Felgyújtottak egy mozit Jekatyerinburgban

Felgyújtotta a jekatyerinburgi Koszmosz filmszínházat hétfő hajnalban egy férfi, a bűncselekményt sajtójelentések összefüggésbe hozzák az utolsó orosz cár ifjúkori szerelmi románcáról készült filmmel.

A tettes a dél-urali városban egy gázpalackokkal és benzines tartályokkal megrakott kisbusszal hajtott bele a moziépületbe, de ezzel nem sikerült robbanást vagy tüzet okoznia, ezért kiszállt és egy gyújtópalackot dobott a gépkocsira. Az incidensben csak a gyanúsított sérült meg. A filmszínház épületében senki sem tartózkodott, a lángokat fél óra alatt eloltották.

Az elkövetéssel gyanúsított 39 éves Gyenyisz Murasov pszichiátriai kezelés alatt áll. A Znak.ru hírportál "a nyomozáshoz közel álló forrásra" hivatkozva azt írta, hogy a férfi Alekszej Ucsityel filmrendező Matyilda című alkotása elleni tiltakozásul követte el tettét.

Ucsityel filmje azt a szerelmi viszonyt mutatja be, amelyet II. Miklós még trónörökösként folytatott egy lengyel származású orosz balerinával, Matyilda Kseszinyszkajával (Matylda Krzesinskával). Az Oroszországban heves társadalmi vitát kirobbantó alkotást a tervek szerint október 26-án fogják bemutatni.

A Keresztény Állam - Szent Oroszország elnevezésű szervezet az év elején levelében országszerte gyújtogatással fenyegette meg a mozik igazgatóit arra az esetre, ha a film műsorra tűzése mellett döntenének. Múlt héten Ucsityel szentpétervári stúdiójára Molotov-koktélt dobtak. Az eset után a rendező felszólította az orosz belügyminisztériumot és a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), hogy védelmezzék meg a filmszínházakat.

Murasov sajtóértesülések szerint kapcsolatban áll egy urali keresztény szektával. A férfi a közösségi médiában egyebek között az elektronikus dokumentumok és az egynemű házasságok "sátáni természetéről" értekezett.

A jekatyerinburgi támadás ügyében gyújtogatás címén indult eljárás, a bűncselekmény indítékáról hivatalos tájékoztatás nem hangzott el. A történteket Jevgenyij Rojzman, Jekatyerinburg ellenzéki polgármestere terrorcselekménynek minősítette, csakúgy mint Alekszej Navalnij Kreml-ellenes politikus.

A látványosnak ígérkező Matyildát, amelyről a nagyközönségnek eddig csak a némi meztelenséggel fűszerezett előzetes alapján lehet sejtése, hónapokkal ezelőtt Natalja Poklonszkaja volt krími ügyész, orosz alsóházi képviselő támadta meg elsőként, azt állítva, hogy az sérti a keresztény hívők érzéseit. Poklonszkaja megpróbálta elérni az alkotás betiltását.

Egyes hívők és keményvonalas nacionalista csoportok látatlanul is oroszellenesnek és szentségtörőnek bélyegezték az alkotást. (A bolsevikok által 1918-ban Jekatyerinburgban meggyilkolt uralkodót az orosz ortodox egyház szentté avatta, az ugyancsak a vörös terror áldozatává vált családjával együtt.)

A bírálók egyebek között azt is kifogásolták, hogy az év kasszasikereként beharangozott filmben a cárt a német Lars Eidinger, a balett-táncosnőt pedig a lengyel Michalina Olszanska alakítja.

Mintegy félszáz orosz filmalkotó februárban nyílt levélben tiltakozott a cenzúra ellen, hangsúlyozva, hogy világi, demokratikus államban kívánnak élni.

Vlagyimir Putyin elnök, amikor július közepén élő adásban válaszolt az állampolgárok és a stúdióba meghívott ismert személyiségek kérdéseire, kijelentette, hogy a Matyildát "senki sem akarja betiltani". Elmondta, hogy személyesen ismeri és tiszteli Ucsityelt, akit hazafias érzelmű embernek tart. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván beavatkozni a rendező és a képviselő vitájába, akinek az elnök szerint "szintén joga van saját véleményhez".

A jekatyerinburgi Koszmosz filmszínházban egyébként egy filmfesztiválnak kellett volna elkezdődnie, de a Matyilda nem szerepelt a bemutatandó művek között.

