagyjából előre lehet látni, hogy mi fog történni. Amint átmegy a törvény a katalán parlamenten, a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul, hogy az függessze fel a népszavazásról, és az elszakadásról szóló törvényt. Az alkotmánybíróság meg is fogja tenni. Hogy ezután mi történik, az az alkotmánybíróságon múlik, de az eddigi tapasztalatok szerint valószínű, hogy az ügyészséghez fordul, és kéri, hogy állapítsa meg: a katalán parlament megsérti az alkotmánybíróság korábbi határozatát” – magyarázta lapunknak Xavier Arbós Marin alkotmányjogász. A Barcelonai Egyetem oktatója szerint azonban hónapokig tarthat a folyamat, így aligha lehet elkerülni, hogy Katalóniában népszavazást tartsanak október 1-jén.

Madrid ugyan még így is megakadályozhatja a voksolást az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazásával, amivel korlátozhatja a katalán autonómiát, és akár erőszakkal is megakadályozhatja a népszavazást. Ám ez olaj lenne a tűzre, Marin szerint – bár a néppárti politikusok célozgattak rá – erre aligha kerül sor. Bizonytalan a helyzet, így csak spekulálni lehet, de a szekértő úgy véli, kinyitnak a szavazóhelyiségek – ha nem is mindegyik –, és Madridnak döntenie kell: vagy beveti a hatóságokat, és kockáztatja a feszültség eszkalálódását, vagy hagyja, hogy lemenjen a voksolás, amelyről hónapok óta állítja: nem történik meg.

A katalán vezetésnek sem lesz könnyű napja, hiszen az első eredmények után kiderül, hogy valódi referendum zajlott-e le. „Mivel nincs részvételi küszöb, nem mondhatnak mást, mint azt, hogy érvényes a népszavazás. Ha azonban a részvétel alacsonyabb lesz, mint a 2014-es függetlenségi konzultáció alkalmával, nehéz lesz amellett érvelni, hogy a mostani valódi referendum. Ha azonban többen szavaznak október 1-jén, mint 2014-ben, akkor a katalán kormánynak számolnia kell az ígéretei következményeivel” – mondta a Népszavának a katalán szakértő. Vagyis a hivatalos szavazatszámlálás után 48 órával ki kell kiáltani a függetlenséget. Nehéz megmondani, hogy ekkor mi következik. „Gondoljunk csak bele: ha egy terület kikiáltja a függetlenségét, azt a világ felé is kommunikálnia kell, gesztusokat kell tenni, így például ki kell vonulni a határra, a repülőterekre. Nem hiszem, hogy a spanyol rendőrség ezt hagyja, és azt mondja: ’tessék, átadjuk a terepet’” – tette hozzá Marin. A szakértő szerint még a katalán kormányon belül is csak kevesen akadnak, akik meg vannak győződve arról, hogy a függetlenség kikiáltása működhet. Azt viszont már felismerték, hogy a feszültségből politikai tőkét kovácsolhatnak, amelyet aztán a következő regionális voksoláson szavazatokra válthatnak.

Új időszámítás
Az elszakadási törvényként emlegetett, de hivatalos nevén „A jogi átmenet és a köztársaság létrehozásának törvénye" akkor lép életbe, ha az október 1-re tervezett referendumon a független Katalóniára szavazók kerülnek többségbe – emlékeztet az MTI. Ebben az esetben október 2-tól ez a jogszabály biztosítaná a jogi kereteket Katalóniában, amíg megtartják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlés létrehozására irányuló választásokat, amely létrehozná az új állam alkotmányát.
A 89 cikkelyből álló törvénytervezet szerint a választásokat fél évvel a népszavazás után rendeznék meg. Az elszakadási törvény a katalán elnököt tenné meg az új állam fejévé. A rendelkezés egyebek mellett engedné a kettős, katalán-spanyol állampolgárságot a területén élőknek, a spanyol is hivatalos nyelv maradna, és rögzíti az Európai Uniós normák további alkalmazását is.

Hazárdjáték Katalóniában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:38
Fotó: AFP/Manuel Cohen
A katalán parlament ma elfogadhatja a függetlenségi népszavazásnak zöld utat adó, valamint az elszakadást megalapozó törvényeket.

Nagy meglepetés lenne, ha a Parlamentben ma nem menne át az október 1-jére tervezett függetlenségi népszavazásról szóló törvény, valamint az ún. elszakadási törvény, hiszen az independista hangok többségben vannak a regionális törvényhozásban. Az El País beszámolója szerint a napirendi pontokat az utolsó percben felrúgva fognak voksolni a Madrid által illegálisnak minősített folyamatról.