Szerző

Fél tonna lopott aranyat menekített külföldre a politikus "környezete"

Több mint fél tonna olyan aranyat foglaltak le külföldön az ukrán hatóságok, amit az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt államfő közvetlen környezete lopott el és vitt ki Ukrajnából - hozta nyilvánosságra Jevhen Jenyin főügyész-helyettes az Insider című ukrán hírportálnak adott hétfő interjújában, amiből az UNIAN ukrán hírügynökség közölt részletet.

A tisztségviselő azt nem árulta el, hogy melyik külföldi országban foglalták le a nagy mennyiségű aranyat. Annyit mondott csak, hogy az ukrán hatóságok néhány hete kaptak tájékoztatást erről a hatóságok közötti együttműködés keretében. Jenyin szavai szerint a menesztett államfő és idősebb fia barátai, üzlettársai - akiket Ukrajnában "a családként" neveznek - összesen megközelítőleg 40 milliárd dollár kárt okoztak az országnak.

"Mostanra több, főként európai országban mintegy 200 millió dollárnak megfelelő összeget foglaltak le. Mindazonáltal, még korai azt állítani, hogy kimerítettük volna minden lehetőségünket a Janukovics-rezsim által ellopott vagyontárgyak felkutatásában" - mondta a helyettes főügyész. Jurij Lucenko főügyész május végén közölte, hogy az addig eltelt egy év alatt az ügyészségeknek és a rendvédelmi szerveknek köszönhetően 52 milliárd hrivnyát (több mint 542 milliárd forint) sikerült visszajuttatni az állami költségvetésbe a korábbi vezetés által elsikkasztott pénzekből. Egy hónnappal korábban, április végén arról adott hír a főügyész, hogy átutalta Ukrajna költségvetésébe az ukrán állami Oscsadbank a Viktor Janukovics és környezetének zárolt számláin lévő, összesen 1,5 milliárd dollár összeget (csaknem 430 milliárd forint). Hozzátette, hogy az utalás egy egész munkanapot vett igénybe, és készpénzben, 100 dolláros bankjegyekből ez az összeg 15 tonnát nyomott volna.

2014 májusában Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter még azt mondta, hogy Janukovics és környezete mintegy 100 milliárd dollárt vitt ki törvénytelenül külföldre Ukrajnából, egy részét készpénzben.

Viktor Janukovics Ukrajna negyedik államfőjeként 2010. február 25-től 2014. február 22-ig volt hivatalban. Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán a parlament menesztette posztjáról azután, hogy a rendfenntartók éles lőszerrel lőttek a demonstrálókra. A vérengzésben több mint százan vesztették életüket. Janukovics a leváltásáról hozott parlamenti döntés meghozatalakor már szökésben volt Oroszország felé. Kormánya több tagja, köztük Mikola Azarov miniszterelnök is elhagyta Ukrajnát, jelenleg a hírek szerint szintén Oroszországban tartózkodik.

Szerző

Semjén Zsolt legjobb tanítványai

A Szlovák Nemzeti Párt azon kezdett morfondírozni, hogy kezdeményezi a fegyverviselési jog alkotmányba foglalását az EU túl szigorú szabályozása miatt. Úgy vélik, így segíthetik a vadászokat, akik legfőbb pártfogója Magyarországon Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Az SNS sajtóközleményben fejtette ki ebbéli szándékát, azt követően, hogy elnökük, Andrej Danko felvetette a témát az RTVS "5 perc múlva 12" című műsorában – közölte a bumm.sk.

Danko az alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából tartott beszélgető műsorban fejtette ki, hogy e dokumentum megváltoztatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha belefoglalnák az alkotmányba a fegyverviselés jogát. Szerinte ez a vadászok érdekeinek is kedvezne. A parlament elnöke szerint ez azoknak a jogoknak az egyike, amelyik miatt nem érezzük magunkat megfelelően erősnek és gyenge a komfortérzetünk az EU-hoz való kötődésünkben.

"Az SNS a fegyverek és lőszerek tartásának EU általi túlzott szabályozása miatt kezdett foglalkozni a változással" – magyarázta Zuzana Škopcová, az SNS elnökének irodavezetője. Škopcová szerint az ide vonatkozó európai előírások a lakosság lefegyverzését szolgálják, ami miatt csökken az egyes államok nemzetbiztonsága. Az SNS szerint az európai jogszabályok egyúttal korlátozzák a vadászokat és a sportlövészeket is. A nemzetiek ezért kötelességüknek érzik teret nyitni a Szlovák Köztársaság polgárai számára a 21. század biztonsági kihívásaival szembeni önvédelemre.

Szerző