A kapkodás azonban csak látszat, egy alaposan átgondolt taktika része, hiszen a törvényjavaslatok hónapokkal ezelőtt megszülettek, a függetlenségpártiak azonban szándékosan késleltették a folyamatot, hogy a madridi vezetésnek kevesebb ideje legyen beavatkoznia. A spanyol kormány ugyanis már a kezdetektől világossá tette, hogy minden eszközzel igyekszik majd megakadályozni a referendumot, amelyen a katalánoknak az alábbi kérdésre kell felelniük: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?”

„Nagyjából előre lehet látni, hogy mi fog történni. Amint átmegy a törvény a katalán parlamenten, a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul, hogy az függessze fel a népszavazásról, és az elszakadásról szóló törvényt. Az alkotmánybíróság meg is fogja tenni. Hogy ezután mi történik, az az alkotmánybíróságon múlik, de az eddigi tapasztalatok szerint valószínű, hogy az ügyészséghez fordul, és kéri, hogy állapítsa meg: a katalán parlament megsérti az alkotmánybíróság korábbi határozatát” – magyarázta lapunknak Xavier Arbós Marin alkotmányjogász. A Barcelonai Egyetem oktatója szerint azonban hónapokig tarthat a folyamat, így aligha lehet elkerülni, hogy Katalóniában népszavazást tartsanak október 1-jén.

Madrid ugyan még így is megakadályozhatja a voksolást az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazásával, amivel korlátozhatja a katalán autonómiát, és akár erőszakkal is megakadályozhatja a népszavazást. Ám ez olaj lenne a tűzre, Marin szerint – bár a néppárti politikusok célozgattak rá – erre aligha kerül sor. Bizonytalan a helyzet, így csak spekulálni lehet, de a szekértő úgy véli, kinyitnak a szavazóhelyiségek – ha nem is mindegyik –, és Madridnak döntenie kell: vagy beveti a hatóságokat, és kockáztatja a feszültség eszkalálódását, vagy hagyja, hogy lemenjen a voksolás, amelyről hónapok óta állítja: nem történik meg.

A katalán vezetésnek sem lesz könnyű napja, hiszen az első eredmények után kiderül, hogy valódi referendum zajlott-e le. „Mivel nincs részvételi küszöb, nem mondhatnak mást, mint azt, hogy érvényes a népszavazás. Ha azonban a részvétel alacsonyabb lesz, mint a 2014-es függetlenségi konzultáció alkalmával, nehéz lesz amellett érvelni, hogy a mostani valódi referendum. Ha azonban többen szavaznak október 1-jén, mint 2014-ben, akkor a katalán kormánynak számolnia kell az ígéretei következményeivel” – mondta a Népszavának a katalán szakértő. Vagyis a hivatalos szavazatszámlálás után 48 órával ki kell kiáltani a függetlenséget. Nehéz megmondani, hogy ekkor mi következik. „Gondoljunk csak bele: ha egy terület kikiáltja a függetlenségét, azt a világ felé is kommunikálnia kell, gesztusokat kell tenni, így például ki kell vonulni a határra, a repülőterekre. Nem hiszem, hogy a spanyol rendőrség ezt hagyja, és azt mondja: ’tessék, átadjuk a terepet’” – tette hozzá Marin. A szakértő szerint még a katalán kormányon belül is csak kevesen akadnak, akik meg vannak győződve arról, hogy a függetlenség kikiáltása működhet. Azt viszont már felismerték, hogy a feszültségből politikai tőkét kovácsolhatnak, amelyet aztán a következő regionális voksoláson szavazatokra válthatnak.

Új időszámítás
Az elszakadási törvényként emlegetett, de hivatalos nevén „A jogi átmenet és a köztársaság létrehozásának törvénye" akkor lép életbe, ha az október 1-re tervezett referendumon a független Katalóniára szavazók kerülnek többségbe – emlékeztet az MTI. Ebben az esetben október 2-tól ez a jogszabály biztosítaná a jogi kereteket Katalóniában, amíg megtartják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlés létrehozására irányuló választásokat, amely létrehozná az új állam alkotmányát.
A 89 cikkelyből álló törvénytervezet szerint a választásokat fél évvel a népszavazás után rendeznék meg. Az elszakadási törvény a katalán elnököt tenné meg az új állam fejévé. A rendelkezés egyebek mellett engedné a kettős, katalán-spanyol állampolgárságot a területén élőknek, a spanyol is hivatalos nyelv maradna, és rögzíti az Európai Uniós normák további alkalmazását is.